Abauj-Kassai Közlöny, 1896 (25. évfolyam, 4-56. szám)

1896-01-23 / 4. szám

XXV. évfolyam. 1896. SZERKESZTŐSÉG CS 1211—4. /MvC 37 12 3 Kassa, január hó 23-án. /.___________________________I KIADÓHIVATAL: Fő-utcza 64. sz. /£ 2>10( jg <?G ABAUJ-KASSAI A A Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Levelek csak bemnentesen fogadtat KÖZLÖNY nak el. A lap megjelen minden csütörtökön. politikai, közgazdasági és Vegyes tartalmú hetilap. Előfizetési feltételek helyben házhoz hordva, v. vidékre postán küldve. Egész évre 6 frt — kr. Félévre...... 3 „ — „ Negyedévre 1 „ 50 „ Hirdetési díj 4 hasábos petit sorért 6 kr. Bélyeges íj hirdetésenként 30 kr. Nyilttér 4 hasábos petit sor 20 kr. Hirdetési és előfizetési díjak a kiadóhivatalhoz bért mentve küldendők. 1 Béke az ezredik évben. Ami szépet a szív érezni, ami jót a jellem végezni képes , azt Apponyi Albert gróf elgondolta, át is élte. Boldog volt, mert egy évet élt át alig két óra alatt. Kétszeresen boldog volt, mert a millennáris évet álmodta végig. Nem úgy, amint kellene, csak úgy, amint lehet. De ahogy kellene, úgy nem lehet, és ahogy lehetne, úgy nem kell. És mégis : ha az álom boldogította Apponyi Albert grófot egy pár óráig, boldog volt a dajka is, mely a nemes álmodozó felé hajolva figyelt. A dajka : a nemzet. A nemzet ! Hát van ilyen is ? És a nemzet volt a dajka, mely a nemes álmodozó felé hajolva figyelt? Hisz a nemzet: a kormány. A nemzet: a kormánypárt. A nemzet : a fizetett sajtó. Bizony a minisztereknek jól beütött a millennáris év. A rebach lovagoknak is. A vicinálisoknak is. A közkereseti társaságoknak azonképen. Az új báróknak, nemeseknek, kir. tanácsosoknak nemkülönben. A főispánok sem boldogtalanok. Még kevésbé a mindenrangú felftgyelők. Legkevésbé az igazgató-tanácsosok. A stréberek térdig járnak a “«Whan. — akár papok legyenek, akár czivilek. Akár Budapesten, akár joltszéken. Az ország pénzén kitartott apók télen farkasbundában, nyáronegnyilatkozva híven ugatnak. Harapnak is, mikor a gazda azt kiáltja : huczcz ! Ez a nemzet így néz ki a nemzet élebről. De a háttér sötét, rongyos. Nemzetiség, felekezeti háború, elégetett nemzeti zászló Zágrábban, kétfejű sas a magyar miniszteri és a magyar delegáczionális palotán, közjogok feladása, polgári jogok elrablása, autonóm jogok megsemmisítése, távollét az aradi Golgotha megdicsőitésének ünnepén, szökés a Kossuth-gyász elöl, jó magyarok kivándorlása, nem magyarok térfoglalása, birtoknak, jövedelemnek elviselhetetlen megadóztatása, csalások, sikkasztások planétája, elvhűség üldözése, elvtagadás jutalmazása, főispánok fütyülése tánczra, fütyülésre nem tánczolóknak kenyeröktöl, becsületöktől megfosztása. Azoknál, akik már nem látnak : fásultság, akik még látnak : közöny, akik jól látnak : vergődés. Nemde, csak álom, hogy a millennáris évben az a fényes előtér megszűnik s az a sötét háttér eltűnik ? Egy idealistának merész álma. De édes álom. És az a nemzet, amely a nemes álmodozó felé hajolva figyelt — az is álom. Csak az nem álom, hogy a kopók egy nap reggel körül szaglásszák az idealistát, másnap délben megugatják, harmadik nap este neki harapnak. Hát nekünk nincs hitünk a magyarok Istenében, hogy az ezredik év meghozza Apponyinak megálmodott béjkéjét. De van reményünk a magyarok Istenében, hogy az ezredik év után lesz küzdelmes életünk, mint volt ezer éven át, búval megtüskézve, próbáltatáson megedzve, dicsőséggel megkoronázva, j Ami jó volt, eiőLorba nyomói, ami ios>. volt, háttérbe szorul. A kopó pedig sintér kézre kerül. TARCZA. Mámor. Ereszkedik az alkony pírja, Felleg borúi, sötétedik — Hajrá fiúk, bort a pohárba, igyunk, vigadjunk reggelig! Ma még piros bor szítja kedvünk, Vérünkben kedv s erő buzog, Holnap tán kiterítve fekszünk S némán bólingatnak felettünk Sötét árnyékú ciprusok. De hogy mi lesz — minek keresned Hiszen a perez még a mienk, Mienk a dal, a lány, a serleg, S a mámor, mely bennük kereng, S míg ennek aranyos ködében Elménk káprázattal mulat, Hiába gyűl felhő az égen, E csalfa fény győz a sötéten És kedvünk egyre szilajabb. Hajrá fűlik, sohase bánjuk, Hogy kótyagos lesz a fejünk, Ha mindig józan fejjel járjuk, Nyomorúság az életünk. Szerelme nőnek, lángja bornak Hitvány mint a föld más pora, Mi benne kéjt, gyönyört lobogtat, Mitől szíveink feldobognak, Az egyedül csak mámora. Inczédy László. A zóna megdrágítása. Már régen híre jár, hogy az államvasutaknál úgy a személy, mint az árudíjszabást fel fogják emelni A múlt héten e hírt hivatalosan megerősítették és a zóna megdrágítására vonatkozólag a következőket jelentik: Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter a minisztertanács hozzájárulásával elhatározta, hogy’ a magyar királyi államvasutaknak 1889. évi augusztus 1-je óta érvényben álló személy díjszabása, az úgynevezett vonalszakasz rendszerű díjszabás egyes részeiben módosíttassék. E módosítások a szomszédforgalomra, továbbá az I. kocsiosztály díjtételére és a tizenharmadik, valamint a tizennegyedik vonalszakaszi díjtételére vonatkoznak. A jelenleg érvényben álló díjszabás szerint a szomszédos forgalomban két vonalszakasz van, a következő díjtételekkel: Menetdíj krajczárokban Vonalszakasz Távolság I. II. III. kocsi osztály X. első állomásig 30 15 10 2. második állomásig 40 22 15 A valószínűleg folyó évi márczius 1-én életbelépő új díjszabás szerint szomszédos forgalomban három vonalszakasz állapíttatik meg a vonalszakaszok pedig a kilometrikus távolság szerint tagozódnak. Az első vonalszakasz 10 kilométerig terjed, a második vonalszakasz tíz kilométernél távolabb, de 15 kilométernél közelebb fekvő viszonylatokat foglalja magában, végül a harmadik vonalszakaszba esnek a 15 kilométernél távolabbi, de 20 kilométernél közelebbi viszonylatok. Az ekként képzett díjszabás tételei a következők: A távolsági forgalomban a személyvonatok Hl. kocsiosztályának díjtétele változatlan marad, a II. kocsiosztály díjtétele hasonlóképen’áltozatk/1 marad az első tizenkét vonal•szakasz~~Z~E II. vonalszak . . . jezárral < j, Esk’S30 krajcza ormja Az >1 XIV. .. ^finiszter „ ?r L raiczie^S az L 1Ro kiajTfsz^h?zólK> krajezárra. A*1 .és_,az Aócsi osztály Gry‘ mzot meg eddig az I. vonalszakaszban ',érK?ikes áros volt, 60 krajezárban állapíttatott meg ér. a mint eddig az egyes vonalszakaszok díjtétele az 50 krajezáros alapon fog képeztetni. gy például a XII. vonalszakasz díja az eddigi 6 forint helyett 5 forint 20 krajczár. A XIII. és XIV. vonalszakasz díjtétele a következőleg állapíttatott meg: A gyorsvonatoknál a III-ik kocsiosztály díjtétele az első tizenhárom vonalszakaszban marad, a XIV. vonalszakasz díja lesz az eddigi 480 krajczár helyett 500 krajczár. Hasonlóképpen változatlan marad a II. kocsiosztály díja az első 12 vonalszakaszban, a XIII. vonalszakaszban 650 krajczárról 700 krajczárra, a XIV. vonalszakaszban 700 krajczárról 800 krajczárra emelkedik. A gyorsvonat I. osztályának díjtétele az első vonalszakaszban az eddigi 60 kr. helyet 75 krajczár lesz, a XII. vonalszakasz díjtétele a következőleg állapíttatott meg : Jelenlegi Uj Távolság menetdíj kr. Vonalszakasz kilométer I. II. III. i I — IO 30 15 IO 2 ix —15 40 22 15 3 16 — 20 50 30 20 Jelenlegi: Uj XIII. szakasz 700 810 XIV. „ 700 900 díjtétel krajczárokban XIII. vonalszakasz 840 10.50 XIV. , 960 12.00 Előléptetési szabályzat. — A közös hadsereg számára. — A cs. és kir. hadseregre vonatkozó, nem rég megjelent Normal - Verordnungsblatt az 1895. tv deczember 30-val életbelépő új előléptetési zabályzatot közli, amelyet a következőkben ismertetünk: A jelen szabályzat hatályon kívül helyezi az 1895. decz. 24. kiadott előléptetési szabályzatot s ezzel egyidejűleg ő Felsége elrendeli, hogy a tábori tüzőrségnek a vártüzérségtől való elválasztása, valamint a tüzér törzskar felosztása is Az új szabályzat bevezs ma ötödször_tört2nesz*,zm^" nyolc képezik, szólítja fel Blanche ?ések módozataira vxoly márkit, de hihetőleg?2" zák s a régi sz;rt [ia ön ma mint rendesen 'Rk, Ezután a úvik a párbaj elől, akkor mi önt ben történő emelet nélkül megtámadjuk, és és pedig elsőzör annyian volnának is, addig vonatkozó hat.^ a ,ng csaj £ lehetséges lesz. része a scnc.relőtt a L>astard felelhetett volna szavaira> egy apród szólalt ! -"-“--'t ’ Aon dón Bhíiippifi tiái.Unogonjafi? Ezek kl szólk A^s^rsona, a viasl.o^E rásnak megi Na, mvt , kívüli viszo /eu! dióknak z egész, a mit den vonatkozókig ódj' -szlikar mt mondott, bályoztatik, ,,bj-nely így szól D’Arambure visz- A tisz m,ang becsülést,az engem már viselőjének,. ,<első jelei ugyan nőt a legmagasabb hadúr visel s mzroiuoklása kell, hogy legyen a legfőbb törekvése a képzett katona-ifjúságnak s a legszebb jutalmul kell, hogy szolgáljanak azok, a fáradhatatlan tevékenységért s az odaadó kötelességtudásért. Szennytelen múlt, minden tekintetben kielégítő szolgálat és erkölcsös életmód adják meg, — a tiszti rang elnyeréséhez kötött egyébb feltételeken kívül, — az igényt eme oly tiszteletreméltó álláshoz. Kassa Város nagi pecsétje 1504-ből. Mihalik József tanár a magyar tudományos akadémia arch. bizottságának közlönye, az »Archaeologiai Értesítőo legutóbb megjelent kötetében, érdekes czikket közöl Kassa város 1504. évi nagy pecsétjéről. Az értekezés tárgyánál fogva bennünket kassaiakat érdekelvén első sorban, helyesnek találtuk tehát azt kivonatolva — kihagyván abból a szigorúan tudományos részleteket — lapunkban is bemutatni, mellékelvén hozzá a pecsét hű fotográfiai mását, melyet dr. Hampel József úr, egyetemi tanár s a budapesti magyar nemzeti Múzeum régiség-osztályának igazgató őre lapunk részére a legszívesebben átengedett, melyért itt a kitűnő tudósnak legmelegebb köszönetünket fejezzük ki. Az értekezést a következőkben közöljük : A fejlődés többszörös fázisán átment Kassa városi czímernek utolsó bővítése s ezzel végleges megállapítása az 1502. évre esik. Ezen évben öregbíti II. Ulászló király a városi czímert saját és neje, Anna királyné, családi czímerjelvényeivel. Az általa megbővített czímer a következő: A fejénél egyenes vágású czímerpajzs három mezőre oszlik; a felsőben kék alapon három arany liliom, a középsőben vörös alapon négy ezüst szelemen látható. Ugyanezen mezőnek közepében, az említett négy szelemen között bal felől egy felében elvágott arany koronás, arany csőrű, arany lábú, nyelvét kiöltő ezüst sas áll. Az alsó mező színe kék és a felső jobb szögletből harántosan az alsó bal szögletbe húzódó, négy helyen aranykoczkás vörös gerenda által van ketté osztva. A gerendán felül egy, a gerenda alatt pedig két arany liliomot találunk. Ezen liliomok Anna királyné czímeréből adományozott jelvények, míg a fél sas Ulászlóéból van véve. A czímerpajzsot ametiszt színű, aranyos tunikába öltözött, kiterjesztett égszínű szárnyú angyal tartja maga előtt két kézzel. Fejét fűzér díszíti, melyből, a feje fölött lebegő dicsfény irányában, arany kereszt emelkedik. A paizsra jobb s bal felől egy-egy csőrsisak van helyezve, melyek Jaksics Demeter azon párbajára vonatkoznak, melyet ez 1491-ben tatár ellenfelével a királyi sátrak előtt vívott s a melyben győztes is maradt. A sisak nyílt, leveles arany koronáiból kék-sárga szárnyak emelkednek, melyek közepén egy-egy arany liliom díszült. A takarók színe mindkét oldalon zöld és vörös. Kassa város tanácsa ezen megbővített czímert 1504-ben pecsétlőbe véseti. Ezen pecsétlő most is meg van még s a városi titkos levéltárban őriztetik. A 60 milliméter átmérővel bíró, köralakú ezüst pecsétlő egy fél centiméternyi vastagságú ezüstlapot képez. Közepén szép renaissance stílű pajzsot látunk, melyet bő redőzetű tunikás, kiterjesztett szárnyú angyal tart. A pajzson két zárt csőrsisak foglal helyet, melyeknek koronáiból a szépen stylizált szárnyak emelkednek, egy-egy liliomot viselvén középső részükön. A pecsét kerületén, többszörösen behajló s az egész pecsét kerületét körülfutó mondatszalagon, e lapidaris legenda : SIGILLVM CIVITATIS ■ CASSA • A pecsétlő hátlapján hasonló betűkkel bevésve : f LIBER • AB • OFFICVS ■ GAVDN ENS ANTON 19 ARTE HOC CELAVIT MAI9 QVD ■ HABET MEA CASSA SIGIL • 1504. A pecsét, eltekintve a csőrsisakok gothizáló jellegétől, minden részében tiszta renaissance stylben van tartva. De, bár a renaissance hatása alatt Zsigmond király uralkodása (1387—1447) első évtizedeiben tűnik fel is okleveleinkben Kassa latinizált neve: Cassovia, pecsétünkön még Kassa régi nevével találkozunk. Magáról a pecsétről csak elismeréssel szólhatunk. A heraldikailag korrekt elhelyezés, a festői beosztás s maga a technikai kivitel oly objektumot állít elénk, mely művészi szépség tekintetében ritkítja párját hazánkban, a városi pecsétek sorában. Némi hibával azonban itt is találkozunk, ez azonban heraldikai tévedés, nem technikai hiba s így a pecsétlőt metsző művész terhére nem írható. A pecséten ugyanis, a pajzsot tartó angyal mellén, keresztbe futó szalagokat látunk, melyekről II. Ulászló adománylevelében említés nem tétetvén, nyilvánvaló, hogy ezek itt egészen fölöslegesek. E keresztszalagok még Zsigmond király idejéből erednek, a mikor ő (1423-ban) Kassa czímerét paizstartó angyallal bővíté. V. László 1453-ban az angyal mellszalagjait fekete keresztekkel díszíti, de II. Ulászló czímerbővítő, illetve adományozó /g-