Alkotmány, 1904. augusztus (9. évfolyam, 184-208. szám)

1904-08-02 / 184. szám

ALKOTMÁNY. 184. szám,___________ félénk vezetői mindig azt vallották elvül, hogy az állammal minden konfliktust kerülni kell s a politikába avatkozni nem szabad. Szorítkoztak a templomokra s nem jelentek meg a választógyűléseken. A megyei képviseleteket és a parlamentet átengedték a világi pártoknak, liberálisoknak, radikálisoknak és szocialistáknak, akik tehát kezükbe kerítették az államot s most ennek hatalmával sújtják és üldözik a katolikusokat. Nem lehet feltartóztatni a kereszténység ellenségeit, ha küzdés nélkül átengedjük nekik a törvényhozást. Akik pedig kishitűek és félénkek, jusson eszükbe, hogynagy szélvész jön és habokat vett a hajóba, úgy, hogy megtelik a hajó. Jézus pedig a hajó hátuljában aluszik vala egy fekhelyen. És felkelték és mondák neki: Mester, nem gondolsz-e vele, hogy elveszünk? És felkelvén megfenyegeti a szelet és mondá a tengernek: Hallgass! Némulj el! És megszűnik a szél és nagy csöndesség jön. És mondá nekik: Miért vagytok félénkek? Még sincs-e hitetek?» így lészen Franciaországban és mindenütt, ahol a kultúrharc szélvésze dühöng. Az egyház hajója, ha az Úr alszik, sem merülhet el, mert ő parancsol a tengereknek és az időknek, iluctua nec mergitur. Budapest, augusztus 1. A képviselőház holnap folytatja a vallás- és közoktatásügyi költségvetésről való vitát. Az általános vitában még Trubinyi János szólal fel, a részletes vitában a középiskolák tételéhez Verlán Endre van feljegyezve. Ha idő kerül rá, megkezdik az igazságügyi költségvetés tárgyalását. A kongruakérdéshez. A következő jegyzőkönyvi kivonatot kaptuk: Kivonat: Az eperjesi római katholikus egyházkerület papságának, Ostende emeléséhez maga a király is nagyban hozzájárul, ki itt nyaral, gyakran látni, amint egyszerű polgári ruhában végig biceg az utcán néhány polgári ruhába öltözött testőr kíséretében, észrevétlenül, alig köszöntve, mert tudják, hogy így jobban szereti. Népe szereti, dicséri éleslátását, melylyel felismeri, mivel emelheti, gazdagíthatja országát, mindenki elismeri. Hanem azt hiszem, a pártok közt levő feszültség neki is sok keserves órát okoz. Az itteni liberálisok valóságos vadliberálisok. A minap ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet volt a király trónralépésének évfordulója alkalmából, az ostendei városi tanács és hivatalnoki kar, mely liberális, távollétével tündöklött, mert ők, úgymond, semmiféle vallásos szertartáson részt nem vesznek. Baj volna, de nagy, ha ezek megint felülkerekednének. A kormány óriási összegeket költ csatornázásokra s kikötőmunkálatokra. Egyidőben épül most a zeebrüggei és ostendei új kikötő, talán 4 —5 év múlva készül el s belekerül 100 millióba. Amerre a szem ellát, mindenütt a közjólétemelésére irányuló munkálatokra akad. Végigmentem az egész tengerparton Hollandiától Franciaországig, a munka, a jólét, a szorgalom jeleivel találkoztam mindenfelé. Betegek, gyengék, nyomorékok, gyermekek s felnőttek számára a közjótékonyság a katholikus kormány segélyével mindenfelé a part hosszában szanatóriumokat, gyermektelepeket állított és állít, most épül éppen egy terjedelmére egész városszámba menő szanatórium Zuydecooteben. A dánokat nagy költséggel és fáradsággal megkötik . Le Coq és Wendyne körül a sivár száraz homokhegyek ma zöldelő parkok lettek. Gyors lépésben sietnek Ostende után a többi fürdős nyaralótelepek. Nagy konkurrense az Északi-tenger királynőjének, Ostendének a németek által nagyon felkapott s az idén aránylag jobban látogatott Blankenbergbe, évi 35.000 fürdő vendégével; kevesebb fényűzése, kevesebb 1904. július hó 12-én, Kapiban megtartott értekezlete jegyzőkönyvéből. A tárgysorozat 8-dik pontja alatt szóvá tétetik: az immár 22 év óta vajúdó kongruarendezés kérdése. Igazán szomorú dolog, hogy most, midőn hazánkban minden rendű és rangú hivatalnoknak, vagy hivatali alkalmazottnak, kezdve az utolsó hivatalszolgától, fizetése rendezve s megélhetése biztosítva van, csak mi, az egyház szolgái, mostoha gyermekek maradunk. Kongruánk rendezését, még a nyolcvanas évek elején néhai Trefort kultuszminiszter hozta felszínre s az még manapság is folyton ad graecas calendas halogatva, Isten tudja mi okból, nem tud megoldást nyerni. Az egyházkerület ennélfogva határozatiig kimondja, hogy míg egyrészről a néppártnak, mint az ország törvényhozó testületében az egyházi érdekek egyedüli védőjének teljes bizalmat szavaz, másrészről jegyzőkönyvi kivonat utján tisztelettel felkéri, miszerint a kongrua-kérdést felszínen tartani s mielőbbi megoldását az országházban sürgetni szíveskedjék. K. m. f. Az értekezlet megbízásából jegyezte és kiadta Virigh József radácsi plébános, kér. jegyző. Udvary Ferenc beszámolója. A zirci kerület agilis néppárti képviselője, Udvary Ferenc tegnap, vasárnap megjelent a kerület egyik leglelkesebb néppárti községében, Borzaváron, hogy ottani választóinak beszámoljon eddigi parlamenti működéséről. A képviselőt és kísérőit, Kovács Pál orsz. képviselőt és Bonitz Ferencet már Zircen borzavárt legényekből alakult bandérium fogadta, a községben pedig az egész lakosság egy tömegbe gyűlve, lelkesen üdvözölte a népszerű képviselőt, akinek meghallgatására még a távol Bakonybélből is számos néppárti polgár jött. Az idő ezúttal rövidre lévén kimérve, Udvary csak rövid, mintegy félórás beszédet mondott és plasztikusan megmagyarázta választóinak a katonai túlkövetelések és az állami költségvetés kapcsán, hogy az állam hány száz milliót fordít felesleges kiadásokra s milyen keveset juttat az ezermillió koronás költségvetésből a népnek. Szóba hozta a járhatatlanságáról hires borzavári utat, amely miatt ő már több ízben interpellált és amelyet végre is nem a vármegye, hanem Esterházy György gróf javíttatott ki. E tárgynál Szőnyeghy Alajos zirci főszolgabíró, aki szükségesnek látta, hogy öt szál szuronyos lármája miatt a komoly németeknek jobban megfelel. Észak felé tőle Heyst nagyot emelkedett, Ostendétől délre Mariakerke, Middelkerke, Westende már majdnem össze vannak építve, Nieuportbains is nagyon szép, kedves hely, La Panne még délebbre a francia határ szomszédságában szétszórt villatelep, élénk, látogatott, túlnyomólag francia fürdővendégekkel. Nagy előnyük ezen fürdőhelyeknek a bámulatosan kifejlődött könnyű közlekedés, majd mindenütt vasút, vicinális és villamos vagy lóvonalú, elkésni Belgiumban majdnem lehetetlen, minden félórában kap az ember vonatot, vonathálózata a legsűrűbb a világon. A folyton épülő villák s hotelek folytán erős a verseny , de jó az élet, a legszerényebb igényektől a legmagasabbig mindenki megtalálhatja, amit keres. Magában Ostendében, ha csak valaki a digue-n nem akar lakni, de onnan csak egy percnyire, öt, hat, hét frankért igen tisztességes penziót lehet már kapni, úgy hogy napi 10—12 koronával még Ostendében is urasan meg lehet élni; mikor érjük el mi ezt minálunk? Az idegen elmenne épp oly szívesen hozzánk is, ha nem kellene félnie, hogy megnyúzzák. De befejezem soraimat azzal a kívánsággal, vajha a mi fürdőhelyeinken is megszűnnék a tisztességtelen verseny, az utazás az idegen erszényére s annak valóságos zsarolása, amiről mindenki tudhat, aki a mi fürdőhelyeinken megfordult. Nyújtsanak valamit s nyújtsák tisztességes árakon, elégedjenek meg szerényebb haszonnal s az idővel meghozza majd a nagyobbat is. Ezek az emberek itt rendkívül csekély haszonra dolgoznak, de a nagy szám behozza nekik. Amit itt ebédre 2—3 frankért kapok, azért minálunk legalább 6 frankot fizetnék. És menynyivel drágább itt a baromfi, hús stb! Tehát csak tisztességesen és boldogulunk ! A sovinizmusnak az erszénynyel is számot kell vetni a mai számító korban. Koch Ede, csendőrrel jöjjön a békés nép közé, közbekiáltotta a néphez fordulva: — Hát nem végezték el önök a közmunkát? Ezekre a nyilván hangulatkeltés céljából Udvary és a néppárt ellen irányuló főszolgabirói igékre nyomban visszaharsogott száz torokból a válasz: — Igen, de meg is fizettük az útadót! — Hová lett az útalap ? — Beépítették a zirci vasútba s most nekünk nincs utunk, ha Esterházy gróf meg nem csináltatja ! A főbíró ur erre megzavarodott, de aztán —■ nyilván csendőrei jöttek eszébe — összeszedte magát és odakiáltott a népnek: — Ne várjanak csak! Majd meglátják, mi lesz! A nép erre a különös fenyegetésre azt válaszolta, hogy fokozódó lelkesedéssel éltette Udvaryt és a néppártot és erős kifakadásokkal illette a szabadelvű kormányzatot. Udvary, miután meghallgatta egyes választóknak panaszait és miután megígérte, hogy két hét múlva visszatér a kerületbe beszámoló körútra, kísérőivel együtt a nép zajos ovációi között. Zircre hajtatott Ami már most Szőnyeghy Alajos főszolgabíró szereplését illeti, azt legalább is különösnek kell találnunk. Avagy talán megfelel a Tisza-rendszer szellemének az, hogy a nép által fentartott tisztviselők szuronyos csendőrökkel jelenjenek meg békés emberek közt akkor, mikor azok képviselőjükkel érintkeznek? Ahhoz való jogát sem értjük a főszolgabíró úrnak, hogy a valóságot elhomályosítani, a népet zavarba ejteni, megfélemlíteni akaró közbeszólásokkal szerepel olyan helyen és olyan alkalommal, ahol és amikor szólásjoga nincs. A megyei tisztviselők Tisza indítványára bár, de az egész parlament jóvoltából megkaptáka fizetősök felemelését. Hát erre most azzal válaszolnak némely főbírák, hogy az ellenzék, nevezetesen a néppárt ellen előszedik a régi Tiszarendszer és Bánffy-rendszer megvetésre méltó fegyvereit? Vigyázzanak és viseljék magukat jól, mert a néppártnak is vannak fegyverei! Törvényes, tisztességes és éppen ezért annál sujtóbb fegyverei. Eötvös Károly és Nagy-Kőrös. Eötvös Károlyt 1901-ben a nagykőrösiek a Kossuth-párt programmja alapján választották képviselővé. Eötvös időközben, már több hónappal azelőtt nyíltan Bánffy Dezső báró pártjához szegődött s ezen párt egyik vezérembereként szerepel a parlamentben és az országban, anélkül, hogy választói előtt megmagyarázta, megindokolta volna ezt a változtatott állásfoglalását. De még ennél tovább is ment Eötvös. Felekezetében is szerepvivő ember létére kivált az utóbbi időben határozottan állást foglalt az 1848 : XX. törvénycikk életbeléptetésének azon interpretációja ellen, amelyet az a bizonyos zsidók csinálta, «protestáns» szuggerált a könnyen fanatizálható reformátusságnak. Mindezekért az utóbbi napokban heves támadások érték Eötvöst, aki végre is elhatározta, hogy legközelebb lemegy Nagy-Kőrösre, hogy ott választói előtt igazolja magát. E beszámoló napja még nem biztos, de a sorsát már sejteti egy nyilatkozat, amelyben a nagykőrösi Kossuth-párt nevében Szentpétery Károly elnök, Szép Lajos alelnök és Danóczy Antal jegyző éles szavakkal kijelentik, hogy a nagykőrösi Kossuth-párt már harmadízben tárgyalván Eötvös Károly átpártolását a 48-as alapról a 67-es alapra, július 25-én «bármi részről jöhető félreértések» elkerülése végett kimondotta a párt, hogy «a nagykőrösi 48-as és függetlenségi párt szilárdul és tántoríthatatlanul ragaszkodik a 48 as és függetlenségi párt programmjához és elveihez hű.» Ezért az «elvhűség»-ért nem adunk egy lyukas fillért sem. Ez a nyilatkozat minket csak abból a szempontból érdekel, hogy ez elé egezett bizalmatlansági votum Eötvös Károly számára. Ezért is kétszeresen pikánsnak ígérkezik Eötvös nagykőrösi beszámolója. Megint egy uj párt. A Szepességben állítólag valami legújabb párt van alakulóban. Ez a párt ellenzéki tendenciával követeli az önálló vámterületet, a nemzeti követeléseket, a klikkrendszer megtörését. Hát ehhez uj párt kell ? 2 Kedd, 1904. augusztus 2.