Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2004 (111. kötet = Új folyam 49. kötet)

2004 / 5. sz. - KÖNYVSZEMLE - DINNYEI BÉLA: A szabadság értelme - az értelem szabadsága

Magyar Tudomány • 2004/5 Könyvszemle A szabadság értelme -az értelem szabadsága Ludassy Mária neve közismert a filozófia és a politikai gondolkodás története iránt érdek­lődők, valamint a közéleti-politikai folyó­iratok olvasói számára. 2004. január 14-én, az ő születésnapja alkalmából látott napvilágot A szabadság értelme - az értelem szabadsága című ta­nulmánykötet, amelynek szerzői Ludassy Mária egykori tanára, kollégái, barátai és ta­nítványai, neves filozófusok és eszmetörté­nészek. A könyv nem szokásos Festschrift, alkal­mi ünneplő írások gyűjteménye, hanem te­matikus tanulmánykötet, az eddigi életmű témáira vonatkozó szakmai diskurzus, amely magában foglalja az oeuvre továbbgondo­lását, sőt, az azzal folytatott tárgyszerű polé­miát is. Dénes Iván Zoltán, a kötet szerkesztője értő műgonddal rendezte tematikus egysé­gekbe a szerzők munkáit. Olyan egysé­gekbe, amelyek Ludassy Mária munkásságá­nak egy-egy témájára és alapkérdéseire vo­natkoznak. A fejezetcímek a felvilágosodás és a francia forradalom kapcsolatára („ Valóra váltjuk a filozófia ígéreteit"-Felvilágosodá­sok), a személyes szabadság és a politikai közösség szabadságának viszonyára („Sem vele, sem nélküle"- Politikai modernitá­sok), az erkölcsi autonómia dilemmáira és értelmezéseire („Moralisták és terroristák" - Morális autonómia), a kollektív identitá­sok megalkotására („Téveszméink eredete" - Kollektív identitások) és a politika termé­szetére utalnak („Szabadság, egyenlőség, igazságosság"- A politika értelmezései, a demokrácia technikái). A kötet olyan szellemi vállalkozás, amely autonóm gondolati teljesítményeket foglal közös szerkezetbe. Az olvasó meggyőződ­het arról, hogy a szerzők nagy filozófia- és eszmetörténeti anyagot elmélyülten dolgoz­tak fel, amelynek részletes bemutatása, belső összefüggéseinek maradéktalan feltárása messze a­úllépne a recenzió keretein. A könyv első tematikus egységében olvashatóak Fodor Géza, Márkus György, Horkai Hörcher Ferenc és Hahner Péter tanulmányai. A felvilágosodás emblematikus szereplőinek (Jean-Jacques Rousseau, Imma­nuel Kant, Edmund Bürke és François-René de Chateaubriand) gondolatait rekonstrál­ható írásaik alapján láthatjuk, hogy a felvilá­gosodás különböző irányzatokra tagolódott, korántsem volt egységes és egynemű. A nemzetközi szakirodalomban nem véletle­nül találjuk már évtizedek óta a „felvilágoso­dások"­­ kifejezést a „felvilágosodás" helyett. A tizennyolcadik század eszméinek öröksé­ge napjaink diskurzusainak meghatározó eleme, és a kor filozófusainak gondolatai aktuálisak. Ludassy Mária írásainak rendre visszatérő kérdése a politikai közösség és az egyén sza­badságának érzékeny, sokszor súlyos ellent­mondásokat hordozó viszonya. Munkáiban amellett érvelt, hogy a közösség szabadsá­gára hivatkozva fel lehet számolni az egyéni szabadságot, hiszen a közösségi erény ol­vasztótégelyében elveszhet a magánéletek sokfélesége. A kötet második részének szer­zői - Dénes Iván Zoltán, Mester Béla, Boros Gábor, Csepeli Réka, Szécsényi Endre -írásaikban erre reflektálnak. Változatos képet 668

Next