Állatorvosi Kamarai Hírek, 1992 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1992-03-09 / 1. szám

2 1992. MARCIUS 9. yíuebn*«. Kamarai Hírek 1. írásban benyújtott kilépési nyilatkozattal. 2. A társult kamarák megszűnésével. 3. Törléssel, ha a társult kamara 6 hónapon át a tagdíjat nem fizeti be. V. A Szövetség tagjainak jogai és kötelezettségei 1. A tagok joga és kötelezettsége a Szövetség munká­jában rendszeresen részt venni. 2. Szövetség tagjai saját alapszabálya szerint kijelöli képviselőjét a választmányba. 3. A tagkamarák kötelesek a választmány által megsza­vazott tagdíjat havonta rendszeresen befizetni. VI. A Szövetség szervei - A választmány.­­ A­­ választmány által létrehozott és felügyelt bizottsá­gok. 1. A Szövetség végrehajtó és képviseleti szerve a vá­lasztmány. Tagjai a társult kamarák képviselői. Minden társult kamara egy főt delegálhat. A választmány saját soraiból elnökséget választ. Az elnökség 1 fő elnökből, 3 fő alelnökből és 1 fő titkárból áll. A tisztségviselőket többségi szavazással három éves ciklusokra választják meg, a titkár valamelyik társult kamara tagja is lehet. Tisztségviselőnek ugyanazon személyt csak egymást kö­vető 2 ciklusra lehet megválasztani. 2. A választmány évente legalább 4 alkalommal köteles ülésezni. Ezen túl legalább 2 társult kamara indítványára a választmányt soron kívül össze kell hívni. A titkár kötelessége a választmányi ülés előtt a választmány tag­jait írásban 10 nappal előbb értesíteni, és az értesítésben az ülés elé terjesztett témákat megjelölni, mellékelni a szükséges és lehetséges írásos anyagot. (Bizottság által kidolgozott javaslatot, társszervektől kapott informáci­ókat.) 3. A választmányi üléseket az elnök vezeti. A választ­mányi ülés határozatképes, ha a társult tagok 2/3-a jelen van. 4. A választmány egyszerű szótöbbséggel, nyílt szava­zással hozza meg határozatát. Minden olyan esetben, amikor a választmány úgy ítéli meg, minősített több­séggel hozza meg a döntéseit. Egy tag javaslatára is el kell rendelni a titkos szavazást. Szavazategyenlőség ese­tén az elnök szavazata dönt. A választmány határozata az elnökre, a tisztségviselőkre és a társult kamarákra nézve kötelező. 5. A választmányi határozat a társult kamarák alapsza­bályaival nem lehet ellentétes. Ilyen esetben vétóemelési joggal élhet a választmányi tag. 6. A határozat után a kisebbségi vélemény fenntartható. A kisebbségben maradottak hat hónap után az ilyen témát kérhetik újra napirendre tűzni. 7. A választmány saját tagjai közt a feladatokat saját hatáskörben osztja fel. 8. A választmányi ülésről jegyzőkönyv készül. VII. A tisztségviselők feladatai 1. A Szövetséget az elnök, vagy az általa megbízott el­nökségi tag képviseli. A döntésekért az elnök testületileg felelős. A képviseleti jog gyakorlása során az elnökségre a választmány határozatai, állásfoglalásai kötelezőek, azokkal ellentétes álláspontot nem fogadhat el. Egyes halaszthatatlan esetekben állásfoglalását a választmány előtt ismertetni kell. Az elnökség munkájáról a választ­mánynak köteles beszámolni. Az elnökségi tagokat nem megfelelő munkavégzés esetén a választmány visszahív­hatja. Visszahívja a választmány azt az elnökségi tagot is, akitől a tagkamara közgyűlése megvonja a bizalmat. 2. Az elnökséggel, vagy bármely tagjával szemben a tagkamarák bármelyike bizalmatlansági indítvánnyal él­het. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához az összes tag legalább 2/3-ának szavazata szükséges. A bi­zalmatlansági indítvány elfogadása esetén az elnökség, illetve az elnökség valamelyik tagjának a mandátuma megszűnik, hivatalát az új elnökség, illetve tag megvá­lasztásáig ügyvezetőként gyakorolhatja. 3. A titkár szavazati joggal rendelkezik az elnökségben. Saját kamarájának nem képviselője. Végzi a Szövetség ügyviteli munkáját, eljár a választmány által megszabott feladatok végrehajtásában, ezenközben képviseli a Szö­vetséget. Összehívja a választmányi ülést és annak za­vartalan lebonyolításáért felel, kezeli a Szövetség irat­tárát és abba a választmány bármely tagjának betekintést enged. 4. A választmány bármely ügyben bizottságot hozhat létre és szakértőket kérhet fel. Ezek lehetnek állandó és ad hoc bizottságok. A bizottságoknak csak javaslattevő hatáskörük van, nem jogosultak a Szövetség képvisele­tére. Javaslataikat a választmányi ülésen személyesen terjesztik elő. 5. A választmány és az elnökség tevékenységére vonat­kozó konkrét szabályokat az Alapszabályhoz kapcsoló­dó Működési Szabályzat határozza meg. Budapest, 1991.február 6. Összeállította: Dr. NÁDAS GYÖRGY a Szövetség elnöke A fenti alapszabály az 1. évfolyam 2. számunkban megjelent változatához viszonyítva némi módosítással került e helyütt közlésre.

Next