A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1959-09-13 / 37. szám
A nemzetköziség eszméje a Szlovák Nemzeti Felkelésben Különböző nemzetek haladó szellemű fiainak barátsága forradalmi időszakokban különösen elmélyül. A közös cél, a közös ellenség elleni harc fegyverbarátságukat örök emberi barátság szálaival fűzi össze, így történt ez a Szlovák Nemzeti Felkelés idején is. A Csehszlovák Kommunista Párt vezetősége a köztársaság felbomlasztása és Csehország német megszállása után kijelentette, hogy a leigázott cseh és szlovák nép megvívja harcát a német fasiszták ellen A Szovjetunió Csehszlovákia felszabadítása érdekében teljesítette szerződéses kötelzettségeit. Lehetővé tette, hogy a CSKP vezetősége Moszkvába menjen s onnan irányítsa a köztársaság dolgozóinak fasisztaellenes harcát. A Szovjetunió területén csehszlovák katonai egység alakult. A CSKP moszkvai vezetősége adást indít a moszkvai rádióban Csehszlovákia _számára cseh, szlovák, magyar és~~német nyelven. Legjobb kádereit Csehszlovákiába küldi, hogy a fasizmus elleni harcot irányítsák s megteremtsék a közvetlen kapcsolatot a párt moszkvai vezetőségével. A szlovákiai partizánmozgalom számára felmérhetetlen segítséget nyújtott az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság kormánya, amely a Hruscsov és Klement Cottwald elvtársak közötti megbeszélés alapján lehetővé tette tapasztalt partizánvezérek különleges kiképzését a Szovjetunióban. 1944 júliusában és augusztusában szovjet partizánegységek jöttek Szlovákiába, közöttük olyan gazdag tapasztalatokkal rendelkező partizánvezérek, mint Kokin, Jetvorov, Klokov, Valjanszkij, Kretyinszkij, Kezuto, Karaszjev-Sztyepanov, Lukajev és mások s velük Ukrajnában kiképzett cseh és szlovák partizánok, Kalina, Válak, Pola, Sagát, Kaácák és a többiek. Szlovákia felszabadításáért mintegy 3000 szovjet partizán küzdött. A Szovjetunió a Szlovák Nemzeti felkelést légi úton szállított nagymennyiségű hadianyaggal támogatta. Nem teljes statisztikait adatok szerint a felkelés területére 2000 puskát, 900 gépfegyvert, rengeteg lőszert és aknát juttatott a felkelésben küzdőknek. A szovjet repülők élelmet, ruhát szállítottak, és a sebesült partizánokat a Szovjetunióba vitték. A felkelés kitörése a Protektorátusban is visszhangra talált. Cseh és Morvaországból a hazafiak százai jöttek Szlovákiába életüket kockáztatva, hogy a partizán osztagokban küzdjenek a fasiszta elnyomók ellen a cseh és szlovák nép szabad hazájáért. A felkelésben közvetlenül részt vett mintegy 2000 cseh partizán közül nagyon sokan vérükkel pecsételték meg a cseh és szlovák nép örök barátságát. A partizánmozgalom a Szlovák Nemzeti Felkelés hatására a cseh országrészekben is megélénkült. Már 1944 tavaszán megjelent Szlovákiában a francia katonaszökevények 150 tagú csoportja, akik magyarországi fogolytáborból menekültek. Tizes csoportokban, gondosan előkészített terv alapján lépték át a szlovák-magyar határt. Számuk egyre szaporodott, 1944 szeptemberében már 200 harcosuk küzdött. Az első csehszlovák partizásbrigád kötelékébe tartoztak. 1911 februárjában újabb 180 francia munkásból áll csoport csatlakozott a „Vpred", majd a „Jan Elzka" partizánbrigádhoz. A Szlovák Nemzeti Felkelés jelentős segítséget nyújtott a magyarországi nartizánmozgalomnak is. A szovjet hadsereghez átállt magyar katonák egy része szovjet repülőgépeken a partizánok ellenőrzése alatt álló szlovák területen szállt le. Itt partizán egységeket alakítottak, melyek működésük színhelyét Magyarországra helyezték át (pl. Nógrádi vezérezredes partizán csoportja). Jelentős tény, hogy a magyar hadsereg katonái, akiket Szlovákián és a Protektorátuson keresztül terelt nyugatra a német és magyar fasiszta hadvezetés, ezen a területen találtak kibúvót a további harc alól. Azzal, hogy megtagadták a további engedelmességet, a fasiszta hadsereg erejét csökkentették. Sok helyen fegyvereket, élelmiszerkészleteiket átadták a partizánoknak. Néhány százan közülük maguk is csatlakoztak a partizánokhoz, s fegyveresen küzdöttek a német fasiszták ellen A Szlovák Nemzeti Felkelésben körülbelül 700 anyaországi magyar vett részt. A lengyel fasisztaellenes harcosok száma kb. 80. A bolgárok közül 40 ember, főleg diák, a jugoszlávok közül 100 ember harcolt a partizánok táborában. Kisebb számban osztrákok, belgák, hollandok, spanyolok, görögök, összesen 27 nemzet tagjai segítették a fasiszmus leverését. Az angolok és amerikaiak főképp fogolytáborokból menekült pilóták voltak. Ugyanakkor, amikor a német fasiszták a felkelés résztvevőit gyilkolták, a csehországi és a szlovákiai német nemzetiségű antifasiszták a partizánokkal együtt küzdöttek. A privigyei járásban a német munkásosztály vezéréről, Scälmannról elnevezett brigádban harcoltak. A Szlovákia más területein működő partizáncsoportok keretében is voltak antifasiszta németek. A Pravda, az SZLKP központi lapja 1944. október 28-án helyesen állapítja meg." .. . „De németjeink között vannak más felfogásúak is. Ezek a német antifasiszták ..., akik maguk is sokat szenvedtek a náci terroristáktól, és akik már hosszú éveken keresztül a mai napig a mi oldalunkon küzdenek. Ezeket a németeket egyforma elbírálás alá venni a német fasisztákkal, nemzetiségük miatt gyűlölni őket, merev sors-Magvar partizánok őrségben a hegyek között (A Párttörténeti Intézet okmánygyüjteményéből) A partizáneskü francia szövege (A Párttörténeti Intézet okmány- . gyüjteményéből) nizmus lenne, melynek soraink között, a szlovák antifasiszták között, helye nincs." A Szlovák Nemzeti Felkelés a népek szabadságának kivívását, az embertelen fasizmus vereségének, a munkásosztály győzelmének jelszavát tűzte zászlajára. Ezért harcoltak egymás mellett testvéri megértésben a különböző nemzetek legjobb fiai. CSIZMADIA DEZSŐ bartdlon ttf tods laa paya. J* jura, qua la conaWara eomm bonna la port 4« farblapa.ja * nanagaral nl na vta nl na feroaa pour apportsr aa t<wtrtb»Moa I la II-o • Laa partlaana acut MA fraraa at na« ioaura.31 MOB eaaara4a aft blaaaé ou taaM dana 4a Muvalaaa eondttlona,Ja l'aldral at la llbarani da aaa'rauvaieaa conditio«. Ja Mttral tout»» Ma foraaa dana la la -t«111. pour la llbartd at 1'lrd«pandanoa da 'ont laa paya. Ka parola aara : la rort du fachiana at "aa rjf*rtisatira, poor la llbarté fu Ja vangaral aana pitié toutaa laa auffraMaa «a maa r»T«a at «a ma soaura.Ja aula antré rolootalramn» dana laa ranga dta partlatn at Jura fl» arlrra 0aa ordra» 4a raa «onnandanta at laa raroilr an'ir ma*. Ja na trairai jaaaia laa partlaana.al Ja torta áana laa mim «• I'anaal MM al Ja «ola aníorar* 4« plus granéaiaVfrAaa .91 Ja na pornál paa andor.arar 4»o rfiffraneaa, Ja aala qua Ja aula aubordoruií aur lola 4* a part laa na . tura . J e, JURE. £ Wfc 4 falu egészségügyi problémái Közvéleményünk még nm teljesen szabadult fal annak a régi tévhitnek a hatása alól, amely szerint a nagyvárosok egészségügyi viszonyai sokkal kedvezőtlenebbek, mint a vidéké, amely a természet megannyi szépségét és előnyét élvezi. A statisztikában lerögzített tények azonban alaposan rácáfolnak e felfogásra. Ha abból indulunk ki, hogy a legfeljebb 2000 lelket számláló községek általában mezőgazdasági jellegűek — és ez a feltevés nagyjában helyesnek mondható — úgy világosan megmutatkozik, hogy Szlovika falvainak jó része gyermekhalandóság és betegségek tekintetében kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a nagyobb községek és a városok népe. Különösen a csecsemőhalandóság terén mutatkoznak még lényeges különbségek. Míg például Bratislavéban 1957 első negyedében a csecsemőhalandóság csupán 27 ezreléket, sőt Besztercebányán csupán 16 ezreléket ért el, addig ez az arányszám Mezőlaborc körzetében több mint 87, Füleken pedig 68 ezrelék volt. A hastífusz mindmáig a falu egyik legnagyobb problémája. Ezzel szemben — főként a talajjavítás következtében — Szlovákia egyes keleti és nyugati területein sikerült úgyszólván teljesen felszámolni a maláriát. Népi demokratikus államunk a költségvetés számottevő részét az egészségi viszonyok hatékony feljavítására fordítja, melyek miatt világviszonylatban sincs okunk szégyenkezni, de ez nem változtat azon, hogy Szlovákia falvainak higiéniája terén még sok a tennivaló. Gondoljunk arra, hogy a lakosságnak még csak 21 százaléka élvezheti a vízvezeték útján szolgáltatott ivóvíz előnyeit. További feladatok várnak reánk az egészségügyi központok és poliklinikák fejlesztése terén is. Egészségügyi statisztikánkra még árnyékot vet a hozzávetőleg 82 ezer főre rúgó cigánylakosság higiénia helyzete, melyet károsan befolyásol az a tény, hogy a cigánytelepülések viskói keresztezik azokat a nemes és hatalmas erőfeszítéseket, melyeket kormányunk a cigányok átnevelése érdekében kifejt. Ezeknek az áldatlan lakásviszonyoknak mielőbbi radikális felszámolása elsőrendű feladataink közé tartozik. A higiénia igen bonyolult problémájának megoldásánál fontos szerepet játszik az egészségügyi népművelés. E tekintetben joggal mutathatunk rá arra az örvendetes tényre, hogy az EFSZ-ek fejlődése révén kétségtelenül javul egészségügyi szolgálatunk, nem szólván arról, hogy a szövetkezeti tagok táplálkozása bizonyíthatóan jobb a magángazdálkodókénál. A szövetkezeti mozgalom további gyors kibontakoztatása tehát nem csupán gazdasági, hanem elsőrendű kulturális ügy is. -szirt-