Állam és Igazgatás, 1966. július-december (16. évfolyam, 7-12. szám)

1966-07-01 / 7. szám

­ ■ 1966. JÚLIUS ÁLLAM ÉS IGAZGATÁS A szocialista községpolitikáról DR. DALLOS FERENC V­I. A községpolitikai tevékenység köre és jelentősége 1. A dolgozók azt várják az államigazgatástól, hogy gondoskodjék róluk, biz­tosítsa a kultúrált életkörülményekhez szükséges intézmények működését és fejlesztését, teremtse meg szükségleteik kielégítésének feltételeit, irányítsa a tár­sadalmi életet. Az államigazgatás e sokrétű munkájának összessége a község­politika. Eddig leginkább csak községfejlesztésről beszéltünk, amely csak egy része­­a községpolitikai munkának — a községigazgatásnak. Míg községfejlesztésen a község és város gazdasági, kulturális, kommunális és egyéb beruházásait értjük, addig a községpolitika több ennél, szélesebb körű tevékenység: a fejlesztésen túl magában foglalja az ellátó intézmények működtetését és a társadalom igazgatá­sát is. A községpolitika tehát magában foglalja: az adott település gazdasági, kulturális, szociális és más ellátó intézményeinek felügyeletét, működtetését; a település és intézményeinek fejlesztését; a település környezetéhez való kapcso­latának ápolását, fejlesztését, és a társadalmi viszonyok irányítását annak érde­kében, hogy az egymás mellett élő emberekből életerős, szocialista akaratú, ha­záját és községét szerető, alkotó közösség alakuljon. 2. A községpolitika fogalmát gyakran kiterjesztően értelmezzük és a váro­sokra is vonatkoztatjuk. .E tanulmány keretében azonban csak a községek sze­­repéről, a községigazgatásról lesz szó. A városigazgatás, a várospolitika kérdé­sei aránylag ismertebbek tanácsi szerveink előtt, míg a községpolitikai kérdések­kel kevesebbet foglalkozunk, ezek kevésbé tisztázottak. A községek helyzetének tárgyalása mellett szól az is, hogy ott az utóbbi években alakultak ki a szocialista termelési viszonyok, és jelentős társadalmi 577 A MINISZTERTANÁCS tanácsszervek OSZTALYÁNAI­­ ELMÉLETI FOLYÓIRATA

Next