Alkotmány, 1919 (24. évfolyam, 72. szám)
1919-03-26 / 72. szám
XXIV. évfolyam. 72. szám. Budapest, 1919. március 26. Szerda* 1 ....... i UJOWU ELŐFIZETÉSI ÁR: Negyedévre _ _ c 23.— Egy holnapre___ ■ 7.80 Egyes számán helyt« ésvidéken 81 DL, tubU iRomásekto 19 SL Megjelenik naponként reggel, kivéve hétfőn. Szerfceut tatottmnám: József 86. ALKOTMÁNY SZERKESZTŐSÉG ÉS LAPKIADÓ HIVATALTÓL, Szentkirályi utca 28 b. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirittitok miUitniUrjtámMmí, disztabde uttimi. Kiadói tv. telefonozém: MmfflSu 3. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja végre. Budapest, 1919. évi március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. Rendeletek. Forradalmi törvényszék. A Forradalmi Kormányzótanács IV. ax. rendelete. 1. §. Forradalmi törvényszékek állíttatnak fel a szükséghez képest. 2. §. A forradalmi törvényszék elnökből és ezen felül két tagból áll. A forradalmi törvényszék elnökét és tagjait, úgyszintén a vádbiztost és a jegyzőkönyvvezetőt a Forradalmi Kormányzótanács nevezi ki. Ezek a megbízások nincsenek képesítéshez kötve. 3. 1. Forradalmi törvényszék hatáskörébe az oly bűncselekmény miatt tartozik az eljárás, amelyet a Forradalmi Kormányzótanács külön rendelettel oda utal. 4. §: A forradalmi törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben sem alakszerű nyomozó eljárásnak, sem vádirat benyújtásának nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig az együttülő forradalmi törvényszék előtt és ha csak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le. . A terheltet elfogatása után azonnal a forradalmi törvényszék elé kell állítani. 5. §. A vádbiztos kötelessége a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremteni, főleg a sértettet, a tanukat és a szakértőket, ha szükséges, közvetlenül megidézni, vagy elővezetésük iránt is intézkedni. A forradalmi törvényszék bármely órában és a szabad ég alatt is megtarthatja ülését. fi. S. leibyH bárkitrá tet, thiaT TIOTofének. Kil? 1 a terhelt a jogával szemben nem él, vagy ha választott, védőt a tárgyalásra azonnal meghívni lehetetlen, a bíróság bárkit hivatalból kirendelhet védőnek. -7. §: A forradalmi törvényszék előtt a tárgyalás azzal kezdődik, hogy a vádlottos a terhelt ellen fen forgó tényeket előadja. A bizonyító eljárás befejeztével a vádbiztos annak eredményét kifejti és indítványát megteszi. Erre a terhelt és védője felel és ha a vádbiztos még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a terheltet és védőjét illeti. 8. §. A tárgyalás befejezésével a forradalmi törvényszék zárt tanácskozás után határoz. A bűnösség kérdésében a határozás titkos szavazással történik. Halálbüntetést csak az elnök és a tagok egyhangú határozatával lehet kiszabni. Az ítéletet rövid indokolással együtt azonnal írásba kell foglalni. 9. §. A forradalmi törvényszék határozata ellen felebbvitelnek, vagy másféle perorvoslásnak helye nincs. Az elítélt érdekében bárki által előterjesztett kegyelmi kérelemnek nincs felfüggesztő hatása a végrehajtásra. 10. §: A forradalmi törvényszék által kiszabott büntetéseket az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani. Budapest, 1919. évi március hó 25-én. A Forradalmi Kormányzótanács. A hamis hirek terjesztőinek büntetése. A Forradalmi Kormányzótanács V. sI. rendelete. Aki oly híreket terjeszt, amelyek a köznyugalom megzavarására alkalmasak, forradalmi törvényeszék elé állítható és súlyos büntetéssel sújtható. Ha az ilyen hírek terjesztése a közbiztonság megzavarásával járó mozgalmakat, vagy más igen súlyos következményeket idéz elő, a forradalmi törvényszék halálbüntetést is kiszabhat. Nincs helye büntetés kiszabásának, ha a való tények tárgyilagos ismertetése a köznyugalom megzavarására irányuló célzat nélkül történik. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. A címek eltörlése. A Forradalmi Kormányzó tanács VI. ts. rendelete. A magyarországi Tanácsköztársaságban nincs nemesség, rang és cím; nincsenek rendjelek, érdemrendek és más hasonló kitüntetések. Nincsenek továbbá oly címek sem, amelyek csupán hivatali rangviszonyt fejeznek ki (pl. államtitkár, miniszteri tanácsos, titkár stb.) A közalkalmazottak azt a hivatali elnevezést viselik, amely az állásukkal egybekötött működés szakszerű feltüntetésére szolgál (pl. csoportvezető, osztályvezető, könyvtáros, írógépkezelő stb.). Ezeket a megjelöléseket az egyes igazgatási ágakban az illető népbiztos határozza meg. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzókulács. Minden gyermek törvényes. A Forradalmi Kormányzótanács VII. ss. rendeleta. 1. §. A magyarországi Tanácsköztársaság törvénytelen gyermeket nem ismer. Mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a törvényes házasságból született gyermekeket megilletik (pl. névviselés, tartás, családi pótlék stb.), csorbítatlanul kiterjednek azokra a gyermekekre is, akik házasságon kívül születtek. 2. §. Ha a gyermek születési anyakönyvéből nem tűnik ki, hogy ki a gyámo k atyja, azttUrte a (ryejáz'auosténa). kérelmére hatósági után külön eljárással kell megállapítani. Ha az atya közhatóság előtt élőszóval elismerte az atyaságot, vagy ha erről az elismerésről közokiratot avagy hitelesített magánokiratot állított ki, az elismerést tartalmazó közhatósági jegyzőkönyv vagy okirat alapján az anyakönyvvezető a gyermek születési anyakönyvébe az atya nevét bejegyzi. A bejegyzés előtt az anyát is meg kell hallgatni és ha ez a bejegyzés ellen kifogást emel, bejegyzésnek nincs helye. Az anya vagy a gyermek kérelmére a születési anyakönyvbe a gyermek atyjaként be kell jegyezni azt, aki ellen a gyermek javára jogerős bírói ítélet azért állapított meg tartási kötelezettséget, mert az anyával nemileg érintkezett. Nincs helye a bejegyzésnek, ha a tartási kötelezettség megállapítása többekkel szemben történt. 3. §: Az atyaság anyakönyvi bejegyzése után a gyermek születési anyakönyvéből csak oly kivonatot szabad kiállítani, melyből nem tűnik ki, hogy az atyaság bejegyzése utólagosan történt. 4. §. Ezt a rendeletet az igazságügyi népbiztos hajtja végre. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. A házasságról. A Forradalmi Kormányzótanács Vili. sz. rendelete. 1. §. Azok, akik között legalább egy év óta házasságon kívüli állandó együttes (vadházasság) áll fenn és nem egyenes ágbeli vérrokonok vagy testvérek, a házasságot minden házassági akadályra való tekintet nélkül megköthetik. Evégből lakóhelyük anyakönyv vezetőjénél bejelenthetik, hogy együttélésüket házasságnak nyilvánítják. Az anyakönyv vezető erről a bejelentésről jegyzőkönyvet vesz fel, a feleket házastársaknak nyilvánítja és a házasságot az anyakönyvbe bejegyzi. A házasságot az itt leírt módon azok is megköthetik, akiknek van házastársuk, akitől külön válva élnek. Ilyenkor ez a régi házasság az uj megkötésével megszűnik. 2. §. Ha a korábbi házasság ily módon megszűnik, külön eljárással kell megállapítani azt, hogy a volt feleség, aki a különélésre okot nem adott, volt férjétől milyen tartást követelhet. Ugyancsak külön eljárás állapítja meg az egyéb vagyoni követeléseket és a gyermekek elhelyezését is. Ezt az eljárást az igazságügyi népbiztos rendelettel fogja szabályozni. A bírák és ügyészek rendelkezési állapotba helyezése. A Forradalmi Kormányzótanács IX. számú rendelete. Addig is, amíg az igazságügyi szervezet végleges átalakítása meg nem történik, az igazságügyi népbiztosnak joga van ítélőbírókat és ügyészeket rendelkezési állapotba helyezni és a bíróságok és ügyészségek ideiglenes vezetésével bárkit megbízni. Az igazságügyi népbiztos az ügyvédi és közjegyzői kamarák önkormányzatát felfüggesztheti és ezeknek a kamaráknak ideiglenes vezetésével bárkit megbízhat.. Budapest, 1919 március 25. A Forradalmi Kormányzótanács. Egyelőre nincs ügyvédi és bírói vizsga. A magyar Forradalmi Kormányzótanács igazságügyi népbiztosának 11361—1919. I. II. IX. számú rendelete az ügyvédi és bírói vizsgáló bizottságok működésének felfüggesztése tárgyában. Az ügyvédi és bírói vizsgáló bizottságok működését további intézkedésig fölfüggesztem. A már befizetett vizsgadijakat a vizsgára jelentkező, de vizsgát még nem tett jelölteknek vissza kell fizetni. . . * . Kelt Budapesten, 1919. évi március 25-én. Tráday s. k., igazságügyi helyettes népbiztos. Rendelet az autók és autóanyagok lefoglalásáról. Az ország területén bárkinek birtokában levő automobilokat, automobilalkatrészeket, autóüzem, javító- és segédanyagokat, (benzin, olaj, kenőzsír, karbid, abroncsolási anyagok stb.) a hadügyi népbiztosság lefoglalja. A készletek 48 órán belül a hadügyi népbiztosság 45. osztályánál írásban bejelentendők (Hadügyi népparancsnoksági épület). Az ország területén levő ipari üzemek, melyek automobil gyártásával, illetve javításával foglalkoznak vagy erre alkalmasak, ugyancsak fenti ügyosztálynak bejelentendők a gyártási, illetve j .vitágs ág megjelölésével. A Budapest terültén levő autógarázsok és autóraktárak negyvennyolc órán belül a hadügyi népbiztosság 45. osztályának bejelentendők, melynek joga és felhatalmazása van a garázsok lefoglalására. A magántulajdonban levő személy-, teher- és egyéb gépjárművek rekvirálását, Budapest közvetlen környékét kivéve, a Katonatanács és Munkástanács közös (öttagú) autórekviráló bizottsága végzi, amely bizottság mindenütt huszonnégy éren belül megalakítandó. A lefoglalt készletet a bizottságok kötelesek a hadügyi népbiztosság 45. osztályának haladéktalanul bejelenteni. A Budapest és környékén levő készletek rekvirálását a hadügyi népbiztosság 45. osztálya végzi, amely osztály fényképpel ellátott rekviráló biztosokat küld ki, kiknek a szükséges karhatalmat a budapesti városparancsnokság bocsátja rendelkezésre. Pogány, hadügyi népbiztos. Rendelet a könnyű benzin lefoglalásáról. Az országban található minden kincstári vagy magántulajdonban levő könnyű benzint (680—720 grammig) a hadügyi népbiztosság lefoglal. Minden katonai parancsnokság, magánszemély, illetve vállalat, amelynek birtokában könnyű benzin van köteles azt a hadügyi népbiztosság légügyi osztályának (Bécsi kapu tér 4.) három napon , sürgönyileg vagy írásban bejelenteni. ,orra-Aki e fontos hadügyi érdek ellen vét, vodalmi törvényszék elé kerül. / Pogány.