A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-21 / 21. szám

­­t hét filmjei 1937-ben, mikor a második világháború árnyai mér rán fe­ls­zedtek Európára, készítette el a franciák kiváló rendezője, Jean Renoir, ezt a filmet. Figyelmeztetésnek szánta — és világ­sikert aratott vele. Mély humanizmusa, nagyszerű jellemábrá­­­zolása, erős háborúellenes tendenciája, valamint olyan kitűnő művészek mint az akkor még fiatal Jean Gabin, Erich von Stroheim, Pierre Fresnay játéka révén, ma is felülmúlhatatlan értéket képvisel. h.­ Egy német táborban francia, angol hadifoglyok várják a há­ború végét. A tábor parancsnoka, von Rauffenstein, a legna­gyobb előzékenységgel bánik a tisztekkel, főleg Boeldieu már­kival, akit mint arisztokratát magával egyenrangúként kezel. Mindkettő művelt ember és jó hazafi­ú és mégis két külön­böző karakter. A film egyik legmegrendítőbb jelenete éppen az, amikor Boeldieu, aki fedezi honfitársainak szökését és köz­ben Rauffenstein golyójától halálosan megsebesül, bevallja el­lenfelének, hogy kereste a halált, mert a háború az ő osz­tályuknak a végét jelenti. A foglyok közül kettőnek sikerül a svájci határt elérni és azzal a nagy illúzióval térnek vissza hazájukba, hogy ezután a népek békében fognak élni egymás­sal. Enek a szürke galambról Dr. Ivan Bukovean és Albert Marencik forgatókönyve hat kis költői elbeszélést fűz össze. A második világháború utolsó évéből kiragadott pillanatfelvételek három kisfiú kalandjain keresztül a gyermek szemszögéből ismertetik a Szlovák Nem­zeti Felkelés történelmi eseményeit. L. Chudik, K. Machata, J. Sovák játsszák a főszerepeket. Külön ki kell emelni Palo Polacek, Pal­o Mattei és Vladimir Brecka gyermekszereplőket, akiket Barabás rendező valóban kitűnően választotta ki. A gyönyörű felvételek V. Jermna mű­vészetét dicsérik. A Szegény gazdagok Jókai Mór klasszikus regényéből készített filmet a magyar filmprodukció, Bán Frigyes rendezésében. Ha Jókai rendkívüli képzelőerejének sokféle színét nem is lehet a maga gazdagsá­­ gában tökéletesen filmre vinni, a Székelyföld rettegett bandi­tája, Hátszéki báró — Fatia Negra kalandos története kere­tében sikerült a múlt század társadalmának fény- és árnyol­dalait lényegében jellemezni. Benkő Gyula, Deák Sándor, Mádi Szabó Gábor, Lang József, de különösen a női főszereplők: Krencsei Mariann­a Henriette és Bara Margit a szép Anica szerepében valóban jeles alakítást nyújtanak. Bosszú J. A. Bardem, a kiváló spanyol rendező művészi realista film­ben mutatja be a természeti kincsekben oly gazdag, napsugaras Spanyolországot és ennek a hirtelen hevülő, bonyolult termé­szetű, a vérbosszút jogosnak tartó népét, akiket a munkanélkü­liség állandó vándorlásbra kényszerít, hogy gazdag ültetvénye­sek kiszolgáltatottjaiként keressék meg mindennapi kenyerü­­ket. A népszerű Raf Vallone, Carmen Sevilla, Jorge Mistrate és i­s a többiek pompás játéka feledteti, hogy színészek elevenítik meg az alakokat ebben a súlyos kérdéseket tárgyaló filmben. SIMKÓ MARGIT Erich von Stroholm­­ nag­v »brind ban A nagy ábránd ’( A niata) Jevm Gaddji A nagy ibrand-brui­gnik a N­ik­ka galambról saeyorg gazdagok Bosszú, J. A. Santem filmje

Next