Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 56. (2005)
2005 / 9. szám - FÓRUM - Szilágyi Zsófia: "furcsán alakul át az írásban az élet" (Egy önéletrajzi regénytrilógia terve és megvalósulása: Légy jó mindhalálig, Kamaszok, Forr a bor)
SZILÁGYI ZSÓFIA „furcsán alakul át az írásban az élet” EGY ÖNÉLETRAJZI REGÉNYTRILÓGIA TERVE ÉS MEGVALÓSULÁSA: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG, KAMASZOK, FORR A BOR! Móricz Zsigmond Forr a bor című 1931-es, az Atheneum kiadásában megjelent regényének végén a következő reklámszöveget olvashatjuk: „MÓRICZ ZSIGMOND NAGY REGÉNYCIKLUSA: Légy jó mindhalálig, Kamaszok (Sajtó alatt), Forr a bor // Egy ifjú lélek fejlődése. A második, ötödik és nyolcadik gimnázium éveiben. A zsendülő érzés, a felvillanó gondolat és az alkotó vágy korszakainak regényei. ” A hirdetésben Móricz egyik legismertebb műve és az általában a „legjelentősebbek” közé sorolt regények közé egy csaknem ismeretlen műcím ékelődik, olyan regényt jelezve a „sajtó alatt” kitétellel, amely készen van már, csak kiadásra vár. A hirdetésszöveg szerint a trilógiában az összekötő szálat a lélekfejlődés jelenti, a három mű egymásutánisága pedig emlékeztethet minket a „derekát” hosszú ideig nélkülöző Toldi-trilógiára, vagy sejthetünk a reklám mögött a vásárlást ösztönző kiadói fogást, hasonlót a Jadviga párnáját, a Milotát és a nemrégiben megjelent A fényképész utókorát egységként reklámozó Magvető Kiadó eljárásához. A Légy jó mindhaláligból kiinduló regényciklus kérdése azonban a Móricz-szakirodalomban is felbukkan, igaz, Czine Mihály nem trilógiaként emlegeti ezeket a műveket, márcsak azért sem, mert négyről beszél: „Móricz Zsigmond még több művében visszatér diákköri élményeihez (Forr a bor, Bál, Kamaszok), de ezek a művek inkább csak életrajzi vonatkozásban kapcsolódnak a Légy jó mindhalátjához.”3 Czine tehát a „lélekfejlődés” helyett az életrajziságot kapcsolja ehhez a trilógiához vagy tetralógiához — nemcsak azt kell azonban megnézni, mennyire használható ez a kategória az önéletrajzi regénykutatás napjainkban megélénkült kontextusából közelítve: azt is tisztázni kell, milyen szövegekről beszélünk valójában. 1920-ban jelent meg a Légy jó mindhalálig, ez a már a kezdetektől az ifjúsági könyvként olvasás korlátai közé szorított kötet. Ahogy Móricz Virág írja, apja „csodálkozott rajta, hogy az olvasók elfogadták ezt a regényt egy kisfiú történetének." 1921-ben megszületett a mű rövidített, ifjúsági változata: ez a verzió, különösen Kosztolányi fiatalok számára készült, mára Balogh Tamás munkája nyomán közismertté vált Aranysárkány-átdolgozásával összevetve, még érdekes is lehetne, ha nem Roboz Andor készítette volna, erősen felbosszantva Móriczot. A Kosztolányi Aranysárkánya, és Móricz regényei közti kapcsolat már egészen korán felmerült a recepcióban, hiszen ezek a művek egy közös vonulatba rendezhetők: „A két világháború közti magyar prózában a korábbi időkhöz képest egyre több mű szól a gyerekekről és a kamaszokról. Devecseri Gábor Kamaszok és félemberek című írásában csak a „magyar kamaszregényről” értekezik. Véleménye szerint ezek sorába a következő művek tartoznak: Móricz Zsigmond: Forr a bor és Légy jó mindhalá