A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-23 / 25. szám
A SZOVJETUNIÓ hivatalosan elismerte Litvánia függetlenségét. 1919 februárjában a szovjetek első kongresszusán kimondták az egyesült Litván—Belorusz Szovjetköztársaság megalakulását. 1919 márciusában német csapatok és litván polgári nacionalisták nyugat felől támadást indítanak, délről és délkeletről pedig lengyel intervenciósok vonulnak be az országba. Április 19-én elfoglalták Vilnát. 1919. augusztus 25-én a Vörös Hadsereg kénytelen volt Litvánia utolsó területeit is kiüríteni. A lengyel támadás visszaverésekor 1920. július 14-én a szovjet csapatok elfoglalták Vilnát és a szovjet—litván békeszerződésben átadták a Litván Köztársaságnak, de 1920. október 9-én Zeligowski lengyel tábornok ismét visszahódította Vilnát és környékét, amelyet azután bekebeleztek Lengyelországba. Emiatt Litvánia 18 éven keresztül nem vette fel a diplomáciai kapcsolatot Lengyelországgal. 1923 júliusában a Memel-vidéket, amely addig Németország része volt, az antant rendelkezésére Litvániához csatolták. 1926 decemberében a parlamentáris kormányt katonai puccs döntötte meg. 1935-ben betiltották az összes politikai pártokat, nyílt fasiszta diktatúra jött létre. 1939. március 22-én Litvánia német nyomásra kénytelen volt visszaadni a Memel-vidéket Németországnak. 1939. októberében a szovjet kormány, miután szeptemberben a hitlerista Németország megtámadta Lengyelországot, kölcsönös segélynyújtási egyezményt ajánlott a litván kormánynak. Az egyezmény értelmében a Szovjetunió támaszpontokat kapott Litvániában, Litvánia viszont visszakapta a lengyelek által elcsatolt Vilniust, ahová a szovjet hadsereg időközben bevonult. Új, demokratikus kormány alakult, s a Szejm (parlament) 1940. július 21-én kimondta a Litván Szovjet Szocia legjobbjai harcokban Dibenko személyesen vezetett katonai operációikat. 1938. július 29-én tragikusan elhunyt. DUBROVINSZKIJ, Joszif Fjodorovics (1877. VIII. 28.) — orosz forradalmár, a bolsevik párt jelentős személyisége. 1893 óta részt vett a forradalmi mozgalomban. 1903 óta a bolsevik párt tagja. Teveilegesen kivette a részét az 1904 decemberében Moszkvában kitört fegyveres felkelésből. 1907-től a párt Központi Bizottságának tagja volt. A bolsevikok és az orosz machisták közötti vitában határozottan Lenin oldalán állt. Meghalt 1913. június 1-én. lista Köztársaság megalakulását. A szocialista Litvánia törvényhozásának kérésére a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1940. augusztus 3-án Litvániát felvette a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe. A második világháború idején, 1941 nyarán Litvánia német megszállás alá került, amely alól 1945 elején szovjet csapatok szabadították fel. A német megszállás hatalmas károkat (összesen 17 milliárd rubel kárt okozott. A háború utáni években aránylag rövid időn belül sikerült helyreállítani a háború okozta károkat, befejezni az újjáépítést. 1948-ban az ipar elérte a háború előtti szintet. 1947- ben megindult a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a kolhozosítás. 1951-ig a kollektivizálás lényegében befejeződött; a parasztgazdaságok 94,8 °/o-a s a mezőgazdasági földterület 87,5 °/o-a tartozott ekkor már a kolhozokhoz. Az utóbbi ötéves tervek folyamán fejlett nagyipar épült ki Litvániában. Csupán a hétéves tervidőszak (1959/65) folyamán 120 új ipari létesítmény épült: vegyipari, élelmiszer-, könnyűipari, gépipari üzemek, erőművek létesültek. Az energiatermelés például az 1940-es 81,0 millió kilowattóráról 1968-ban 6 milliárd kwó-ra emelkedett. Az ipari össztermelés volumene 1968-ban a 65-szerese volt az 1913. évinek. A mezőgazdaságban a tejtermelés és a sertéshizlalás vette át a vezető szerepet. A litván népgazdaság bruttó termeléséből az ipar 1968-ban 64 %-kal részesedett. A villamos erőművek kapacitása a mostani ötéves tervidőszak kezdetén 1 millió kilowattal emelkedett. A Nyeman folyón megépült Litvánia első vízierőműve 90 000 kw teljesítménnyel. A legnagyobb litván hőerőmű kapacitása 600 000 kw, de 1,2 millió kw-ra tervezték. Egyre nagyobb mértékben használnak fel földgázt villamos áram termelésére. A fémfeldolgozó és gépipart főképp a műszeripar, a turbina- és hajógyártás, a villamos berendezések gyártása és a szerszámgépgyártás képviseli. A gépipar központjai Vilnius és Kaunas. Jelentősen fejlődik a vegyipar. Ennek új ágazatai létesültek, mint a szintetikus fonalak (Kaunas), kénsav és szuperfoszfát (Kendanias), nitrogénműtrágyák (Jonava), plasztikanyagok (Vilnius) gyártása. A könnyűipar fő ágai: fafeldolgozás (fűrészmalmok), furnír, cellulóz, papír, gyufa, bútor. Nagyobb jelentőségű a borostyán, a fa és a bőr iparművészeti feldolgozása. Az élelmiszeripar főbb termékei: hús és hentesáru, tejtermékek, halkonzervek, malomipari termékek, cukor. Mezőgazdasága a tej- és hústermelő állattenyésztésen alapszik. 1968- ban 3,5 millió hektár területet hasznosított a mezőgazdaság. Az ország területének 60 °,-a mezőgazdaságilag megművelt, ebből 69 % szántó. Főként rozs-, árpa-, takarmány, burgonya-, len- és cukorrépatermesztés. Állatállomány 1968-ban: szarvasmarha 1,66 millió, sertés 1,75 millió, juh 168 ezer darab. Halászat 1968-ban: 287 ezer tonna. Vasúthálózata 2020 km. Úthálózat: 13 400 km szilárd burkolatú távolsági út és 20 500 km községi, ill. mezei út. Fő kikötője Klaipeda. Vilniusnak légi összeköttetése van a Szovjetunió nagyvárosaival és üdülőhelyeivel, valamint 11 várossal a köztársaságon belül. A nemzeti jövedelem 1960-tól 1968-ig megkétszereződött. A kiskereskedelmi forgalom 1968-ban az 1940. évinek 8-szorosa volt. Jelentős eredményeket értek el a lakásépítés terén. 1960 és 1968 között 4,14 millió m2 lakóterület épült. A praktizáló orvosok száma 1968-ban 7800, a kórházi ágyak száma 30 300 volt. A Litván SZSZK megalakulása után bevezették a 7 éves kötelező iskolalátogatást; 1962 óta 8 éves az iskolakötelezettség. Litván iskolák mellett orosz és lengyel oktatásnyelvű iskolák is vannak. Az 1968/69-es tanévben 569 000 tanuló látogatta az általános iskolákat; a 83 szakiskolában 64 200 tanuló, a 11 főiskolán 54 500 hallgató tanult. 1968-ban a 106 tudományos intézetnek 7686 tudományos munkatársa volt. Az 1941- ben alakult Tudományos Akadémia 12 tudományos intézettel rendelkezik. A Litván SZSZK-ban 11 színház működik. Az első operaházat Kaunasban, 1920-ban, az első litván nyelvű prózai színházat Vilniusban, 1919- ben nyitották meg. Az első litván film 1952-ben, a Lenfilm Stúdió támogatásával készült. 178 000 vezetékes rádió csatlakozást, 544 000 rádió- és 295 000 tévékészüléket tartanak nyilván. Vilniusban 1956 óta tévéközpont működik. A 2256 nyilvános könyvtár 1968-ban 17,3 millió kötettel rendelkezett. Litvániának 33 múzeuma van. Kérdéseink: 1. Három szín szerepel a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaján. Melyek ezek? — Piros—fehér—zöld (1) — piros—fehér—kék (2) — piros—fehér—piros (7). 2. Ki szerezte (1908-ban) az első litván operát? — Karnavicius (1) — Grupdis (2) — Petrauskas (7). 3. Vilniustól 29 km-re nyugatra fekszik Litvánia hajdani ifivárosa, fejedelmi székhely. — Mi a neve? — Kaunas (1) — Trakas (2) — Klaipeda (7). A Hét 21. számában közölt 1. számú rejtvény helyes megfejtői közül ezúttal a következőknek kedvezett a szerencse: Csutor Tibor, Vlkyňa (Velkenye), Makai István, Jászberény, Aprítógépgyár, Zsolner Gézáné Moldava nad Bodvou (Szepsi). Az egyenként 100,5 korona nyereményt postán elküldjük. Vilnius látképe a Gintares szállóból Évről évre megrendezik a hagyományos balti dalünnepséget Kaunasban. Műsorán litván népdalok és táncok s mai szovjet dalok szerepelnek. APN — Abramocskin és Baranauskas felvételei Vilnius — Gorkij utca A beküldő neve..................................................................... Megfejtés foglalkozása .....................................................1 címe.....................................................................2 járás .....................................................................3