Amerikai Magyar Népszava, 1939. május (40. évfolyam, 121-152. szám)
1939-05-01 / 121. szám
AN AMERICAN N19WSFAPKR PRINTED IN THE MAGYAR LANGUAGE, PROMULGATING AMERICAN IDEAS AND PRINCIPLES TO THE LIBERTY liOVING MAGYAR PEOPLE Metropolitan EditionAmerikai AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICE I Népszava THE OLDEST HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER THE OLDEST HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER VOL, XL, ÉVP. NO. 121-IK SZÁM NEW YORK, N. Y. HÉTFŐ, 1939. MÁJUS 1 A LEGRÉGIBB ÉS LEGELTERJEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ EGYESÜLT ALLAMOKBAN MELYNEK MINDEN SORA AZ AMERIKABAN ÉLŰ MAGYAR SAG ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA Mai számunk 6 oldal Egyes szám ára 3 cent A Világkiállítás ünnepélyes megnyitása nemzetek közti barátságnak és megértésnek jegyében nyitotta meg Roosevelt a Világkiállítást 50 ezer ember hallgatta végig a kiállítás megnyitását. - Grover Whalen, La Guardia polgármester, Lehman kormányzó, Sir Beal ünnepi beszédei. - Roosevelt elnök kegyelettel adózott George Washington emlékének Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke, Mrs. Roosevelt, az elnök édesanyja Mrs. James Delano Roosevelt, Lehman kormányzó, La Guardia polgármester, Grover Whalen a kiállítás igazgatója, a kormány. Supreme Court, szenátus és képviselőház számos tagja, a hadsereg és haditengerészet, külföldi diplomaták, az amerikai államok és hatvan külföldi állam küldöttei és képviselői részvételével nyílt meg ünnepélyes keretek közepette a New York World Fair. Április harmincadika George. Washington, a nemzet atyjának ünnepélyes elnöki beiktatásának 1150-ik évfordulós napja és ezta napot jelölte meg eredetileg a kiállítás vezetősége annak az eseménynek megnyitására, mely nemcsak százötven év elérteredményeit tárja elénk, hanem betekintést enged a jövőbe is. 50,000 meghívott vendég Ötvenezer külön meghívott vendég vett részt az ünnepi megnyitáson, melyen megfelelő helyet kaptak azok is, kiknek verejtéke és kezemunkája teremtette meg New Yorkban a ma városában, a jövő világát, melyet jóslatszerűen igyekszik bemutatni a New York World’s Fair. Grover Whalen beszéde Grover A. Whalen a kiállítás igazgatója tartalmas beszédben ismertette a kiállítástörténetét, megalakulását, kialakulását és felépítését. Ez a kiállítás, mondotta Whalen, csak azt mutatja, hogy Amerika reményei és kívánságai a jövőre csak azok, mint minden más nemzeté, célja: az emberi élet standard nívójának emelése. , A kiállítást emberi kezek építették, emberi elmék tervezték, s mert aki nem épít, az pusztít. És ez a kiállítás reményteljes képet tár az emberiség elé, megmutatja, mit lehet elérni erős akarattal, hozzáértéssel, megértéssel, szeretettel. A nagyvilág lakosságának kilencven százalékának, ugyanazok a céljai, óhajai, mint a miénk. A nagyvilág népeinek kilencven százaléka velünk együtt ízebeg most hálaadó imát azért, amit elértünk és elérni akarunk. Beszédét azzal zárta, hogy a munka nem szűnt meg csak :szünetel és előre megyünk a kijelölt mesgyén. Majd köszönetet mondott La Guardiának és bemutatta, mint következő szónokot. La Guardia polgármester beszéde La Guardia polgármester New York város lakossága nevében üdvözölte a vendégeket és egyben meghívta azokat, akik mégnincsenek jelen. Felhívta hallgatói figyelmét, hogy a legnagyobb kiállítás maga New York városa, melyben hét és fél millió lakos él együtt, akik a világ minden részéből jöttek, a világ összes nyelveit beszélik, de békében, szeretetben, megértésben élnek egymás mellett, azért, mert ebben a nagy városban mindenki hűséges a demokráciához és a mesterséges gyűlölet szitást nem tűrik. A New York World’s Fairhez ez New York városának legnagyobb hozzájárulása. Majd köszönetet mondott a munkásoknak, akik felépítették és végül hálásan megköszön te az elnöknek, hogy olyan országban élhetünk, mely a békét és békés célokat szolgálja és amelyben a felebaráti szeretetem üres kijelentés, hanem lelkes, tartalmas, értékes valami. “New York, a ma városa üdvözli a holnap világát” szavakkal fejezte be beszédét a polgármester.. New York állam kormányzója volt a következő szónok, aki nagy elismeréssel emlékezett meg Grover Whalen-nek és társainak munkájáról, de a legkíszebb szavakkal azoknak a munkásoknak adózott, akik lelkesodaadással, két kezük munkájáival megépítették ezt a hatalmas nemzetközi kiállítást. Százötven évvel ezelőtt nagy várakozással tekintettek George Washington nemezetalapító és vezérelő munkája elé mindenütt a világon és büszke elégtétellel állapíthatjuk meg: nem érhetett ú csalódás senkit, s az Új Világ földjén a szeretetnek, türelemnek, a jóakaratnak és munkába vetett hitnek erőssége épült fel. New York World’s Fairje, a “Holnap Világát” viszi az embermilliók szeme elé és most bízunk abban, hogy a jövő megoldja azt is, hogy mindenütt a földön szeretetben, megértésben és békében élnek majd egymás mellett a népek, nemzetek és bekövetkezik az a kor, hogy mindenki csak segíteni és támogatni akarja szomszédját, nem pedig elnyomni. New York állam a kiállítás minden dicsőségét és hasznát testvéri érzéssel osztja meg a Unió többi államaival és minden nemzettel. New York állam örömmel invitálja az összes államok és az összes külföldi országok népét és biztosítja őket, hogy meleg, testvéri fogadtatást ra fognak találni. Sir Louis Beale beszédei A világkiállításon résztvevő külföldi országok nevében Sir Louis Beale, az angol kiállítás főbiztosa mondott beszédet. Hatvan nemzet részéről fejezte ki őszinte elismerését és köszönetét a kiállítás vezetőségével és munkásaival szemben Angliai képviselője, aki rámutatott arra, hogy az a munka, amelyet Spont 150 évvel ezelőtt kezdettmeg George Washington, nemcsak Amerikának, hanem az egész emberiségnek javára szolgált. Roosevelt elnök megnyitó beszéde Grover Whalen pár szóval megemlékezett arról, hogy az Egyesült Államok elnöke milyen szíves barátsággal viseltetett a kiállítás vezetősége iránt és mennyire elősegítette törekvéseiket, majd felkérte az Egyesült Álamok elnökét megnyitó beszédének megtartására. “Lehman kormányzó, La Guardia polgármester, Mr. S Whalen, Uraim és hölgyeim,kezdte beszédét az elnök, “eddig csak keveset láttam a kiállításból, de abból is amit láttam. (Folytatás a 2-ik oldalon) Lehman kormányzó beszéde GANDHI BÖJTÖLNI FOG, HA KITÖR A HÁBORÚ LONDON, ápr. 30. — Mohandas K. Gandhi kijelentette, hogy az esetben, ha Európában kiüt a háború, ismét böjtölni kezd és ha kell halálra éhezteti magát. India köztiszteletben élő lelki vezére az alábbi üzenetet küldte a nagyvilághoz: “Békében fogok meghalni. .. Készet állok arra, hogy halálomig böjtöljek, csakhogy megakadályozzam a nyugati országokat abban, hogy egy még sohasem látott tömegöngyilkosság útjára lépjenek.” Lengyelország megerősítette határait Danzig körül és az eddigi tervek szerint erélyes válaszban utasítja vissza Hitler vezérkancellár követeléseit, melyeket a Reichstag előtt tartott beszédében ismertetett. Beckkülügyminiszter a parlamentben tartandó beszédében is vissza fogja utasítani a követeléseket. A lengyel sajtó véleménye A lengyel lapok, melyek eddig a lengyel-német viszony tekintetében igen óvatosak voltak, erélyesen és minden fenntartás nélkül, kemény szavakban emlékeztek meg a német követelésekről és egyhangúlag azok visszautasítása mellett törtek lándzsát. Danzig szabadváros sorsa Az ellenőrzött német sajtó természetesen azt írja, hogy miután Hitler vezérkancellár a Reichstag előtt tartott beszédében semmisnek nyilvánította a tíz évre kötött lengyel-német paktumot, most már semmi akadálya sincs annak, hogy Danzigot visszakebelezze a német birodalom. Bizalmas forrásokból eredő hírek jelentik, hogy Hitlernek ez lesz a legközelebbi lépése a kelet felé irányuló előnyomulásában. Az angol kormány gyűlése Chamberlain angol miniszterelnök összehívta megbeszélésre kormánya tagjait és a tárgyalást. Hitler legutóbbi megnyilatkozásának hatását és az orosz szovjet öt évre szóló katonai paktumának feltételeit fogják megbeszélni. A szovjetaz ajánlatot nemcsak Angliának, hanem Franciaországnak is felkínálta. Az angolok eddig bizonyos merev hidegséggel fogadták azonban a javaslatot. Olaszország válasza Miután Anglia elfogadta a kötelező katonai szolgálatra vonatkozó javaslatot, Olaszország is azonnal megmozdult, újabb költségvetési javaslatában tetemesebb tartalékos haderő behívásával, a fegyverkezés megerősítésével és az erődítések újjáépítésével válaszolt Angliának. Román-francia tárgyalások Grigore Gafencu román miniszterelnök befejezte tárgyalásait a francia államférfiakkal és újabb biztatást, ígéretet, sőt aktív segítséget is kapott a franciáktól, hazája teljes “gazdasági függetlenségének” megőrzésére. A francia egyezmény természetesen a német-román gazdasági paktum meggyöngítését célozza. A LENGYELEK NEM TELJESÍTIK A NÉMETEK KÖVETELÉSEIT A lengyel sajtó erős hangon ír a német birodalmi követelésekről. Danzig bekebelezése lesz Hitler legközelebbi lépése a német vélemény szerint MAGYAR, HIVATALOS JELENTÉS HITLER BESZÉDÉNEK HATÁSÁRÓL BUDAPEST, ápr. 30. (A Magyar Távirati Iroda kábel jelentése. ) A Magyar Távirati Iroda diplomáciai vezetője szerint a Hitler beszéd monumentális alkotás, igen határozott, de a békére nézve minden józan lehetőséget nyitva hagy. A beszéd nagyon nagy hatást keltett Magyarországon. A Páris környéki béke előidézte igazságtalan kaotikus állapotok jóvátételére irányuló törekvések teljesen fedik a magyar gondolatmenetet. Magyarország épp úgy áldozata lett a Wilson 14 pontjába vetett bizalomnak, mint Németország. A fegyverletételnek feldarabolás lett a következménye A kollektív biztonság létrehozására irányuló angol-amerikai törekvéseket már a Népszövetség keretében sem lehetett megvalósítani, még kevesebb a valószínűsége a Népszövetségen kívül. Különös figyelmet keltett a meleg hang, amelyen Hitler Magyarországról, főleg annak a cseh kérdés végleges megoldása során való szerepéről emlékezett meg. ANGLIA NEM HAJLANDÓ EGY ÚJ TENGERÉSZETI EGYEZMÉNYRŐL TÁRGYALNI NÉMETORSZÁGGAL Szerintük az 1935-ben kötött paktum „állandó és végleges”. Chamberlain kormánya veszélybe kerülne, ha új tárgyalásokat kezdene LONDON, ápr. 30.- Az angol külügyminisztérium hivatalosan még nem nyilatkozott Hitler beszédéről, de mint megbízható források jelentik, viszszautasítják azt a javaslatot, hogy Németországgal új tengerészeti megegyezésről tárgyaljanak A külügyminisztérium nézete A külügyi hivatal szócsöve szerint a német kormány 1935 június 13-án aláírott szerződésben leszögezte álláspontját. Ez is szerződés angol szempontból “állandó és végleges”, dacára annak, hogy azt Hitler most megtartott beszédében visszautasította, illetve semmisnek nyilvánította. Félhivatalos nézet szerint a Chamberlain kormány azonnal megbukna, hacsak meg is kísérelné Hitler visszautasítása után a tárgyalásokat. A tengerészeti hivatal közönyös Az angol tengerészeti hatóságokat teljesen közönyösen hagyta, hogy Hitler semmibe véve a 100—35 százalékos arányt, hajókat fog építeni. Rámutattak arra, hogy ez a hajóépítő verseny sokkal súlyosabban érintené a németeket, mint Angliát, melynek elegendő embere és anyaga van, a nagy hadihajók építése nem is megy egyik napról a másikra, az időbe kerül. Az általános nézet a beszédről Diplomácia körökben Hitler beszédének politikai kijelentései tekintetében eltérőek a vélemények, de általában megegyeztek a következőkben: 1. A beszéd hangja mérsékelt volt, de nem enyhítette a feszültséget. 2. Azzal, hogy Hitler nyíltan feltárta a lengyelekkel folytatÓMA, ápr. 30. — A háborús félelmet erősen megnövelte Hitsler kancellár beszéde, aminek ■nyomán olyan hírek terjedtek fel, hogy a német-angol és német-lengyel paktumok felbontását az olasz-angol paktum felbontása fogja követni. Ezeket jó híreket azonban óvatossággal kell fogadni s hivatalos körökben ezekre a hírekre vonatkozóan semmiféle megjegyzést sem tesznek. A híresztelések azonban igen jellemzőek a helyzetre, jellemzőek arra, hogy mennyire növekszik a feszültség azóta, mióta az angol kormány elrendelte a sorozást. Hitlernek Roosevelt békefelhívására adott válasza egészen más volt, mint Mussolinié. Mussolini beszéde csak enyhe tiltakozás volt azzal a beállítással szemben, hogy Olaszország és Németország magatartásukkal fenyegetnék a világ békéjét. Hitler beszéde sokkal élesebb volt ennél s a jelek arra mutatnak, hogy az olasz és német polittika összeegyeztetésre szorul. Az olasz nép fiai Hitler beszédét újabb lépésnek tekintik a háború felé s ebből a szempontból nézve a beszéd csalódást és nem mutatja ezt a kormány szigorú ellenőrzése alatt álló sajtó sem. Az olasz nép nem akar háborút, de attól tart, hogy Hitler a háború felé sodorja Eruópát. Mussolininak, De Hitlernek népe arról, hogy békét akar. ? az olasz nép el is hiszi ezt !Mussoninnak De Hitlernek nem hisz. Olaszország ma kissé rosszabb kedvű, mint tegnap! ■ volt. S tett tárgyalásokat, megnehezítette mindkét ország számára azt, hogy engedményeket tegyenek. 3. Az angolok gyarmati rekordját említve, Hitler ismét azoknak az államférfiaknak segítségét kérte, akik már régebben is a német gyarmatok viszszaadása mellett foglaltak állást. 4. Hitler teljesen mellőzte Lord Halifax angol külügyminiszter kijelentését, melyben azt szögezte le, hogy Anglia nem akarja Németországot “bekeríteni”. Chamberlain elutazót» Neville Chamberlain miniszterelnök a week-endet Chequeers-en tölti, a tőzsde szilárd maradt Hitler beszéde után. RÓMÁBAN ATTÓL TARTANAK, HOGY AZ OLASZ-ANGOL PAKTUM FELBONTÁSÁRA KERÜL A SOR George Marshall tábornok, az új amerikai vezérkari főnök. Lefegyverezték a Hlinka gárdát POZSONY, Szlovákia, ápr. 30. — Alexander Mach, a Hlinkagárdisták vezetője utasította a gárda tagjait, hogy fegyvereiket szolgáltassák be a csendőröknek. Kijelentette azt is, hogy mindaddig, míg a gárdából az összes nem kívánatos elemeket el nem távolítják, a fegyvereket nem kaphatják vissza. Az utóbbi hetekben gyakran voltak összetűzések a gárdisták és állami rendőrség között. A gárda katonai kiképzése . A fegyver beszolgáltatási rendelet után Maria közhírré tette, hogy a gárda megfelelő katonai kiképzésben fog részesülni, hogy azután a rendőrséggel együttműködhessen a rend fenntartása érdekében. Az államkölcsön kudarca A háromszáz millió koronás kölcsönre azonban eddig mindössze hatvan millió koronát jegyeztek le. Az államkölcsön kiírását azonnal Szlovákia önállóságának kikiáltása után megkezdték és a becslés szerint a lejegyzett summa mindössze egy huszadrésze annak, ami az államháztartás fedezésére szükséges. A magyar és német gazdasági viszony megerősítéséről tárgyal Berlinben Teleki miniszterelnök BERLIN, ápr. 30. — Gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter megérkeztek Berlinbe, ahol a magyar-német viszony kiépítéséről, a Magyarországon élő németek kisebbségi jogairól és a magyar-jugoszláv megnemtámadási paktumról fognak tárgyalásokat folytatni. Bár hivatalos jelentést még nem adtak ki, itteni politikai körökben az a nézet, hogy a gazdasági kérdések megbeszélése lesz előtérben és ezek felett a magyar álomférfiak Göring tábornaggyal, a négyéves terv vezetőjével fognak megbeszéléseket folytatni. Szorosabbra fűzik a két ország gazdasági viszonyát Magyarország és Németország között már most is erős gazdasági szövetség van ugyan, de ezt még szorosabbra akarják fűzni és a cserekereskedelmet, mely ma már négyszerese annak, ami 1933-ban volt, fokozni fogják. Az új magyar-német kereskedelmi szerződés, melyet terveznek, nagyjában hasonlatos lenne a németromán kereskedelmi egyezményhez. Német felfogás szerint egy ilyen megállapodás Magyarország részére lehetővé tenné, hogy nagyrészt földmivelési terményeit nagyobb arányokban termelje és ezzel a német fogyasztási piacot arányosabban elégítse ki. A magyar-jugoszláv kérdés Nagy súlyt helyeznek itt a magyar-jugoszláv viszonyra is. Németország mindent elkövet, hogy a két ország között jobb megértést hozzon létre, már annál is inkább, mert úgy Magyarország valamint Jugoszlávia is jóbarátságban vannak a tengelyhatalmakkal. A revízió: akadály A berlini nézet az, hogy Budapest és Belgrád között meg lehet szüntetni a feszültséget, ha Magyarország felfüggeszti Jugoszláviával szemben revíziós igényeit, viszont Jugoszlávia a magyar kisebbségek jogait elismeri és megfelelően biztosítja. Ha ez a paktum létrejön, Berlin biztosra veszi azt is, hogy Jugoszlávia ugyancsak csatlakozni fog az antikomintern szövetséghez. A német sajtó nézete A Deutsche Diplomatische Korespondenz című újság, a német külügyminisztérium hivatalos szócsöve, a magyar államférfiak látogatásával kapcsolatosan a következőket írja: “Kétségtelen, hogy a magyar miniszterelnök és külügyminiszter látogatása szorosabb együttműködést eredményez a két ország között. Ez pedig nemcsak a két ország kölcsönös érdekeit, fogja szolgálni, de hasznára lesz a Duna medence békés elő-rehaladásának és kifejlődésének is.” A magyar államférfiak latolgatása — fejezi be cikkét az újság — azt is mutatja, hogy egy nagy és hatalmas szomszéddot nem kell minden körülmények között veszedelmes szomszédnak tartani.