A Hét 1996 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1996-04-04 / 1. szám
a hét____________________________MEZŐGAZDASÁG_________________________________15 Cselleng András nem cselleng, de nincs negyven milliója Lesz-e 1996-os évjáratú lukanyényeibe A lukanyényei szövetkezet anyagi gondokkal küzdött, ami végül úgy oldódott meg, hogy a szövetkezeti tagok kivették a vagyonrészüket, és három új szövetkezetet - az új lukanyényeit, a dacsókeszit és a csábit - hoztak létre, a régi nyényei szövetkezet pedig felszámolás alatt áll. A szövetkezet egy átlagos évben 1500-1600 tonna szőlőt termelt, s ebből mintegy 1100 tonnát dolgozott fel annak csábi székhelyű borüzeme. Mivel a volt szövetkezetnek tetemes adóhátralékai is voltak, az adóhivatal az adósság fejében tavaly nyáron lefoglalta a pincegazdaságot. A csábi borüzem 1977-ben kezdett bortermeléssel foglalkozni, palackozott bort pedig 1980 óta forgalmaznak. Azóta kilencféle lukanyényes borfajtával ismerkedhetett meg a fogyasztó. A pincegazdaságban lévő bort az újonnan alakult három szövetkezet eladta, a címkézőberendezéseket, rekeszeket és egyéb mozdítható értéket elosztották. Az üres pincéket ma az adóhivatal pecsétje zárja, és árverésre várnak. Cselleng Andrást átszervezés címén tavaly decemberben további több, mint száz alkalmazottal együtt elbocsátották, és most a nagykürtösi Movino Kft. kereskedelmi igazgató-helyetteseként folytatja szakmáját. A csábi borüzemet február elején egyszer már megpróbálták elárverezni, de akkor nem akadt rá vevő. A következő nyilvános árverésre májusban kerül sor. Egyáltalán van még esély arra, hogy a jellegzetes alakú palackban, a megszokott címkével újra megjelenik a piacon a lukanyényei bor? - Jóslatba nem mernék bocsátkozni, de nem látom ennek akadályát. Minden attól Sokak szerint a lukanyényei bor az egyik legjobb szlovákiai bortermék. A különleges alakú palackban, tetszetős címkével forgalmazott nedű tavalyi, 1995-ös évjáratát azonban hiába keresnénk az üzletekben, nem találjuk. Ennek oka azonban nem az, hogy a kapós terméket mind exportálták volna - ‘95-ös évjárat nem is készült. Hogy miért, azt Cselleng Andrástól, a borüzem egykori igazgatójától kérdeztük, gondolt arra, hogy privatizálja, vagy másképpen hozzájáruljon a termelés felújításához. Tizenöt évi munkám van ebben az üzemben, hát érthető, hogy nem hagy hidegen a további sorsa. Volt olyan elképzelés, hogy a három újonnan alakult szövetkezet részvénytársaság formájában üzemeltetné tovább az azelőtt is nyereséges pincegazdaságot, de közben az adóhivatal rátette a kezét. A nyilvános árverésen bárkinek van esélye megszerezni a borüzemet, csak hát bankhitelből nehéz ilyesmibe belevágni. Mert nem elegendő a pincegazdaságot megvásárolni, hanem azt is be kell biztosítani, hogy legyen szőlő, és legyen bor is. Ez pedig fél éven belül mintegy negyvenmilliós beruházást igényelne. A másik dolog az, hogy én sok mindenkiben csalódtam a lukanyényes szövetkezetben, nem olyan volt a hozzáállásuk a pincegazdaság megmentéséhez, amit az megérdemelt volna. Az az igazság, hogy az a bor, amit mi az 1995. év második felében árusítottunk, az már nem is a pincegazdaságé, és nem is a lukenyényei szövetkezeté volt, hanem azt az újonnan létrehozott három szövetkezet között osztották szét, és mindegyiket csak az érdekelte, mennyi bort tud megszerezni és eladni. A bort eladták, és ezzel végződött az egész ügy. Bízzunk benne, hogy az ügy ezzel csak a régi szövetkezet, ám nem a borivók számára zárult le. S ha nem is a régi címkével, de remélhetőleg a régi minőségben újra talákozhatunk még a lukanyényei borral, s az újjászülető borüzem sikereire ihatunk majd egy ‘96-os évfolyamú nedűvel. GAÁL LÁSZLÓ függ, hogyan dönt, aki megveszi az üzemet. Lukanyényei bor azonban már aligha lesz, mivel a pincegazdaság székhelye Csábon van, s valószínűleg új cégnévvel forgalmazzák majd a bort. De nincs kizárva, hogy a palack és a címke formája megmarad. Ön 1980 óta volt igazgatója a pincegazdaságnak. Nem éji -róla