Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 16. (1965)

1965 / 3. szám - ESZMECSERE: VITA A NÉPMŰVELÉSRŐL - Kovács László: Gondolatok a biológia fejlődéséről: (Hozzászólás H. J.Müller tanulmányához)

díjas amerikai genetikus népszerűsítésére. Közölt tőle egy kevésbé sikerült, különösen világnézeti, filozófiai szempontból erősen problematikus írást. Igaz, úgy tett, mintha vitacikknek szánná, illetve azzal a megjegyzéssel adta a magyar olvasóközönség ke­zébe, hogy szívesen fogad hozzászólásokat. A vita azonban elmaradt. Egyetlen hozzá­szólást közölt a folyóirat 1964. 12. száma: Czeizel Endre „H. G. Muller, a Nobel-díjas genetikus" c. írását, mely méltatja, kommentálja Muller munkásságát. Szó se róla, különösen a fenti tanulmány után, ez nem is szükségtelen. Müller tanulmányának fo­gyatékosságait azonban Czeizel túlzásai nem kompenzálják, hanem fokozzák a zavart az olvasóban, mint például a következő záró megjegyzések: „Müller egyesíti magában a XX. századi természettudósok két típusát. A tudósok seregét irányító agytrösztét és a laboratóriumában éjt nappallá téve dolgozó kísérletezőét. Az előbbi típus könnyen el­szakad az anyagi valóságtól, míg az utóbbi elvesztheti kontaktusát a gyorsan fejlődő tudomány perspektíváival. Müllernél mindkét típusnak csak az előnyös oldalait talál­hatjuk meg." (Valóság 1964. 12. sz. 78. o.) A cikkíró és a „Valóság" illetékes szerkesztői nem vették észre, vagy inkább talán szemet hunytak afölött, hogy Muller e tanulmányban messze maga mögött hagyta azt a területet, amelyen otthonosan mozog, ahol tényleges eredményei születtek, s olyan világnézeti, társadalomszemléleti vágányra fut, mely keresztezi a tudományos világ­nézetet, a marxista-leninista társadalomfelfogást, s ha a tudomány perspektíváival nem is veszítette el kontaktusát, a társadalmi fejlődéssel igen; legalábbis annak té­nyezőit nem mindig helyesen értékeli. Az igazság kedvéért talán erről sem árt néhány szót szólni, ha nem a „Valóságában - hát az „Alföld"-ben. KOVÁCS LÁSZLÓ Szigethy István rajza

Next