Alkotmány, 1919 (24. évfolyam, 72. szám)

1919-03-26 / 72. szám

XXIV. évfolyam. 72. szám. Budapest, 1919. március 26. Szerda* 1 ....... i UJOWU ELŐFIZETÉSI ÁR: Negyedévre _ _ c 23.— Egy holnapre___ ■ 7.80 Egyes szám­án helyt« és­vidéken 81 DL, tubU iRomásekto 19 SL Megjelenik naponként reggel, kivéve h­étfőn. Szerfceut tatottmnám: József 86. ALKOTMÁNY SZERKESZTŐSÉG ÉS LAPKIADÓ­ HIVATAL­TÓL, Szentkirályi­ utca 28 b. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirittitok miUitniUr­­­jtámMmí, disztabde uttimi. Kiadó­i tv. telefonozém: MmfflSu 3. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja végre. Budapest, 1919. évi március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. Rendeletek. Forradalmi törvényszék.­­ A Forradalmi Kormányzótanács IV. ax. rendelete. 1. §. Forradalmi törvényszékek állíttatnak fel a szükséghez képest. 2. §. A forradalmi törvényszék elnökből és ezen felül két tagból áll. A forradalmi törvényszék elnökét és tagjait, úgyszintén a vádbiztost és a jegyzőkönyvvezetőt a Forradalmi Kormányzótanács nevezi ki. Ezek a megbízások nincsenek képesítéshez kötve. 3. 1. Forradalmi törvényszék hatáskörébe az­­ oly bűncselekmény miatt tartozik az eljárás, ame­lyet a Forradalmi Kormányzótanács külön ren­delettel oda utal. 4. §: A forradalmi törvényszék hatáskörébe tar­tozó ügyekben sem alakszerű nyomozó eljárásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig az együttülő forradalmi tör­vényszék előtt és ha csak lehet, félbeszakítás nél­kül folyik le. . A terheltet elfogatása u­tán azonnal a forradalmi törvényszék elé kell állítani. 5. §. A vádbiztos kötelessége a tárgyaláshoz szük­séges bizonyítékokat előteremteni, főleg a sértettet, a tanukat és a szakértőket, ha szükséges, közvetlenül megidézni, vagy elővezetésük iránt is intézkedni. A forradalmi törvényszék bármely órában és a szabad ég alatt is megtarthatja ülését. fi. S.­­ lei­byH bárkit­­rá tet­, thiaT TIOTofének. Kil? 1 a terhelt a jogával szemben nem él, vagy ha vá­lasztott, védőt a tárgyalásra azonnal meghívni lehe­tetlen, a bíróság bárkit hivatalból kirendelhet védőnek. -7. §: A forradalmi törvényszék előtt a tárgyalás azzal kezdődik, hogy a vádlottos a terhelt ellen fen forgó tényeket előadja. A bizonyító eljárás befejeztével a vádbiztos an­nak eredményét kifejti és indítványát megteszi. Erre a terhelt és védője felel és ha a vádbiztos még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a terhel­tet és védőjét illeti. 8. §. A tárgyalás befejezésével a forradalmi tör­vényszék zárt tanácskozás után határoz. A bű­nösség kérdésében a határozás titkos szavazással történik. Halálbüntetést csak az elnök és a tagok egy­hangú határozatával lehet kiszabni. Az ítéletet rövid indokolással együtt azonnal írásba kell foglalni. 9. §. A forradalmi törvényszék határozata ellen felebbvitelnek, vagy másféle perorvoslásnak helye nincs. Az elítélt érdekében bárki által előterjesztett ke­gyelmi kérelemnek nincs felfüggesztő hatása a végrehajtásra. 10. §: A forradalmi törvényszék által kiszabott büntetéseket az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani. Budapest, 1919. évi március hó 25-én. A Forradalmi Kormányzótanács. A hamis hirek terjesztőinek büntetése. A Forradalmi Kormányzótanács V. sI. rendelete. Aki oly híreket terjeszt, amelyek a köznyugalom megzavarására alkalmasak, forradalmi törvénye­szék elé állítható és súlyos büntetéssel sújtható. Ha az ilyen hírek terjesztése a közbiztonság meg­zavarásával járó mozgalmakat, vagy más igen súlyos következményeket idéz elő, a forradalmi törvényszék halálbüntetést is kiszabhat. Nincs helye büntetés kiszabásának, ha a való tények tárgyilagos ismertetése a köznyugalom megzavarására irányuló célzat nélkül történik. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. A címek eltörlése. A Forradalmi Kor­m­ányzó tanács VI. ts. rendelete. A magyarországi Tanácsköztársaságban nincs nemesség, rang és cím; nincsenek rendjelek, ér­demrendek és más hasonló kitüntetések. Nincsenek továbbá oly címek sem, amelyek csupán hivatali rangviszonyt fejeznek ki (pl. államtitkár, minisz­teri tanácsos, titkár stb.) A közalkalmazottak azt a hivatali elnevezést viselik, amely az állásukkal egybekötött működés szakszerű feltüntetésére szolgál (pl. csoportvezető, osztályvezető, könyvtáros, írógépkezelő stb.). Eze­ket a megjelöléseket az egyes igazgatási ágakban az illető népbiztos határozza meg. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzókul­ács. Minden gyermek törvényes. A Forradalmi Kormányzótanács VII. ss. rendeleta. 1. §. A magyarországi Tanácsköztársaság tör­vénytelen gyermeket nem ismer. Mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a törvényes házasságból született gyermekeket meg­illetik (pl. névviselés, tartás, családi pótlék stb.), csorbítatlanul kiterjednek azokra a gyermekekre is, akik házasságon kívül születtek. 2. §. Ha a gyermek születési anyakönyvéből nem tűnik ki, hogy ki a gyámo­ k atyja, azttU­rte a (ryej­áz'auosténa). kérelmére hatósági után külön eljárással kell megállapítani. Ha az atya közhatóság előtt élőszóval elismerte az atyaságot, vagy ha erről az elismerésről közokira­tot avagy hitelesített magánokiratot állított ki, az elismerést tartalmazó közhatósági jegyzőkönyv vagy okirat alapján az anyakönyvvezető a gyer­mek születési anyakönyvébe az atya nevét be­jegyzi. A bejegyzés előtt az anyát is meg kell hall­gatni és ha ez a bejegyzés ellen kifogást emel, be­jegyzésnek nincs helye. Az anya vagy a gyermek kérelmére a születési anyakönyvbe a gyermek atyjaként be kell jegyezni azt, aki ellen a gyermek javára jogerős bírói ítélet azért állapított meg tartási kötelezettséget, mert az anyával nemileg érintkezett. Nincs helye a bejegyzésnek, ha a tartási köte­lezettség megállapítása többekkel szemben történt. 3. §: Az atyaság anyakönyvi bejegyzése után a gyermek születési anyakönyvéből csak oly kivo­natot szabad kiállítani, melyből nem tűnik ki, hogy az atyaság bejegyzése utólagosan történt. 4. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja végre. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. A házasságról. A Forradalmi Kormányzótanács Vili. sz. rendelete. 1. §. Azok, akik között legalább egy év óta há­zasságon kívüli állandó együttes (vadházasság) áll fenn és nem egyenes ágbeli vérrokonok vagy testvérek, a házasságot minden házassági akadályra való tekintet nélkül megköthetik. Evégből lakó­helyük anya­könyv vezetőjénél bejelenthetik, hogy együttélésüket házasságnak nyilvánítják. Az anyakönyv vezető erről a bejelentésről jegyző­könyvet vesz fel, a feleket házastársaknak nyil­vánítja és a házasságot az anyakönyvbe bejegyzi. A házasságot az itt leírt módon azok is meg­köthetik, akiknek van házastársuk, akitől­ külön válva élnek. Ilyenkor ez a régi házasság az uj­ meg­­kötésével megszűnik. 2. §. Ha a korábbi házasság ily módon meg­szűnik, külön eljárással kell megállapítani azt, hogy a volt feleség, aki a különélésre okot nem adott, volt férjétől milyen tartást követelhet. Ugyan­csak külön eljárás állapítja meg az egyéb vagyoni követeléseket és a gyermekek elhelyezését is. Ezt az eljárást az igazságügyi népbiztos rendelettel fogja szabályozni. A bírák és ügyészek rendelkezési állapotba helyezése. A Forradalmi Kormányzótanács IX. számú rendelete. Addig is, amíg az igazságügyi szervezet végleges átalakítása meg nem történik, az igazságügyi nép­biztosnak joga van ítélőbírókat és ügyészeket ren­delkezési állapotba helyezni és a bíróságok és ügyészségek ideiglenes vezetésével bárkit megbízni. Az igazságügyi népbiztos az ügyvédi és közjegy­zői kamarák önkormányzatát felfüggesztheti és ezeknek a kamaráknak ideiglenes vezetésével bár­kit megbízhat.. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. Egyelőre nincs ügyvédi és bírói vizsga. A magyar Forradalmi Kormányzótanács igaz­ságügyi népbiztosának 11361—1919. I. II. IX. számú rendelete az ügyvédi és bírói vizsgáló bizott­­ságok működésének felfüggesztése tárgyában. Az ügyvédi és bírói vizsgáló bizottságok műkö­dését további intézkedésig fölfüggesztem. A már befizetett vizsgadijakat a vizsgára jelent­kező, de vizsgát még nem tett jelölteknek vissza kell fizetni. . . * . Kelt Budapesten, 1919.­ évi március 25-én. Tráday s. k., igazságügyi helyettes népbiztos. Rendelet az autók és autóanyagok lefoglalásáról. Az ország területén bárkinek birtokában levő automobilokat, automobilalkatrészeket, autó­üzem, javító- és segédanyagokat, (benzin, olaj, kenőzsír, karbid, abroncsolási anyagok stb.) a had­ügyi népbiztosság lefoglalja. A készletek 48 órán belül a hadügyi népbiztosság 45. osztályánál írásban bejelentendők (Hadügyi népparancsnoksági épület). Az ország területén levő ipari üzemek, melyek automobil gyártásával, illetve javításával foglalkoznak vagy erre alkalma­sak, ugyancsak fenti ügyosztálynak bejelentendők a gyártási, illetve j .vitágs ág megjelölésével. A Budapest terültén levő autógarázsok és autó­­raktárak negyvennyolc órán belül a hadügyi nép­biztosság 45. osztályának bejelentendők, melynek joga és felhatalmazása van a garázsok lefoglalására. A magántulajdonban levő személy-, teher- és egyéb gépjárművek rekvirálását, Budapest köz­vetlen környékét kivéve, a Katonatanács és Munkástanács közös (öttagú) autórekviráló bizott­sága végzi, amely bizottság mindenütt huszonnégy éren belül megalakítandó. A lefoglalt készletet a bizottságok kötelesek a hadügyi népbiztosság 45. osztályának haladéktalanul bejelenteni. A Budapest és környékén levő készletek rekvi­rálását a hadügyi népbiztosság 45. osztálya végzi, amely osztály fényképpel ellátott rekviráló bizto­sokat küld ki, kiknek a szükséges karhatalmat a budapesti városparancsnokság bocsátja rendelke­zésre. Pogány, hadügyi népbiztos. Rendelet a könnyű benzin lefoglalásáról. Az országban található minden kincstári vagy magántulajdonban levő könnyű benzint (680—720 grammig) a hadügyi népbiztosság lefoglal. Minden katonai parancsnokság, magánszemély, illetve vál­lalat, amelynek birtokában könnyű benzin van köteles azt a hadügyi népbiztosság légügyi osztá­lyának (Bécsi kapu­ tér 4.) három napon , sürgönyileg vagy írásban bejelenteni. ,orra-Aki e fontos hadügyi érdek ellen vét, vo­dalmi törvényszék elé kerül. / Pogány.

Next