A Szív, 1931-1932 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-05 / 1. szám

tt ’faperii 1931. szeptember 5. XVII. évfolyam. » 1. szám. © 55 3ÖZI19 S21VQ SSOH6Tl éRTetSlTÖ36 © A Szív előfizetési ára egész évre 5 P, félévre 2 P 50 f. Tömeges rendelésnél 50 példánytól kezdve 20% kedvezmény. Budapest, VIII., Ssovánszky­ u. 20. Tel.: J 352—33. ,y// a/ ///'//"/?/,.""'// : / ✓' // '">;/////// '///'>//,/.// z/yzV,/Anfii 5EG És KtAüOMIVATAL: ORANS^KY-UTCA 20. jmn.D6a-öz,ojRBJirr5on, I sudapest.viu /Ira IO fillér kiadja: tf-aétSUÖ -SZIVÖ-S^ÖV^TSáG Hogyan keletkeznek és lesznek tudományos állításokká a katholikusellenes rágalmak? A tudományos munka. Nemrégiben jelent meg Dezséry Bachó László szerkesztésében a magyar nemzet egyik büszkesé­gének, katonatisztjeink legnagyobb nevelőintéze­tének históriája: „A magyar Ludovik­a Akadémia története“ címen. Ez a tekintélyes szerzőjű és min­den körülményt tekintve komoly és tudományos címre számot tartó munka többek között megem­lékezett az intézet egyik jótevőjéről, Butller Já­nos grófról. Nevezett főúrnak életrajzát röviden megemlíti és leírja benne, hogy milyen nagy alakja volt a magyar életnek és mennyire szeren­csétlen volt a házasélete. Szerinte ugyanis Buttler gróf kényszerből vette el felesé­gét, Dőry bárónőt. El is akart tőle válni, de a katholikus egyház különböző helytelen okok­ból nem teljesítette kérelmét. Ez a szerinte ne­mes és igazságtalanul meggyötört férfiú aztán a­­ protestáns felekezetbe tért át. Itt tehát egy ko­moly történelmi munka nemes léleknek állítja be Buttler grófot, házasságát pedig olyannak hiszi, mint amely a katholikus egyház helytelen eljá­rása miatt lett szerencsétlen. Mikszáth regénye, A magyar közönség azonban már előbb széles rétegekben megismerte ennek a Buttler gróf­nak a históriáját. Egyik igen híres írón­­, Mikszáth Kálmán, ,J Egy különös házasság“ című regényében földolgozta ugyanis ennek a frigynek történetét. Aki katholikus létére ezt a könyvet olvasta, rettenetesen szégyenkezett, mert szát­ olyan fölháborító igazságtalanságokat Mik­es olyan arcpirító gonoszságokat írt benne a katho­likus egyház szolgáiról és a katholikus házassági intézményeiről, hogy szinte hihetetlen. Pedig Mikszáth könyvének előszavában hangsúlyozza, hogy az egész regénynek eseménye valóban meg­ is történt igazság. Megmondja a forrást is, ahon­­­­­nét adatait szerezte. Szerinte Buttler grófnak a jóbarátja és jogásztársa, Bernáth Zsigmond föl­jegyzéseiből olvasta az egész történetet, amelyet ennek fia adott át neki. Még azt is kiemeli, hogy ez a Bernáth Zsigmond ott volt Buttler gróf kényszerített esküvőjénél, mint szem- és fültanú. Mikszáth Kálmán híres és katholikusok által is igen olvasott regényében a következőkép írja le az eseményeket: Dőry bárónak van egy nem éppen fiatal leánya, akit a helybeli plébános elcsábított. A báró meg­tudván leánya szégyenét, férj után néz szá­mára. Az épp arra járó Buttler grófot csellel be­csalja kastélyába és ott revolvert fogva rá, arra kényszeríti, hogy leányát elvegye feleségül. Buttler gróf ellenkezik, de közben megjelenik az elcsábító plébános egyházi ruhában és összeadja őket. Mikszáth azt írja, hogy ennek a házasság­nak történetét Bernáth Zsigmond szem- és fül­­tanunak írott föl­jegyzéseiből merítette. A gróf meg akar szabadulni a rákényszerített asszony­tól. Hamarosan megszökik és érvényteleníttetni akarja kényszerből kötött házasságát az egri ér­seki szentszékkel. Az érseki szentszék azonban nem hajlandó fölbontani a házasságot, pedig Buttler hatalmas ajándékokkal megvesztegette úgy az érseket, mint pedig a szentszéknek tagjait. Az egriek azért nem akarják fölbontani a házas­ságot, mert akkor kitudódnék az elcsábító pap­nak gonoszsága. Buttler a prímáshoz megy, utána pedig Rómába, de mindenütt elutasítják, mert a gonosz és erkölcstelen papot védik. Végre aztán Buttler protestánssá lesz, elhagyja az országot és saját halálának hírét költi. Elb­íjdosván, régi szerelmével, valami Horváth Piroskával, meges­küszik és boldog életet él a katholikus egyház és a pápa kegyetlenségének ellenére. Leleplezek a valótlanságot. Évtizedek óta senki sem szólt hozzá ehhez a történethez. A katholikusok olvasták és talán szégyenkeztek miatta és voltak nem­ katholikusok, akik diadallal mutogattak rá, hogy íme, ilyenek a papok és ilyen a katholikus egyház! A napokban azonban komoly tudományos munka jelent meg a magyar könyvpiacon. Nem kisebb ember a szerzője, mint Dőry Ferenc, a magyar Országos Levéltár igazgatója. Minden tekintetben elismert és híres tudós. Ez a tudományos férfiú átkutatta Buttler házasságának és Buttler egész életének minden adatát. Vette magának a fárad­ságot és kivette a házassági pernek összes ügy­iratait, bizonyítékait, tárgyalási jegyzőkönyveit, felhajszolta a sok levéltárban található kivona­tokat, levelezéseket és aktákat. Mindezeknek a bizonyítékoknak alapján aztán megállapította, hogy Mikszáth Kálmán és mindenki, aki erről a kérdésről eddig írt, teljesen valótlanságot állított és Bernáth Zsigmondinak minden lelkiismeretes­séget megcsúfoló, valótlanságoktól hemzsegő ada­tain indult el. Az igaz tények ezek. Dőrynek kutatásai szerint Buttler János élete és házasságának története röviden a következő: Gróf Buttler János édesanyját korán elveszí­tette. Atyja egy csizmadia elvált feleségét vette nőül. Az öreg gróf e meggondolatlan tette vi­szályt okozott a Buttler csaláoDán és ez volt az oka, hogy gróf Buttler . őst nem taníttatták és a fiatal gróf csak kö­­ö­zépiskolai osztályt vég­zett. Éretlen és nevel 3 ti ° n legény lett tehát be­lőle. Fiatal volt még, amikor úgy mostohaanyja, mint pedig édesapja meghalt és az óriási vagyon 1792-ben kezébe jutott. Gróf Buttler még 1791-ben, tehát atyja életé­ben megismerkedett báró Dőry Katalinnal, egy 18 éves főúri leánnyal. Hevesen megszerette a leányt és feleségül akarta venni. Édesatyja el­lenben mit sem akart tudni e házasságról. A kö­vetkező évben meghalt az öreg gróf, mire Butt­ler János felújította régi tervét, hogy feleségül veszi Dőry Katalint. Megtudta ezt a szándékot gróf Esterházy, akkori egri érsek, aki a grófi családnak távoli rokona és jóakaró barátja volt. Az érsek több okból nem tartotta szerencsésnek ezt a házasságot és ellenkezett is gróf Buttler Jánossal. A fiatalember azonban, nem törődvén az érsek rosszalásával, 1792-ben a girincsei templomban nyilvánosan, az egész falu népe je­lenlétében, megesküdött Dőry Katalinnal. Együtt is éltek több évig. 1793-ban egy halott gyermekük is született. Hamarosan felbomlott azonban a házassági béke, mert gróf Buttler Já­nos szemet vetett felesége komornájára. Ezután megkezdődött a veszekedés. Gróf Buttler egyik oldalon folytatott házasságtörő életet, de másik oldalon a felesége is letért a hitvestárs hűséges útjáról. Végül is a grófné otthagyta a férjét és az egri érseki szentszéknél pert indított ellene, amelyben a különélés megengedését kívánta és a maga számára illő asszonytartás megítélését kérte. Az érseki szentszék meg is indította az eljá­rást, de sikerült neki a házastársakat összebékí­­teni­e, azok másfél évig ismét együtt éltek. Ezen idő után újra kitört köztük a veszekedés és most már a szentszék el is választotta őket, az as­­­szony számára pedig illő eltartást ítélt meg. Gróf Buttler azonban nem akarta fizetni az el­tartást, hanem házasságának 37. esztendejében kérte, hogy mondják ki a házasságát semmisnek, mert őt annak megkötésére kényszerítették. szentszék teljesítette a gróf kérelmét és megvizs­­­gálta az ügyet. Buttler gróf a szentszék előtt egész csomó tanút vonultatott fel, akik 37 esz­tendő után bizonyítani akarták a házasságra való kényszerítést. A szentszék azonban megálla­pította, hogy az összes tanúk meg voltak fizetve mielőtt vallomást tettek és Buttler ezt nem is tudta megcáfolni. Sőt, a tárgyalás során Buttler által írt sajátkezű levelekből, szem- és fül­tanúk eskü alatti vallomásából kiderült, hogy nemcsak hogy nem kényszerítette Buttlert senki a házas­ság megkötésére, hanem ellenkezőleg, éppen akarta nagyon is ezt a frigyet. Nem volt hát más ő hátra, mint hogy a házasságot érvényesnek kel­lett kimondani. Buttler erre a prímáshoz, majd pedig a pápához fellebbezett, de sehol sem lehe­tett más ítéletet hozni, mint hogy a teljesen be­igazolt igazság a házasság érvényessége mel­lett szól. Buttler erre nagyon feldühödött és mér­gében protestánssá lett. Visszavonult doborusz­­kai birtokára és halála után vagyonának legna­gyobb részét a kálvinista felekezetre hagyta, hogy ezáltal bosszantsa a katholikus egyházat és családját. Mi tehát az igazság? Ha a történelmi adatokat összehasonlítjuk Mikszáth leírásával, fölháborító valótlanságokra és a katholikus egyház, valamint szolgáinak csú­nya bemocskolására jövünk rá. 1. Mikszáth azt írja, hogy a Dőry leányt az uradalom papja erkölcstelenül szerencsétlenné tette. A történelmi valóság pedig az, hogy ebből egy szó sem igaz. Soha senki ilyet föl sem hozott. 2. Mikszáth azt írja, hogy az előhaladott korú Dőry leányt, hogy atyja a szégyentől megmentse, erőszakkal összeházasította Buttler János gróffal. A történelmi igazság pedig az, hogy a Dőry-leány 18 éves volt, amikor férjhez ment és nem előre­haladott korú. A történelmi igazság az, hogy nem a leány apja kényszerítette Buttlert a házasságra, hanem Buttler két éve­n keresztül törekedett arra, hogy a leányt elvegye és a szerencsétlennek látszó házassági tervet úgy Bu­tt­lernek atyja, mint pe­dig az egri érsek, iparkodtak megakadályozni. 3. Mikszáth azt állítja, hogy az esküvő a Döryék palotájában történt és pedig úgy, hogy csaló szán­dékkal, egyházi ruhába öltözködve, hirtelen meg­jelent a leányt elcsábító plébános és összeadta őket. A történelmi valóság pedig az, hogy a házas­ság nem is a Dőry-kastélyban történt és nem is az ottani plébános kötötte meg, hanem a girincsei nyilvános templomban, az egész falu szeme láttára esküdtek meg az oltárnál. 4. Mikszáth azt állítja, hogy a házasság megkö­tésekor ott volt Bernáth Zsigmond is, Buttler jó barátja és jurátus társa. Azonkívül, hogy ez a házasság 1810-ben történt. A törté­nelmi valóság pedig az, hogy a házasságot 1792- ben kötötték és azon Bernáth Zsigmond már csak azért sem lehetett, mert ő­­ maga 1790-ben született. Bernáth Zsigmond a házasság megkö­tésekor tehát kétesztendős kisgyermek volt. 5. Mikszáth azt állítja, hogy a házasság meg­kötése után rögvest iparkodott szabadulni Dőry grófnőtől Buttler és azonnal megindította a há­zassági pert. A történelmi valóság pedig az, hogy éveken keresztül együtt éltek. A történelmi való­ság továbbá az, hogy a házassági pert először nem is Buttler gróf, hanem Dőry bárónő indí­totta meg és csak 37 esztendő múlva állott elő Buttler gróf avval a mesével, hogy őt a házasság megkötésére kényszerítették. 6. Mikszáth úgy írja le Buttler grófot, mintha az valami fennköltlelkű, nemes és szerencsétlen körülmények közé jutott főúr lett volna. A törté­nelmi valóság pedig az, hogy Buttler gróf tanu­latlan, jellemtelen ember volt, aki a házasság hűségének útjáról igen-igen letért. Egyben az is igaz, hogy később felesége sem volt valami mintaasszony. 7. Mikszáth azt állítja, hogy az egri érseki szentszék, az egri érsek és a többi, megvesztege­tést fogadott el és aztán nem bontotta föl a há­zasságot, mert annak az erkölcstelen papnak akarta az ügyét titkolni, aki az egész bajnak az okozója volt és Dőry bárónőt megejtette. A törté­nelmi valóság pedig az, hogy a pap szerepéből egyetlen szó sem igaz. A történelmi valóság az, hogy kétséget kizárólag beigazolódott, hogy Butt­ler báró hamis tanukat fogadott föl. A történelmi valóság az, hogy Buttler báró saját leveleivel be­bizonyították a szentszék előtt, hogy a házassá­got épp ő akarta. 8. Mikszáth úgy állítja be a történetet, mintha

Next