Állattenyésztés és Takarmányozás, 1987 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1987 / 1. szám - Bíró István: 75. éves a magyar állat törzskönyvezés = The 75 years of the Hungarian herdbook keeping

Állattenyésztés és takarmányozás 1987. тот. зб. No. i. 1­ 75. ÉVES A MAGYAR ÁLLAT TÖRZSKÖNYVEZÉS Bíró István Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet, Budapest A magyar állattenyésztés történetében új korszak kezdetét jelentő eseménynek a szarvasmarha tejelést ellenőrző egyesületek megalakulásának 75. évfordulója alkalmából legyen szabad első gondolatként illő tisztelettel megemlékezni a haladásért, az állatte­nyésztés fellendítéséért, az okszerű tenyésztői munka feltételeinek megteremtéséért szün­telenül küzdő elődeinkről, akik közel másfél évszázaddal ezelőtt bölcs előrelátással és nagy hozzáértéssel állapították meg az állattenyésztés fejlesztésének irányelveit, eszköz­­rendszerét és ezeket minden erővel igyekeztek átültetni az életbe. Iránymutatásaikat ma is az állattenyésztés haladásának alapjaiként tekinthetjük. Több mint másfél évszázaddal ezelőtt — ha nem is szorosan az állattenyésztéssel foglalkozó, hanem az ország nemzeti, gazdasági előmozdításának és fejlesztésének ügyét szívükön viselő — kiváló hazafiak felis­merték, hogy két olyan alapvető tényező van, amely különösen alkalmas az állattenyész­tés előbbre vitelére: az egyik a szervezettség, másik a szaktudás érvényesülése, a specia­­lizáció. Széchenyi István már 1825-ben a lótenyésztés fejlesztése érdekeit segítendő Pálya­futtatási társaságot létesített, mely 1828-ban Lótenyésztő társasággá alakult át. A lóte­nyésztő társaság 1830-ban Állattenyésztő Társasággá fejlődött, felvállalva a lótenyészté­sen kívül a többi állattenyésztési ágaknak szolgálatát is. Ez az Állattenyésztési Társaság 5 évvel később felvette a „Magyar Gazdasági Egylet” nevet és működését az egész mező­­gazdaságra kiterjesztette. A Széchenyi István által alapított Állattenyésztő társaságon kívül Czindery László a 30-as években megszervezte a Somogy megyei Lótenyésztők Társaságát és ennek nyo­mán több más megyében is hasonló tenyésztő társaságok alakultak. Az 1830-as években tehát megindult az a mozgalom, hogy a megyékben alakulja­nak gazdasági egyesületek. Ezek azonban csak szűkebb keretek között foglalkoztak az állattenyésztés kérdéseivel. A később életre hívott mezőgazdasági kamarák szintén kiter­jesztették működésüket az állattenyésztés területére, de tevékenységük elsősorban köz­vetett úton érvényesült. A megalakult különböző szervezetek működése hamarosan bizonyította, hogy az állattenyésztés fejlesztését legjobban a speciális állattenyésztő egyesületek tudhatják szolgálni, amelyekben a szervezettség és a specializálódás kifejtheti előnyös hatásait. E korai felismerés ellenére hosszú ideig több mint 50 esztendőt kellett várni, újabb ál­lattenyésztő egyesület létrejöttére. A Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesület 1896-ban Újhelyi Imre kezdeményezésére alakult. Ugyancsak a 90-es években hívták életre a Mezőhegyesvidéki Táj­fajta Lótenyésztő Szövetkezetét, melynek működése ma­

Next