Állam és Igazgatás, 1987. január-június (37. évfolyam, 1-6. szám)
1987-01-01 / 1. szám
1987. JANTJER ÁLLAM ÉS IGAZGATÁS JANTNER ANTAL Az építésügyi igazgatás továbbfejlesztése Az építésügyi igazgatásnak nagy szerepe van környezetünk alakításában. Ez a szerep egyre fontosabbá válik, hiszen már közhelyszámba megy az a megállapítás, hogy a társadalom igényesebbé vált mind a tágabb, mind pedig a szűkebb környezetével szemben. Az igényesség nem csak a környezet egészségesebbé, szebbé tételére, hanem esztétikai megjelenésére is vonatkozik. Ez nagyon örvendetes tény és természetes is, hiszen az alapvető szükségletek kielégítése után már törvényszerűen következnek a magasabbrendűek. Az építésügyi igazgatás jelenti a legfontosabb és egyben az utolsó szűrőt a beruházás, a környezetalakítás folyamatában. Az építésügyi igazgatás körébe tartozik — többek között — a területrendezésre, az építmények létrehozására, használatára, jó karban tartására, felújítására, helyreállítására, átalakítására vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése, és alkalmazásuk ellenőrzése; az építéstervezéssel az építmények kivitelezésével kapcsolatos építőipari tevékenység szabályozása, szakirányítása és ellenőrzése. Az építésügyi igazgatásban szinte minden minisztérium és országos hatáskörű szerv érdekelt, vagy érintett. Mégis, ha az építésügyi igazgatásról beszélünk, elsőként a tanácsok építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerveire, az építésügyi hatóságokra gondolunk, a községi tanácsok szakigazgatási szerve műszaki ügyintézőire, a városi tanácsok és a megyék tanácsainak építésügyi apparátusára. Azokra a szakemberekre, akiknek jó vagy kevésbé jó munkája nyomán változik kedvezően vagy kedvezőtlenül településeink arculata, formálódik a község- és városkép, akiket a szabálytalanul építkezők szidnak és a szigorú szabályok betartásának megkövetelése miatt törvénytisztelő építkezők túlságosan merevnek tartanak. A tanácsi építésügyi hatóságok dolgozói, akik a lakások, az üdülők, más épületek és építmények megvalósításának engedélyezését végzik, sokat tehetnek a települések képének kedvező alakításáért, a környezet minőségének javításáért, az építészeti kultúra terjesztéséért, a nyílt, demokratikus, a lakosság véleményét és érdekeit figyelembe vevő településpolitika megvalósításáért. A MINISZTERTANÁCS TANÁCSI HIVATALÁNAK ELMÉLETI ÉS SZAKMAI FOLYÓIRATA