Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1987 (94. kötet = Új folyam 32. kötet)
1987 / 7-8. sz. - TUDOMÁNYOS ÉLET - PALLÓ GÁBOR: A tudomány és a technika fejlődése Közép-Európában 1918-1938 között
Ugyancsak élénk eszmecserére adtak alkalmat az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumáról szóló előadások (Szöllőssy L. és Valkó I. P.). Kivált a külföldiek számára volt meglepő (de olykor még a magyaroknak is) az a tevékeny, magas szellemi színvonalú és nem utolsósorban forintban is lemérhető eredményesség, amely a laboratóriumot jellemezte. Meg kellene egyszer vizsgálni, mit is adott a szorosan vett tudománytörténet számára. Érdekes összehasoníitásra is kínálkozna alkalom. Legalábbis erre lehetett következtetni a prágai L. Novy előadásából, aki ugyan általában jellemezte országa korabeli tudományos fejlődését, de egyik példája az eredményesség illusztrálására a Skoda Művek kutatólaboratóriuma volt. Ez is aláhúzta, menynyire kívánatos lenne az összehasonlító kutatás a térség országai között. A szakoktatás történetével foglalkozó előadások közül Szögi László ezúttal a Műegyetem nemzetközi kapcsolatait vizsgálta, Terplán Zénó (Debreceni A.-val közösen) pedig a gépészmérnök képzést jellemezte ugyanezen egyetem gépgyártási tanszékének, illetve vízgépek laboratóriumának fejlődésén keresztül. A technikatörténet ismét igen széles skálán mozgott, és ismét csak kaleidoszkópszerű képet mutatott. A drezdai szerszámipartól (P. Bartsch, NDK), a magyar bőriparon (Tóth B.) és vízépítésen (Szerényi I.) a csehszlovák robbanóanyag-termelésen (J. Markwart) vagy éppen a váci Kodakgyár történetén (Kiss P.) keresztül egészen az osztrák építőmérnöki eredményekig (H. Janetschek, Bécs) vagy a budapesti ipari vásárokon megmutatkozó magyar iparig (Vámos É.) számos mozzanatot vonultatott fel. Az összefüggések azonban ezúttal sem rajzolódtak ki kellő erővel. Távolról sem említhettem meg minden előadást, sőt minden jó előadást sem. Csupán az összefüggő témaköröket próbáltam jelezni, és sokakkal együtt abban reménykedem, hogy az anyag mihamarabb nyomtatásban is hozzáférhetővé válik, ámbár a szervezők ennek anyagi feltételét még nem látják. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a konferencia igen jó légkörben zajlott, a 34 külföldi és 26 magyar résztvevő meglepően intenzív munkát végzett. Ez pedig jelentős mértékben a MTESZ szervező kollektívájának köszönhető. Palló Gábor 638