Állam és Igazgatás, 1987. január-június (37. évfolyam, 1-6. szám)

1987-01-01 / 1. szám

1987. JANTJER ÁLLAM ÉS IGAZGATÁS JANTNER ANTAL Az építésügyi igazgatás továbbfejlesztése Az építésügyi igazgatásnak nagy szerepe van környezetünk alakításában. Ez a szerep egyre fontosabbá válik, hiszen már közhelyszámba megy az a megállapítás, hogy a társadalom igényesebbé vált mind a tágabb, mind pe­dig a szűkebb környezetével szemben. Az igényesség nem csak a környezet egészségesebbé, szebbé tételére, hanem esztétikai megjelenésére is vonatkozik. Ez nagyon örvendetes tény és természetes is, hiszen az alapvető szükségletek kielégítése után már törvényszerűen következnek a magasabbrendűek. Az építésügyi igazgatás jelenti a legfontosabb és egyben az utolsó szűrőt a be­ruházás, a környezetalakítás folyamatában. Az építésügyi igazgatás körébe tartozik — többek között — a terület­­rendezésre, az építmények létrehozására, használatára, jó karban tartására, felújítására, helyreállítására, átalakítására vonatkozó szabályok megállapí­tása, érvényesítése, és alkalmazásuk ellenőrzése; az építéstervezéssel az épít­mények kivitelezésével kapcsolatos építőipari tevékenység szabályozása, szak­­irányítása és ellenőrzése. Az építésügyi igazgatásban szinte minden minisztérium és országos ha­táskörű szerv érdekelt, vagy érintett. Mégis, ha az építésügyi igazgatásról beszélünk, elsőként a tanácsok építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szer­veire, az építésügyi hatóságokra gondolunk, a községi tanács­ok szakigazga­tási szerve műszaki ügyintézőire, a városi tanácsok és a megyék tanácsainak építésügyi apparátusára. Azokra a szakemberekre, akiknek jó vagy kevésbé jó munkája nyomán változik kedvezően vagy kedvezőtlenül településeink arculata, formálódik a község- és városkép, akiket a szabálytalanul építke­zők szidnak és a szigorú szabályok betartásának megkövetelése miatt tör­vénytisztelő építkezők túlságosan merevnek tartanak. A tanácsi építésügyi hatóságok dolgozói, akik a lakások, az üdülők, más épületek és építmények megvalósításának engedélyezését végzik, sokat tehet­nek a települések képének kedvező alakításáért, a környezet minőségének javításáért, az építészeti kultúra terjesztéséért, a nyílt, demokratikus, a la­kosság véleményét és érdekeit figyelembe vevő településpolitika megvalósí­tásáért. A MINISZTERTANÁCS TANÁCSI HIVATALÁNAK ELMÉLETI ÉS SZAKMAI FOLYÓIRATA

Next