Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1987 (94. kötet = Új folyam 32. kötet)

1987 / 7-8. sz. - TUDOMÁNYOS ÉLET - PALLÓ GÁBOR: A tudomány és a technika fejlődése Közép-Európában 1918-1938 között

Ugyancsak élénk eszmecserére adtak al­kalmat az Egyesült Izzó kutatólaborató­riumáról szóló előadások (Szöllőssy L. és Valkó I. P.). Kivált a külföldiek számára volt meglepő (de olykor még a magyarok­nak is) az a tevékeny, magas szellemi szín­vonalú és nem utolsósorban forintban is lemérhető eredményesség, amely a labo­ratóriumot jellemezte. Meg kellene egyszer vizsgálni, mit is adott a szorosan vett tudo­mánytörténet számára. Érdekes összeha­soníitásra is kínálkozna alkalom. Legalább­is erre lehetett következtetni a prágai L. Novy előadásából, aki ugyan általában jellemezte országa korabeli tudományos fejlődését, de egyik példája az eredményes­ség illusztrálására a Skoda Művek kutató­laboratóriuma volt. Ez is aláhúzta, meny­nyire kívánatos lenne az összehasonlító kutatás a térség országai között. A szakoktatás történetével foglalkozó előadások közül Szögi László ezúttal a Műegyetem nemzetközi kapcsolatait vizs­gálta, Terplán Zénó (Debreceni A.-val kö­zösen) pedig a gépészmérnök képzést jel­lemezte ugyanezen egyetem gépgyártási tanszékének, illetve vízgépek laboratóriu­mának fejlődésén keresztül. A technikatörténet ismét igen széles skálán mozgott, és ismét csak kaleidoszkóp­szerű képet mutatott. A drezdai szerszám­ipartól (P. Bartsch, NDK), a magyar bőr­iparon (Tóth B.) és vízépítésen (Szerényi I.) a csehszlovák robbanóanyag-termelésen (J. Markwart) vagy éppen a váci Kodak­gyár történetén (Kiss P.) keresztül egészen az osztrák építőmérnöki eredményekig (H. Janetschek, Bécs) vagy a budapesti ipari vásárokon megmutatkozó magyar iparig (Vámos É.) számos mozzanatot vo­nultatott fel. Az összefüggések azonban ezúttal sem rajzolódtak ki kellő erővel. Távolról sem említhettem meg minden előadást, sőt minden jó előadást sem. Csu­pán az összefüggő témaköröket próbáltam jelezni, és sokakkal együtt abban remény­kedem, hogy az anyag mihamarabb nyom­tatásban is hozzáférhetővé válik, ámbár a szervezők ennek anyagi feltételét még nem látják. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a konferencia igen jó légkörben zaj­lott, a 34 külföldi és 26 magyar résztvevő meglepően intenzív munkát végzett. Ez pedig jelentős mértékben a MTESZ szerve­ző kollektívájának köszönhető. Palló Gábor 638

Next