Amerikai Magyar Népszava, 1937. november (38. évfolyam, 305-334. szám)

1937-11-01 / 305. szám

I­ VERHOVAY SEGÉLY EGYLET ÚJABB NAGY MOZGALMA 1938-ban ötven verseny­nyertest küld Magyarországba a Verhovay Segély Egylet A haladásnak ebben a szédítően ro­hanó századában, a XX. században, na­gyon megváltozott az emberiség ter­mészete. Az emberek ma boldogtala­nok lennének, ha állandóan egy hely­ben kellene élniök. Az utazás hozzá­tartozik mindennapi életünkhöz. Pihenés, tanulás, szórakozás egy­aránt alkalmas címek arra, hogy kire­püljünk otthonunkból,­­ sőt van, aki meg sem áll addig, míg körül nem ke­rülte szárazon és vizen az egész föld­golyót. A letűnt XIX-ik században a föld népe szinte karavánokban özönlött a város felé, mely fényével és csábítá­saival úgy vonzotta magához az em­bereket, mint lámpafény az esti lep­kéket. Most — már évek óta —■­ en­nek a jelenségnek szinte pontosan az ellentétét látjuk. A mai kor emberének a helyválto­zás második természetévé lett, — ame­lyet aztán igen különböző formában és távolságokban gyakorol. Élete valami örökös nyugtalanság és uj, meg uj benyomások hajszolása — s ebből fa­kad ma, utazó kedve is. Aki utazik, azt hiszi, uj emberré válik. A gyárak, a műhelyek, az író­asztal rabságból kiszabadult ember megmámorosodik a szabadságtól. Az élet ma olyan nehézzé vált, hogy egyszerűen nem bírnánk ki, ha nem volnának benne alkalmak a felszaba­dulásra. Menekülnünk kell önmagunk elől. Ámítanunk kell önmagunkat s erre nincs jobb alkalom az utazásnál, még­pedig a minél messzebbre utazás­nál. Ezért irigyli a modern ember any­­nyira azt, aki ismeretlen, messze or­szágok felé indul — s ezért vágyik idegen világok csodáira! Az utazás tehát mindig felszabadu­lás és boldog, végtelen boldog ember az, aki élvezheti is ennek a felszaba­badulásnak minden báját, minden gyönyörét. A Verhovay Segély Egylet igazga­tóságát is áthatották mindezek a gon­dolatok, sőt más eszmék is vezérelték, mikor egyhangúlag úgy határozott, hogy megrendezi az 1938-ik esztendei , immár HARMADIK nagy társasuta­zását. Ezzel egyidejűleg tagszerzési versenye is megindult 1937 október 1-én. A Verhovay Segély Egylet előtt ma már tisztán áll egy ilyen szép nagy társasutazás hasznossága mellett annak pompás kulturális és nevelő ereje is. Hiszen a Magyarországon járt Verho­vay követektől közvetlenül hallhatta, hogy mit jelent az, ha sok-sok ameri­kai magyar szívnek csalogató, bűbájos álma is valóra válik. Az idén 56 versenynyertest küld át Magyarországba a Verhovay Segély Egylet. Ötven Verhovay szívnek csa­logató, bűbájos álma fog tehát valóra válni s hogy az öröm teljes legyen,— az igazgatóság bölcs határozata szerint — Daragó József központi elnök is átmegy a Verhovay Nagy Család szá­zakra rugó tagjaival, a társasutazás résztvevőivel. A jó családfő nem ma­radhat el onnan, ahol a család sok-sok lelkes gyermeke nemcsak élvezni akar­ja a magyarországi út gyönyörűségét és báját, hanem hírt és nevet is akar szerezni a “Verhovay” és a “magyar” névnek. A versenygyőztesek két nagy csoportot akarnak formálni. Az egyik csoportot Révész Kálmán, központi számvevő, a másik csoportot Ari Béla, igazgató vezeti át, aki maga is a má­sodik generációnk egyik oszlopos tag­ja. Mindkét “Verhovay”-csoport a North German Lloyd “Európa” pom­pás úszópalotáján teszi meg az utat. Az idősebbek versenye zárul 193­8 március 31-én és a 25 nyertes 1938 Tarzan és az afrikai nőrablók írta: EDGAR RICE BURROUGHS 54. óriási léptekkel ugrott a színhely felé. De így is látta Sborov herceget a füstölgő tábortűz mel­lett állami, arcán hamu­szürke sápadtság ült a virradat áttetsző vilá­gosságában. Alsó álla le­esett, szemei kinnered­­tek, tekintete a felé a kunyhó felé szegződött, ahol a nők aludtak. A pilóta vele együtt viszatért a kunyhóba, a­mi magában véve is kí­sérteties látványt nyúj­tott. Lady Jane Grey sto­ke szótlan rémülettel állt, lenézve Sborov here­­cegnőre. — Rettenetes! — kiáltotta Brown. Kit­ty Sborov halott! A ko­ponyája szét van lecs­­acsantva. Ez az éles sikoly azon­nal talpra szökkentette a pilótát. A hangból ki­vette, hogy a sikoly An­­nette-é. — Ördög adta! — kiáltotta el magát Tibbs,__mi volt ez a ki­áltás? Társa nem felelt, mert máris a nők kuny­hója felé rohant, ahon­nan a kiáltás elhangzott. Brown összeütközött Annette-tel, aki épen ak­kor szaladt ki a kunyhó­ból, amikor ő belépett. E 1 f u 11 a d­t lélekzet­­tel, rémülettől reszketve fordult feléje a leány. — Óh, Neal! Egyáltalán nem volt álom, amit hal­lottam. Valami borzasz­tó dolog történt itten az éjszaka. AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA május 10-ről 11-ikére virradó éjjel indul New Yorkból. A fiatalabbak ver­senye pedig 1938 május 31-én zárul és a 25 nyertes 1938 július 26-ról 27- ikére virradó éjjel indul New Yorkból Budapestre, hová az első csoport má­jus 18-án, a második csoport pedig augusztus 3-án érkezik meg. Az utób­bi csoporttal utazik Daragó József is. Most még csak azt akarjuk kiemel­ni, hogy az 1938-as esztendő új ma­gyar dicsőséget fog feljegyezni a vi­lágtörténelem lapjaira. Két magyar ki­rály, Szent István halálának 96o éves évfordulóját és az igazságáról, diada­lairól világszerte híressé vált Mátyás király 5­00 esztendős születésének em­lékét fogja ünnepelni az egyetemes magyarság s ugyancsak a jövő év nya­rán lesz a Külföldi Magyarok Világ­­kongresszusa Budapesten. Az eseményeknek ilyen nagyszerű hármas találkozója Budapesten, lélek­ben együtt fogja találni a történelem rendjén szétszéledt magyar népet és annak barátait. A régi Nagymagyaror­­szág magyarjai s a magyarokkal ezer év óta együtt élő népek is felveszik ünneplő ruhájukat s itt a tengereken­­túl élő magyarok, akik tulajdonképen “egy anyának gyermekei” vagyunk, Amerikában, Canadában, Délameriká­­ban, Cubában és Mexicoban felkere­kednek, mint a fergeteg, hogy együtt ünnepeljenek a világ ünneplőivel.... FONTOS ÜZENET OLVASÓINKHOZ Még egy alkalom, hogy gazdaggá legyen Sok olvasónk itt, hogy segítsünk ne­kik az új Old Gold versenyben. Ter­mészetesen ezt nem tehetjük meg. Mi szeretnénk, ha minden olvasónk díjat nyerne, de olvasóink közül sok ezren vesznek részt a versenyben és mindenki szeretne nyerni, így hát min­denki állítsa össze a válaszait. Az új verseny révén reméljük, hogy az Old Gold sok új barátot fog nyer­ni. Tudjuk, hogy mi a kellemesen más­féle cigaretta örömteljesen fogja őket meglepni, díjnyertes dohányból ké­szült és mindig gyári friss. Ebben az új Old Gold versenyben nem kell rejtvényeket megfejteni. Ez a tény a versenyt sokkal könnyebbé teszi, mint az első volt. Az egyszerű munkásnak éppen annyi esélye van, mint az egyetemi tanárnak. Ebben az új versenyben a súgókra nincs szük­ség, mert a válaszoknak eredetieknek kell lenni. Ha ön egyike azoknak, akik még nem neveztek be, nevezzen be most, mert még mindig van elég idő. Men­jen el a legközelebbi cigaretta árusá­hoz és kérje el a hivatalos Old Gold Cartoon Bulletint a teljes szabályok­kal és részletekkel. Kövesse a szabá­lyokat pontosan. Ha az ön cigaretta árusától nem tudja megkapni, kérje lapunktól a Bulletint. A Nagy-Romániába küldhető újévi szeretet­csomagokról Nagy-Romániába, tehát Erdélybe és Magyarországtól elszakított más ma­gyar területekre is,­­ ezen túl állan­dóan még pedig két hetenként induló hajóval szállít szeretetcsomagokat a Hudson Forwarding & Shipping Com­pany, Inc. (17 State Street, New York, N. Y. Telefon Bowling Green 9-4151). Újévi szeretetcsomagokat feltétlen garancia és teljes vámmentesség mel­lett, minden utánfizetés nélkül elvállal továbbításra és kikézbesítésre a fenti cég. Minden egyes ilyen csomag tíz dollárra biztosítva van. Nemcsak használt alsó és fehérne­­műeket, öltönyöket és kabátokat, régi cipőkat, de most már használt selyem ruhaneműeket is be lehet tenni a Nagy-Romániába szóló szeretetcsoma­­gokba. A cég ugyanis a közóhajnak vélt ezzel eleget tenni és kieszközölte, hogy 1­2 év óta használt selyem­féle tárgyakat is át lehet küldeni. Az újévi szeretetcsomagokat azon­ban New Yorkban legkésőbb november 11-ig, a vidéken pedig november 8-ig bezárólag kell a gyűjtőállomásokhoz, vagy New Yorkba a főraktár címére (323 East 38th Street) eljuttatni. Az árak, gyűjtőállomások neve és címe tekintetében írjon vagy telefonál­jon ide: Hudson Forwarding and Ship­ping Company, Inc. 17 State Street, New York, N. Y. Itt a cég magyar fő­tisztviselője Wohlauer Lipót volt ma­gyar királyi százados áll szakszerű se­gítséggel minden érdeklődő rendelke­zésére. ***■ R rn Muk Ke., f \ L S. j’r’. OB. Y M I 70 éves a megbízható sós- i borszesz, amely enyhíti a reuma okozta izomfájdal- t, makat és hasogatást. Követelje a “Horgony” védjegyű PAIN-EXPELLER H fi I sósborszeszt minden A­­/WS­ gyógyszertárban. M­i újság az óhazában? Beszélgetés Albrecht királyi herceggel délamerikai útjáról Települési és gazdasági lehetőségeink Délamerikában A napokban érkezett vissza­­ Dél-Amerikából Albrecht kirá­­­­lyi herceg, aki közel négy hó-­­­napot töltött a távoli világrész-­­­ben. Az őserdőben,­­ ahol hete­­ket töltött Albrecht királyi her­­­­ceg. — Albrecht épen úgy dol­gozott, hogy napi szállást talál­jon, hogy fekhelyet készítsen magának, mint bárki más, aki az őserdők életébe akar beha­tolni. Sok tapasztalatot szerzett Albrecht királyi herceg négyhó­napos útján, de nem sajnálta a fáradtságot, mert komoly cél bevítette munkáságát ott kinn a messze Délamerikában is, az, hogy a m­gyar munkáskéznek, földművelő magyaroknak előse­gítse a boldogulás lehetőségét. Albrecht királyi herceg laká­sán fogadta a 8 Órai Újság mun­katársát, hogy tájékoztassa a közvéleményt délamerikai ta­pasztalatairól. — Mi volt az oka, fenség, — kérdeztük, — hogy ilyen hosz­­szú időt töltött Délamerikában? — A telepítés ügyének szolgá­lata és a települési lehetőségek tanulmányozása volt a cél, ami­ért kimentem Délamerikába. Tíz éve foglalkozom már ezzel a kérdéssel és nem csalódtam, ami­kor azt gondoltam, hogy igen értékes adatokat tudok majd szerezni odakint a magyar tele­pülők elhelyezését illetőleg. Most, hogy négy államban, Ar­gentínában, Brazíliában, U­ru­­guayban és Paraguayban tanul­mányoztam a terepet, bejártam sok ezer kilométert, mondhatom, ■hogy nemcsak lehetőséget, de sok garanciát is találtam arra nézve, hogy külföldi településeket, ha ilyen igények jelentkez­nek, Délamerikába irányít­sunk. Azokat az adatokat, amelyeket ott gyűjtöt­tem, készséggel fo­gom a hivatalos körök rendel­kezésére bocsátani, magáról a külföldi település kérdéséről pe­dig szándékomban á­ll előadást tartani, hogy uramnak eredmé­nyeiről beszámoljak és tájékoz­tassam az ország közvéleményét. — Milyen elhelyezkedési le­hetőséget tapasztalt, fenséges uram, a magyar földmunkások számára kint Délamerikában? A kivándorlási hiénák­­ellen — Úgy láttam, — válaszol a herceg, — hogy Délamerika még áldozatok, árán is igyekszik minél több emberi munnkaerőt biztosítani a most nagyon rit­kán lakott, de jó termő talajok számára. Ma a kivándorlásnak nagyon nagy konjunktúrája van, de Délamerika államközi szerződéseket csupán négy ál­lammal: Hollandiával, Svájccal, Dániával és Magyarországgal kötött. Ezek az államszerződé­sek arra vonatkoznak, hogy a külföldi letelepülés ne az ügy­nökök, ne a magánspekuláció nyerészkedésén keresztül, ha­nem mindkét állam ahonnan ki­vándorolnak és ahova bevándo­rolnak, kölcsönös és közös ellen­őrzése alá helyezze, tehát egy bizonyos fokig ál­lamosítsa a települési folya­matot. __ Az államközi szerződések folytán a kivándorlók szelektá­lásától kezdve az átutazásig, az átvételig, a birtokbahelyezésig , és a települő gazdálkodásának elindításáig ,a két állam kezé­ben tartaná az egész ügyet, azt ellenőriznék és gondoskodnának arról, hogy semmiféle visszaélés, a mun­kaerők törvénytelen kihasz­nálása ne történhessék meg. A kivándorlási hiénák üzelmei­­nek ezzel a rendszerrel egyszer s mindenkorra véget lehet vet­ni és­ ez a gondolat, melyet igen szerencsésnek tartok, azt hi­szem, utánzásra is fog találni. A magyar földmunkás dicsérete — Amerre jártam Délameri­kában, mindenütt nagy előté­­z­kenységet tapasztaltam és úgy­­ vélem, hogy olyan megállapo-­­­dást lehet majd létesíteni ezek­kel az államokal, amelyek nem-­­­csak előnyt jelentenek a telepe­ c­sekre, de még az esetleg aggo­dalmaskodókat is meg fogja­­ nyugtatni.­­ — Amikor magyar agrár- * munkásról­­volt szó, örömmel és­­ büszkeséggel hallottam minde- A­nütt, s milyen nagy tekintélye, mi­ ' lyen kitűnő hite van a ma-­­ gyar munkásoknak odakint , és menyire megbecsülik őket. Annyira szeretik és elismerik a­­ magyar földmunkás nagyszerű teljesítményeit, hogy az esetle-­­ ges megállapodásoknál a felté­teleknél bizonyosra veszem,­­ hogy a más államokkal szemben még külön előnyt is hajlandók biztosítani az államok a magyar munkásnak. Természetes, egy " fontos, hogy ne szervezetlenül­­ történjék ez a település, magyar , hivatalos részről éppúgy megle­gyen az ellenőrzés, mint a kül­földi részen. — Találkozott-e királyi fen­ség odakint magyarokkal és­ megismertesse az ott élő magya-­­­rok helyzetét? Magyar a pincér, a kalauz, a mosónő.... — Leginkább uj települési le­hetőségeket tanulmányoztam és már az idő rövidségénél fogva sem nézhettem meg sokhelyütt a régi telepeket. Hogy milyen elhelyezésük és mi­lyen életlehetőségük van a magyaroknak a nagy­városokban, azt legin­kább az első napokban Uruguay fővárosában személyesen ta­pasztaltam. Montevideoban mintegy nyolcezer magyar lakik. Amikor megérkeztünk, bemen­tünk az egyik hotelbe és oda­szólok a kísérőmnek: “Jó lesz-e a szoba, mit gondol?” — Tessék csak nyugodt len­ni, — válaszolja a pincér, — ki­tűnő szoba ez. Magyar volt a pincér. Amikor a mosónő hozta vissza a ruhát, az is magyarul mondotta: “ugy­e, szépen meg­csináltam”. De volt ennél érde­kesebb jelenetet is — mondotta Albrecht királyi herceg. — Egyedül szállok fel a villamosra, hogy egy megadott címre eljus­sak. Előkeresem a fel­jegy­zése­met és kinézek a villamos ab­lakán, kezemben tartva a cédu­lát és figyelem, mikor jön az az utca, ahova menni akarok. A kalauz látja rajtam, hogy ide­gen vagyok, a cédula fölé hajol, elolvassa és spanyolul kezdi ma­gyarázni, hogy merre van. Ak­kor még fogyatékosabb volt spanyol tudásom és bizony nem értettem meg teljesen. Mire a kalauz megkérdezi: “Beszél-e másmilyen nyelvet?” Megmond­tam, hogy igen, franciául, ango­lul, még magyarul is, — mon­dottam. Erre nagy csodálkozásomra a kalauz azt mondta: “Mi­ért nem kezdte mindjárt ez­zel az úr, hogy magyarul tud”. Egy másik esetben szegény Ed­­vi-Illéssel állok egy utca sarkon és azon töprengünk, hogy hol szerezzük be a térképeket, me­lyik kereskedésben vegyük, ahol nem lesz túlságosan borsos az ára. Ahogy beszélgetünk, köze­lünkbe kerül egy eléggé kopot­tas kinézésű ember. Aban a biz­tos tudatban, hogy úgysem érti meg, azt mondom Edvi­ Illés­­nek: “Ez bizony alaposan fáz­hat, szegény”. Július eleje volt és ilyenkor elég hideg van Mon­­tevideoban. Alig hogy elhang­zik a megjegyzésem, legna­gyobb rémületemre az illető fe­lém fordul és a jólneveltség te­kintetében kioktatandó, a kö­vetkezőket mondja: “Azért mert az urak Montevideoban vannak, abból nem következik, hogy ne értsem meg, amit mon­danak. Azonm­ivül pe­dig nem fá­zom, vegyék tudomásul. A tete­­jába pedig ajánlom, hogy a túlsó oldali könyvkereskedésben ve­gyék meg a térképeiket, mert ott olcsóbban kapják, mint itt.” — Kissé feszélyezve köszön­tük meg az útbaigazítást, de ezekből az esetekből érthető, hogy az első két nap tapaszta­latai után szinte az a gondolat vetődött fel bennem, hogy be­szélnek-e egyáltalában más nyel­ven, mint magyarul itt, Monte­­videoban. Délamerika fellendülése . Gazdasági vonatkozásban milyen tapasztalatokat szerzett, fenséges uram tanulmányúta so­rán ? — Délamerika — válaszolta Albrecht királyi herceg — jelenleg nagy gazdasági fel­lendülésben van. Különösen Argentínában van igen nagy konjunktúra úgy bú­za, mint állatárakban. — Délamerika most fokoza­tos és állandó, nagy fejlődés kezdetén áll, amely helyzet, ter­mészetesen, igen előnyösen hat ki az összes foglalkozási ágak­ra, elsősorban a mezőgazdaság­ra.­­ Hangsúlyozni szeretném, félreértések elkerülése végett, hogy Délamerika nem jelenti azt a tropikus klímát, amivel az Európában élők a délamerikai­ éghajlatot meghatározzák. Tro­pikus klímát magam sem tartok letelepülésre alkalmasnak, de azokban az országokban, ahol jártam, igen nagy területeken igen előnyös éghajlati viszonyo­kat találtam. — Felhasználta-e fenséged az alkalmat arra, hogy őserdőben vadásszon délamerikai időzése alatt? — Nagyon sok időm vadá­szatra nem volt, sőt mondhat­nám, csak nagyon kevés alkal­mam nyitott, mert az a feladat, aminek elvégzésére kimentem, sok munkával járt és nem szó­rakozásért mentem ki. Egy pár ritka madarat lőttünk, de kü­lönösen sok kócsagot. Haza is hoztam egy csomó kócsagtol­­lat, mert ott Délamerikában, rengeteg kócsag van. Nagyobb vadra nem is vadásztunk, olyan sok időt vett volna igénybe. A beszélgetés végén megem­­lítette még Albrecht királyi herceg, hogy rádióelőadás útján szólott azokhoz a magyar telepe­sekhez, akiket Délamerikában már nem tudott felkeresni és a személyes tapasztalatai megerősítették ab­ban a hitében, hogy a magyar mezőgazdasági és ipari munkás csak becsületet és elismerést vetkezőket mondja: “Azért, szeret a magyar névnek Délame­rikában, épúgy, mint bárhol a világon. Gerlóczi Lajos — El tudják-e viselni a ma­gyarok az ottani klímát, nincsenek-e kitéve tropikus betegségeknek ? AZ ÖN GYERMEKEINEK.­­ • AMERIKAI SZOMSZÉDAINAK­­ ÉS AMERIKAI BARMAINAK IS MEG KELL TANULNIUK, hogy mennyit vérzett Magyarország évszázados küzdelmei­ben a törökök ellen, akik leigázással fenyegették Európát.­­ Meg kell ismerniük Magyarország küzdelmeit a szabad-­­­ságért és függetlenségért. Meg kell ismerniük, hogy mivel gazdagította Magyar-­­­ország a civilizációt és kultúrát.­­ Meg kell ismerniük, hogy milyen igazságtalanság érte­­ Magyarországot a világháború után rákényszerített trianoni­­­­ békeszerződés folytán, amely egykori területének kétharma­­­­dát elrabolta, sok millió magyart megfosztván attól az Isten- t adta jogtól, hogy békében éljen saját nemzeti lobogója alatt. ( Hungary After a 1000 Years ) DR. JÓSIKA-HERCZEG IMRE­­­I angol nyelven irt könyve i­s tisztán, világosan és meggyőző bizonyítékokkal alátámasztva­­ tárja az olvasó elé Magyarország ezer éves történetét és " mai helyzetét. " Már csak korlátolt mennyiség áll rendelkezésünkre eb-­­ ből a könyvből. \ l----------------------------------------------­-------------------------------------------1 / A vászonkötésü könyv ára példányonkint csak I (A diszkötésü és papirfedelü kiadás elfogyott) VEGYEN EGY P­ÉL­DÁNYT ! 1. az Ön egylete könyvtára részére­ , 2. amerikai barátjának vagy rokonának ajándékba. 1 3. lakhelyének közkönyvtára részére ajándékba. I Ennek a könyvnek a terjesztése nagy segítség lesz, hogy­­ Magyarország és népe iránti tisztelet és megbecsülés nö­­­vekedjen,­­ ugyancsak segíteni fog a trianoni szerződés­­ békés revíziójának siettetésében is. Rendeljen egy példányt még ma! Ha a vászonkö­tésű könyvek el­fogynak, több példány már nem lesz kapható! Amerikai 380 — 2nd AVENUE Csak 7 szelvényre lesz szüksége — ha lapunkat pél­dányonként vásá­rolja a standon. Előfizetőktől nem kiválnunk szelvé­nyeket. A szállít­­tási és csomago­lási költséget mi fizetjük. Népszava NEW YORK, N. T

Next