Amerikai Magyar Népszava, 1987 (88. évfolyam, 11-25. szám)

1987-03-13 / 11. szám

2. OLDAL AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1987. március 13., péntek AMERIKAI (3 MAGYAR . AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE • PUBLISHED EVERY FRIDAY (USPS 023-960) Published every Friday by LIBERTY MEDIA, INC. Managing Edilor/Publisher: C. PAKSI Editor: P. SÖRÖS Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio Editorial and Circulation Office Szerkesztőség és Kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD. CLEVELAND, OHIO 44124 (216) 449-0800 Subscriptions and Payments Előfizetések és egyéb pénzküldemények P.O. Box 72073-ü, CLEVELAND, OHIO 44192 Előfizetési árak — Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (half year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 POSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 MAYFIELD ROAD. Cleveland, OH 44143 Advertising Office — Hirdetési Iroda AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 245 EAST 81ST STREET, NEW YORK, N.Y. 10021 Telefon: (212) 737-9370 A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban megjelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza »• •• A HÍREK mögött Mérleg Úgyszólván véget sem ért még, a szovjet szervezők máris közzétették a moszkvai ,,Fó­rum” legfontosabb statisztikai adatait: ezer szovjet­ és ötszáz külföldi újságíró két és fél nap alatt több, mint hétszáz inter­jút készített. Azt nem fűzték hozzá, de talán szükségesen is lett volna, hogy micsoda inter­júkat, miféle híres személyisé­gekkel! A gorbacsovi „glasnost”­­nak (a nyíltságnak) rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítok! — mondotta Norman Mailer, a híres amerikai író, aki a világ legnyíltabb társadalmában él és ír és eleven cenzort soha éle­tében nem látott. — Micsoda élmény volt! — sugárzott Su­san Eisenhower, az Egyesült Államok egykori elnökének unokája. S hogy mi volt az a nagy él­mény? Az természetesen, hogy hosszú beszélgetést folytatha­tott a 75 esztendős Andrej Gro­­mikóval, a Szovjetunió elnöké­vel. — Az idén Moszkva a „nagy vonzerő” és nem Párizs, vagy New York — mondotta az amerikai vendégek egyike, aki azonban közölte az újságíró­val, hogy csak akkor idézheti, ha elhallgatja a nevét. Dehát miért? Miféle „glas­­nost” ez? Méghogy elhallgatni a nevét! A 82 esztendős Graham Greene, a világhírű író beszé­deit mondott, amelyben kifej­tette, hogy a római katolikusok hagyományos gyanakvása a kommunizmussal szemben mindörökre a múlthoz tarto­zik. A következőket mondotta még emelt hangon és Gorba­csov szemmel látható tetszése mellett: ,,A római katolikusok együtt harcolnak és együtt dol­goznak a kommunistákkal. Együtt harcolunk Salvadorban a halálkülönítmények ellen. Együtt harcolunk a kontrák el­len Nicaraguában. Együtt har­colunk Pinochet tábornok ellen Chilében. Nincs eszmekülönb­ség többé a római katolikusok és a kommunisták között.” így Graham Greene, a ki­váló angol író. Még jó, hogy a közös harcok sorolása nem ra­gadta magával, mert még hoz­zátette volna azt is: „...együtt harcolunk Afganisztánban a mudzsahedinek ellen.” De nem, ezt nem mondotta, mint ahogyan Afganisztánról általá­ban nemigen ejtettek szót a vi­lághírű személyiségek. Olyan írók, mint Norman Mailer, aki „Why are we in Vietnam?” címmel vitriolos pamfletet írt Amerika vietnámi beavatkozá­sa ellen — a Szovjetunió Vö­­rös haderegének véres atrocitá­sait Afganisztánban nem talál­ta említésre méltó témának. A másik kitűnő amerikai író, Gore Vidal sem, Daniel Ells­berg sem, aki a vietnámi hábo­rú idején a Pentagonból el­csent (és publikált) iratokkal tette hírhedté a nevét. Dehát tény, ami tény: a Fórumon egy­begyűlt tudósok között ott volt a béke Nobel-díjas Andrei Sza­­harov, aki csaknem hét esz­tendei gorkiji száműzetés, töm­érdek megpróbáltatás, kény­szertáplálás, évekig tartó éjjeli­nappali megfigyelés után jelen­létével most illusztrálni volt hí­vatott Gorbacsov ama kijelen­tését, hogy: „Új felfogásunkról a­­har­madik Helsinki kosár’-ban fog­lalt emberiességi kérdésekről mindenki a saját szemével győ­ződhet meg. És — tette hozzá — csalódást kell okoznom azoknak, akik azt képzelik, hogy ez valamiféle ,nyugati nyomás’ következménye, hogy valamiféle célok elérése érde­kében a kedvében akarunk jár­ni valakinek... Nem, ez nem áll szándékunkban!” Dehát — merül fel a kérdés — az, hogy Szaharov gyötrel­­mes esztendők után visszatér­hetett moszkvai otthonába, ahonnan egyáltalában nem lett volna szabad kiköltöztetni, száműzetésbe hajszolni őt, most hogy újra moszkvai lakos lehet és hét keserves esztendő után szabadabban mondhatja ki azt, ami a szívét nyomja, nos, ez már elegendő ok arra, hogy Gore Vidal, a híres ame­rikai író Gorbacsovot Roose­­velthez, az Egyesült Államok egykori elnökéhez hasonlítsa, mondván, hogy „Ő (mármint Gorbacsov) ugyanazt csinálja, amit Roosevelt csinált. Rögtö­nöz. Rooseveltnek sem voltak átgondolt tervei. A pillanatok ihletésére cselekedett. Most így, most úgy. Gorbacsov tö­mérdek labdát tart a levegőben és ez nem csekély teljesítmény!” Nem, Afganisztánról nem ejtettek szót a neves vendé­gek, mint ahogyan észrevétlen maradt az is, hogy a moszkvai belvárosban békésen tüntető csoportot — az őket filmező, fotografáló nyugati újságírók­kal együtt — milyen brutálisan bántalmazták és Petra Kelly­­nek, a nyugatnémet „zöldek” egyik vezető személyiségének sem tűnt fel, hogy vasárnap ugyanígy bántalmazták egy nem hivatalos szovjet békecso­port tüntetéssel próbálkozó tagjait. A vendégeknek nem tűnt fel az sem, hogy bár Szaha­rov a tudósok zárt ülésén el­mondhatta rövid beszédét, amelyben minden politikai fo­goly szabadonbocsátását és ki­vándorlások engedélyezését kö­vetelte, a Pravda a beszédet nem közölte, mint ahogyan a Tass és a moszkvai rádió és te­levízió is csak azt tartotta érde­mesnek idézni belőle, hogy a tudós ellenzi az amerikai stra­tégiai védelmi kezdeményezést. Mindennek ellenére — vagy mindezzel együtt? — Mi­hail Gorbacsov beszédével, megjelenésével, közvetlenségé­vel megnyerte a vendégek tet­szését. Gregory Peck, a híres amerikai filmszínész elégedet­ten jegyezte meg: — Ezzel az ellenféllel szemben Reagan kolléga nem könnyen boldo­gul... A párizsi FIGARO azonban más véleményt formált, amikor Gorbacsovot a moszkvai nagy­cirkusz ceremóniamesteréhez hasonlította, aki az aréna kö­zepén állva barátságosan pat­tint ostorával, mire a lovak mindkét hátsó lábukra emel­kednek és a bohócok kacag­nak... Halász Péter MOST 22 HÓNAPNÁL TART Enged Moszkva az afganisztáni kivonulás időpontjából? BANGKOK, Thaiföld­­ A thaiföldi vezetőkkel folytatott tárgyalásai során Eduard A. Shevardnadze szovjet külügy­miniszter azt mondta, hogy a szovjet csapatokat 22 hónapon belül ki lehet vonni Afganisz­tánból, jelentették thaiföldi kormánytisztviselők. A thaiföldi külügyminiszté­rium szóvivője azt is hozzátette, hogy Shevardnadze szerint a szovjet csapatok kivonása Af­ganisztánból mintául szolgál­hat a Kambodzsát megszálló vietnámi erők kivonásához. Mostanáig a Szovjetunió azon az állásponton volt, hogy csapatait három év — 36 hó­nap — alatt tudná kivonni Af­ganisztánból, az Egyesült Nemzetek égisze alatt. Pakisz­tán és az Egyesült Államok azonban ragaszkodik hozzá, hogy a szovjet erőket néhány hónap alatt kell kivonni. Pakisztán és Afganisztán között közvetett tárgyalások folynak Genfben, az Egyesült Nemzetek közvetítésével. A szovjet csapatok kivonása az egyik legvitatottabb pontja ezeknek a megbeszéléseknek. ISZLÁMÁBÁD, Pakisztán — Afgán harci repülőgépek bom­báztak két menekülttábort Északnyugat-Pakisztánban, az afgán határ közelében. A tá­madások következtében lega­lább 31 ember meghalt és 49 megsebesült, jelentik pakisztá­ni illetékesek. Egy nappal ko­rábban két pakisztáni falu el­len intéztek bombatámadást az afgán gépek ugyanabban a ha­tárkörzetben. Ebben a táma­dásban 35 ember vesztette éle­tét, és 200-an sebesültek meg. A pakisztáni kormány gyaláza­tos bűntettnek nevezte a táma­dásokat. Afganisztán hallgat. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!

Next