Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 65. (2014)

2014 / 1. szám - TANULMÁNY - Török Lajos: ,,A saját életem színének keresztül kell rémleni a munkáimon" (Jókai Mór és az önéletrajz útvesztői)

64. Nationaal Archief, Den Haag, Verenigde Oostindische Compagnie (VOC), nummer toegang: 1.04.02, inventarisnummer: 13285, folionummer: 279. 65. Johannes Molenaer Hungarus. 24. T, Beiratkozott: 1638. május 6. Forrás: Album studiosorum Academiae Lugduno Batavae MDLXXV-MDCCCLXXV : accedunt nomina curatorum et professorum per eadem secula. Ed. Willem Nicolaas du Rieu. Hagae Comitum, Martinus Nijhoff, 1875, 295. Az adatot Dr. Bozzay Rékának köszönöm. 66. Sólymos Ede, Ki volt Telky András?, Baja, 1983, 28. (A Bajai Türr István Múzeum Kiadványai 25.) 67. Javasche Courant, 1832. január 10. (No. 4.), 6­7. (Pusztai Gábor fordítása) 68. Javasche Courant, 1832. január 12. (No. 5.), 3. 69. Az anyakönyvben a Seizerin mellett a Seisserin írásmód is előfordul. Sólymos Ede, A világhódí­tó vándor, Népszabadság, 1988. április 16. 11. A cikk megtalálható a bajai Türr István Múzeum adattá­rában, leltári száma: 1033.88. 70. Budapest Felsővízivárosi Szent Anna templom Kereszteltek Anyakönyve, V. 1781-1805. 75. 4. bejegyzés. Mócsai Gábor levele a bajai Türr István Múzeumnak, 1983. július 8. A levél a bajai Türr Ist­ván Múzeum adattárában található, leltári száma: 476-474. 71. Sólymos Ede, Ki volt Jelky András?, Baja, 1983, 41. (A Bajai Türr István Múzeum Kiadványai 25.) TÖRÖK LAJOS „A saját életem színének keresztül kell rémleni a munkáimon” JÓKAI MÓR ÉS AZ ÖNÉLETRAJZ ÚTVESZTŐI Bevezetés A következő gondolatmenetben arra a kérdésre próbálok választ adni, hogy milyen nehézségekkel találkozhatunk a Jókai-életmű önéletrajziságának olvasása során. Te­hát nem megoldásokat keresek, csupán problémákat rögzítek. Nem vizsgálok más szerzők által írott Jókai-életrajzokat, csupán két területre koncentrálok: egyrészről Jó­kai szövegvilágainak eléggé képlékeny autobiografikus diszkurzusára, másrészről pe­dig a szakirodalom azon beszédrétegére, amely az előbbi diszkurzusra reflektál. A re­cepció történetében a Jókai-életrajz iránti kötődés szokatlanul erős: akik az életművet homogén masszának gondolták, jóllakottságuk ellenére ugyanúgy az élmények és az alkotás folyamatának Jókaiját találták meg a szövegek sorai mögött, mint azok, akik komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy a korpusz ne váljék az interpretációs leegy­szerűsítések céltáblájává. A Jókai-életmű önéletrajziságának kérdése legalább annyira bonyolult, mint magának az önéletrajznak a terminusa. Ez utóbbi kapcsán Z. Varga Zoltán több mint egy évtizede lejegyzett, de a honi kutatás számára ma is hasznos és figyelmeztető erejű összefoglalásában így fogalmaz: „az autobiográfiának más és más értelme tárul föl attól függően, hogy egyetlen körülhatárolható, hagyományos érte­lemben vett irodalmi műfajként, netán az önéletrajzi vagy személyes műfajok gyűj­tőnév alatt több szövegtípus közös nevezőjeként fogjuk fel, vagy mint az írás egy kü­lönleges helyzetét, az írás alanyának az önéletírói paktummal, tervezettel jelölt aktivi­tását, esetleg mint az olvasás vagy a megértés alakzatát tekintjük.”1

Next