Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1968 (75. kötet = Új folyam 13. kötet)
1968 / 6. sz. - A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1968. ÉVI CXXVIII. KÖZGYŰLÉSE - HOFFMANN GYÖRGY: A Pugwash-mozgalom egy évtizede
„Némelykor felmerül az a vélemény, hogy korlátozott célú lokális háborúk még katasztrofális következmények nélkül vívhatók. A történelem tanulsága szerint azonban, annak a kockázata, hogy a lokális háború nagyobb háborúvá nőjön, túl nagy ahhoz, hogy a tömegpusztító fegyverek korában elfogadhassuk. Az emberiségnek ezért maga elé kell tűznie minden háború, beleértve a lokális háborúk kiküszöbölésének feladatát." Jelenleg az egyik legsúlyosabb konfliktus a vietnami háború. A Bonnebyben tartott konferencia a rendezésre a következő három pontos javaslatot tette:8 .,1) Meg kell szüntetni azonnal és feltétel nélkül Észak-Vietnam bombázását. 2) Ezután késedelem nélkül tárgyalásokat kell kezdeni a békés rendezésre. 3) Ezt követően konferenciát kell összehívni a tartós béke egész Délkelet-Ázsiában való megteremtése érdekében." A fejlődő országok problémái és a nemzetközi tudományos együttműködés A következőkben látni fogjuk, hogy ez a kérdéscsoport igen szorosan összefügg az előbbiekben tárgyalt két problémakörrel. Földünk népességének mintegy 71%-a az ún. fejlődő országokban lakik, és köztudomású, hogy az itt élők széles rétegét sújtják komoly gazdasági nehézségek. Csak egyet említünk ezek közül. A F.A.O. kimutatása szerint 300 — 500 millió ember szenved állandó, krónikus éhségtől, 1 —1,2 milliárd táplálkozása pedig hiányos. A többi körülményeket is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az emberiség fele nyomorban él. E kérdéskomplexummal behatóan foglalkozott az 1961-es Stowe-i, 1964-es Udaipur-i és az 1966-os Addis Ababa-i Pugwash konferencia, valamint az 1967-ben Melburne-ben tartott első délkelet-ázsiai regionális Pugwash konferencia. Emeljünk ki néhányat az elhangzott javaslatok közül. Elsőnek a fegyverkezésre fordított kiadások csökkentését és a megtakarított összegek segélyként való felhasználását említjük. A világ fegyverkezésre fordított évi kiadása meghaladja a 200 milliárd dollárt, vagyis több, mint az összes fejlődő ország egy évi nemzeti jövedelme. Ha ennek az összegnek csak egyötödét kapnák a fejlődő országok, akkor — megfelelő felhasználás esetén — gazdasági fejlődésükben döntő változás következnék be. A fent említett gazdasági problémák jó része azonban természeténél fogva nem tűr halasztást, ezért megoldásuk nem köthető a leszerelés feltételéhez. Az Udaipur-i és Addis Ababa-i konferencia nyilatkozata azt javasolja, hogy internacionális összetételű tudós csoportok már most fokozott mértékben vegyenek részt a fejlődő országok gazdaságának fejlesztésében. A hatékony gazdasági tervezés az ipar, mezőgazdaság és kereskedelem intenzív fejlesztése feltétlenül szükséges a nehézségek leküzdéséhez. E feladatok megoldása tudományos elemzést igényel, ami a tudomány művelőit igen fontos szerephez juttatja. A fejlett ipar és mezőgazdaság megteremtéséhez a képzett emberek tömegére van szükség. Ezért lényeges az oktatás általános színvonalának emelése, melyben a fejlett országok szakemberei igen hasznosan közreműködő 8 Statement on the 17th Pugwash Conference of Science and World Affairs. 45. I.