A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-21 / 21. szám
t hét filmjei 1937-ben, mikor a második világháború árnyai mér rán felszedtek Európára, készítette el a franciák kiváló rendezője, Jean Renoir, ezt a filmet. Figyelmeztetésnek szánta — és világsikert aratott vele. Mély humanizmusa, nagyszerű jellemábrázolása, erős háborúellenes tendenciája, valamint olyan kitűnő művészek mint az akkor még fiatal Jean Gabin, Erich von Stroheim, Pierre Fresnay játéka révén, ma is felülmúlhatatlan értéket képvisel. h. Egy német táborban francia, angol hadifoglyok várják a háború végét. A tábor parancsnoka, von Rauffenstein, a legnagyobb előzékenységgel bánik a tisztekkel, főleg Boeldieu márkival, akit mint arisztokratát magával egyenrangúként kezel. Mindkettő művelt ember és jó hazafiú és mégis két különböző karakter. A film egyik legmegrendítőbb jelenete éppen az, amikor Boeldieu, aki fedezi honfitársainak szökését és közben Rauffenstein golyójától halálosan megsebesül, bevallja ellenfelének, hogy kereste a halált, mert a háború az ő osztályuknak a végét jelenti. A foglyok közül kettőnek sikerül a svájci határt elérni és azzal a nagy illúzióval térnek vissza hazájukba, hogy ezután a népek békében fognak élni egymással. Enek a szürke galambról Dr. Ivan Bukovean és Albert Marencik forgatókönyve hat kis költői elbeszélést fűz össze. A második világháború utolsó évéből kiragadott pillanatfelvételek három kisfiú kalandjain keresztül a gyermek szemszögéből ismertetik a Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi eseményeit. L. Chudik, K. Machata, J. Sovák játsszák a főszerepeket. Külön ki kell emelni Palo Polacek, Palo Mattei és Vladimir Brecka gyermekszereplőket, akiket Barabás rendező valóban kitűnően választotta ki. A gyönyörű felvételek V. Jermna művészetét dicsérik. A Szegény gazdagok Jókai Mór klasszikus regényéből készített filmet a magyar filmprodukció, Bán Frigyes rendezésében. Ha Jókai rendkívüli képzelőerejének sokféle színét nem is lehet a maga gazdagsá gában tökéletesen filmre vinni, a Székelyföld rettegett banditája, Hátszéki báró — Fatia Negra kalandos története keretében sikerült a múlt század társadalmának fény- és árnyoldalait lényegében jellemezni. Benkő Gyula, Deák Sándor, Mádi Szabó Gábor, Lang József, de különösen a női főszereplők: Krencsei Marianna Henriette és Bara Margit a szép Anica szerepében valóban jeles alakítást nyújtanak. Bosszú J. A. Bardem, a kiváló spanyol rendező művészi realista filmben mutatja be a természeti kincsekben oly gazdag, napsugaras Spanyolországot és ennek a hirtelen hevülő, bonyolult természetű, a vérbosszút jogosnak tartó népét, akiket a munkanélküliség állandó vándorlásbra kényszerít, hogy gazdag ültetvényesek kiszolgáltatottjaiként keressék meg mindennapi kenyerüket. A népszerű Raf Vallone, Carmen Sevilla, Jorge Mistrate és is a többiek pompás játéka feledteti, hogy színészek elevenítik meg az alakokat ebben a súlyos kérdéseket tárgyaló filmben. SIMKÓ MARGIT Erich von Stroholm nagv »brind ban A nagy ábránd ’( A niata) Jevm Gaddji A nagy ibrand-bruignik a Nikka galambról saeyorg gazdagok Bosszú, J. A. Santem filmje