Alföld. Irodalmi, művelődési és kritikai folyóirat 37. (1986)

1986 / 10. szám - Zalán Tibor: Amíg hajnalodik: Hangjáték

hagyod nekem a csajt, te meg lelé­­celsz? Jók még az én lábaim... meg, amint látod, ütni sem felejtettem el... LÁNY: Vérzik a szád. Maga egy ro­hadt vén állat! ÉJJELIŐR: Fékezz, kicsikém! Elté­vesztetted a házszámot! A cimborád egyelőre örüljön, hogy nem a rend­őrök verik. Igaz, haver? Tudod te, mi a dörgés! FIÚ: Engedje el a karomat, ígérem, hogy nem fogok megszökni. Eskü­szöm . . . ÉJJELIŐR: Köpök az ígéreteidre. Óriási ötletem van. Most szépen hár­masban elmegyünk a rendőrségre. . . LÁNY: Nem egyezhetnénk meg ? Nem lehetne... ÉJJELIŐR: Hogyan tudnánk meg­egyezni? Pénzed van? LÁNY: Tudja, hogy nincs. ÉJJELIŐR: Akkor meg? LÁNY: Reggel elhozzuk.. . mennyit kér? Elhozzuk. ÉJJELIŐR: Ti engem teljesen hülyé­nek néztek. Ha most elengedlek ben­neteket, az életben nem látjuk viszont egymást. LÁNY: Miért nem.. . kérem... ké­rem ... kérem. . .! ÉJJELIŐR: Üzletet persze köthe­tünk . . . nem vagyok én még olyan öreg... te meg amúgy sem látszol túl válogatósnak. . . FIÚ: Te szemét. . . az anyád. . . ÉJJELIŐR: Lassan a testtel, barátocs­­kám. Még egy ilyen mozdulat, és szétloccsantom azt a gyönyörű feje­det a falon. Nem hívtalak bennete­ket. Nem én akartam üzletet kötni, hanem a csajod. Téged senki sem kér­dezett. Na, kislány? Megértettél? LÁNY: Akkor elenged bennünket? Ha. .. ÉJJELIŐR: Akkor él. Ha! FIÚ: Ezt nem teheted. Inkább. . . ez nem.. . inkább.. . ÉJJELIŐR: Inkább? Inkább a rendőr­ség? Dehogy és dehogy. Azt hiszi­tek, nem vettem észre rögtön, hogy valami vaj van a fületek mögött? Be­jöttetek éjjel a gyárba. Na bumm, akkor mi van? Lopást nem lehet rá­tok bizonyítani. Szabálysértés. Mini­mális büntetés. De ti nagyon féltek, így van? Nagyobb balhé van itt. . . LÁNY: Igen, félünk. De ne faggasson. Rendben van. Hol akarja? Itt? Fe­küdjem a pocsolyába? ÉJJELIŐR: Ugyan, hogy képzeled ! Itt hideg van, esik az eső, ti is teljesen eláztatok. Bemegyünk hozzám, ott megmelegedtek, megszárítkoztok. Lebonyolítjuk az üzletünket, aztán elmehettek, mire hajnalodik, el is fe­lejtkezünk az egészről. Rendben? FIÚ: És én? Velem mi lesz? ÉJJELIŐR: Ne aggódj, két szobám is van. Majd eljátszol addig a. . . macs­kámmal. Menjetek előttem. Aztán ne próbálkozzatok meg semmivel, aján­lom. (szünet) ÉJJELIŐR: Úrfi, vendégeket hoztam. Üljetek le, szárítkozzatok. Na, vessé­tek le a kabátotokat. Te a blúzodat is levetheted rögtön, ha akarod. LÁNY: Miért csinálja ezt velünk ? Meg akar alázni bennünket. Van magának családja? Lánya? Unokája? ÉJJELIŐR: Rohadt vagyok, mi? Sze­mét vén kéjenc! Nem érdekel a véle­ményetek. Életemben nem volt dol­gom kurvákkal. LÁNY: Én nem. . . ÉJJELIŐR: Tudom. Nem fejeztem be. Elnézem ezeket a suhancokat. Cse­rélgetnek benneteket, mint a szaros gatyáikat. Ti meg mentek egyiktől a másikhoz. Hát most én is beszállok, galambocskám. Nem olyan nagy do­log az. Gyorsan túl leszünk rajta. LÁNY: Undorodom magától. ÉJJELIŐR: Gondoltam, hogy nem vagy szerelmes belém. Nem számít. Az a lényeg, hogy rendesen dolgozz. LÁNY: Ha hozzám mer nyúlni. . . ÉJJELIŐR: Akkor mi lesz? FIÚ: Ha hozzányúl, megölöm. ÉJJELIŐR: Alaposan kicombosodtál.

Next