Adalékok Zemplén-Vármegye Történetéhez, 1896 (2. évfolyam, 1-11. szám)
1896-03-01 / 3. szám
95 fekvő Forum Julium, vagy a Forum Minucii olaszul For-Mi, Forum Livii, olaszul For-li, vagy a nevét a fórumtól származtató valamely más helységről. A debreczeni magyar társulat, amely 1795- ben Bécsben Alberti betűivel magyar nyelvtant nyomatott, a formint szőlőt , Uva Formiana'-nak mondja és azt Formiától Olaszország gyönyörű vidékéről származtatja (338. lap.) És méltán, mert már Horatius római költő is említi ,Mea nec Falernae temperant vites, neque Formiani pocula collesi (poharamban sem a falernumi, se a formiai bor meg nem melegszik) Lib. I. Ode 20. De mivel a Hegyalján a malvasiai szőlő egy neme is találtatik, amelyet az itteni lakosok góhérnak neveznek, nagyon valószínű, hogy némely fajokat a moreai félszigetről a nevezetes bort termő Napoli di Malvasia előhegyről, vagy Görögországnak a velencei birodalomhoz tartozó keleti részeiből, vagy a római és adriai tenger szigeteiről hozták be ahová a tatároktól menekülő király húzódott, vagy végre azok a régi pannóniai szőlőkből maradtak fel. 28. §. A tokaj-hegyaljai nevezetesebb szőlőfájok a következők : sár mint a nap hevét jól felfogó s a hegyaljai talajt nagyon kedvelő, tartós tőkéken édes, leves, zamatos szemeket hoz. Madarkos, a formint egyik faja, de kisebb, édes, sűrű levü, — a madaraktól kapta nevét, mert a seregélyek nagyon kedvelik és megszállják s az előbbit, hogy ettől megkülönböztessék, hólyagos formintnak is nevezik. — Góhér, igen édes szőlő, hamar válik ugyan a marozsával vetekedő nemes asszúvá, de mivel hamar érik, édessége miatt a méhek, darázsak, lódarázsak kiszijják, s igy alig használható egyébre, minthogy a szőlősgazdák már julius hónapban nyalánkoskodjanak rajta.*) (Folytatjuk.) Fordította: Matolai Etele. *) Pankl a mezőgazdaságról irt munkájában java Augusta*-nak (augustusi szőlőnek) nevezi Szerző. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. 6. Folytatás: 37. §. Péter, a Petencsnek (szerintem : Pethő) is nevezett Péternek a fia volt az, akit a volt nádornak, Omodénak a fiai, újabb lázadásra bírtak. A mikoron ugyanis az ország békéje már teljesen helyre állt, a nevezett Róbert Károly uralkodását gyalázni kezdette és elment a rutének országába, hogy ott a királyi tekintélyen csorbát üssön, abban törvén az eszét, hogy a rutén vezért behívja az országba s itt, bár a vezér ezt tenni vonakodnék is, a királyi koronával megkoronáztatja őt. Ép ezért a püspökök és bárók tanácsára Putrustyán várát a hozzá tartozó birtokkal együtt amattól elfogadta és a Soósok és Bocskaiak őseivel I. Károly királynak (Patakon) 1321-