Amerikai Magyar Népszava, 1987 (88. évfolyam, 11-25. szám)
1987-03-13 / 11. szám
2. OLDAL AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 1987. március 13., péntek AMERIKAI (3 MAGYAR . AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE • PUBLISHED EVERY FRIDAY (USPS 023-960) Published every Friday by LIBERTY MEDIA, INC. Managing Edilor/Publisher: C. PAKSI Editor: P. SÖRÖS Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio Editorial and Circulation Office Szerkesztőség és Kiadóhivatal Liberty Media, Inc. 5842 MAYFIELD ROAD. CLEVELAND, OHIO 44124 (216) 449-0800 Subscriptions and Payments Előfizetések és egyéb pénzküldemények P.O. Box 72073-ü, CLEVELAND, OHIO 44192 Előfizetési árak — Subscription rates United States of America and Canada US $ Egy évre (one year): 25.00 US $ Fél évre (half year): 15.00 US $ Más országokba (other countries) egy évre (one year): $30.00 fél évre (half year): $18.00 POSTMASTER: Send address changes to LIBERTY MEDIA, INC. 5842 MAYFIELD ROAD. Cleveland, OH 44143 Advertising Office — Hirdetési Iroda AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA 245 EAST 81ST STREET, NEW YORK, N.Y. 10021 Telefon: (212) 737-9370 A lapunkban megjelent írások egy része a Szabad Európa vagy egyéb rádióadások keretében elhangzott vagy nyomtatásban megjelent. íróink saját nézeteiket fejezik ki, azok nem minden esetben tükrözik szerkesztőségünk vagy hirdetőink véleményét. Közlésre nem alkalmas kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza »• •• A HÍREK mögött Mérleg Úgyszólván véget sem ért még, a szovjet szervezők máris közzétették a moszkvai ,,Fórum” legfontosabb statisztikai adatait: ezer szovjet és ötszáz külföldi újságíró két és fél nap alatt több, mint hétszáz interjút készített. Azt nem fűzték hozzá, de talán szükségesen is lett volna, hogy micsoda interjúkat, miféle híres személyiségekkel! A gorbacsovi „glasnost”nak (a nyíltságnak) rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítok! — mondotta Norman Mailer, a híres amerikai író, aki a világ legnyíltabb társadalmában él és ír és eleven cenzort soha életében nem látott. — Micsoda élmény volt! — sugárzott Susan Eisenhower, az Egyesült Államok egykori elnökének unokája. S hogy mi volt az a nagy élmény? Az természetesen, hogy hosszú beszélgetést folytathatott a 75 esztendős Andrej Gromikóval, a Szovjetunió elnökével. — Az idén Moszkva a „nagy vonzerő” és nem Párizs, vagy New York — mondotta az amerikai vendégek egyike, aki azonban közölte az újságíróval, hogy csak akkor idézheti, ha elhallgatja a nevét. Dehát miért? Miféle „glasnost” ez? Méghogy elhallgatni a nevét! A 82 esztendős Graham Greene, a világhírű író beszédeit mondott, amelyben kifejtette, hogy a római katolikusok hagyományos gyanakvása a kommunizmussal szemben mindörökre a múlthoz tartozik. A következőket mondotta még emelt hangon és Gorbacsov szemmel látható tetszése mellett: ,,A római katolikusok együtt harcolnak és együtt dolgoznak a kommunistákkal. Együtt harcolunk Salvadorban a halálkülönítmények ellen. Együtt harcolunk a kontrák ellen Nicaraguában. Együtt harcolunk Pinochet tábornok ellen Chilében. Nincs eszmekülönbség többé a római katolikusok és a kommunisták között.” így Graham Greene, a kiváló angol író. Még jó, hogy a közös harcok sorolása nem ragadta magával, mert még hozzátette volna azt is: „...együtt harcolunk Afganisztánban a mudzsahedinek ellen.” De nem, ezt nem mondotta, mint ahogyan Afganisztánról általában nemigen ejtettek szót a világhírű személyiségek. Olyan írók, mint Norman Mailer, aki „Why are we in Vietnam?” címmel vitriolos pamfletet írt Amerika vietnámi beavatkozása ellen — a Szovjetunió Vörös haderegének véres atrocitásait Afganisztánban nem találta említésre méltó témának. A másik kitűnő amerikai író, Gore Vidal sem, Daniel Ellsberg sem, aki a vietnámi háború idején a Pentagonból elcsent (és publikált) iratokkal tette hírhedté a nevét. Dehát tény, ami tény: a Fórumon egybegyűlt tudósok között ott volt a béke Nobel-díjas Andrei Szaharov, aki csaknem hét esztendei gorkiji száműzetés, tömérdek megpróbáltatás, kényszertáplálás, évekig tartó éjjelinappali megfigyelés után jelenlétével most illusztrálni volt hívatott Gorbacsov ama kijelentését, hogy: „Új felfogásunkról aharmadik Helsinki kosár’-ban foglalt emberiességi kérdésekről mindenki a saját szemével győződhet meg. És — tette hozzá — csalódást kell okoznom azoknak, akik azt képzelik, hogy ez valamiféle ,nyugati nyomás’ következménye, hogy valamiféle célok elérése érdekében a kedvében akarunk járni valakinek... Nem, ez nem áll szándékunkban!” Dehát — merül fel a kérdés — az, hogy Szaharov gyötrelmes esztendők után visszatérhetett moszkvai otthonába, ahonnan egyáltalában nem lett volna szabad kiköltöztetni, száműzetésbe hajszolni őt, most hogy újra moszkvai lakos lehet és hét keserves esztendő után szabadabban mondhatja ki azt, ami a szívét nyomja, nos, ez már elegendő ok arra, hogy Gore Vidal, a híres amerikai író Gorbacsovot Roosevelthez, az Egyesült Államok egykori elnökéhez hasonlítsa, mondván, hogy „Ő (mármint Gorbacsov) ugyanazt csinálja, amit Roosevelt csinált. Rögtönöz. Rooseveltnek sem voltak átgondolt tervei. A pillanatok ihletésére cselekedett. Most így, most úgy. Gorbacsov tömérdek labdát tart a levegőben és ez nem csekély teljesítmény!” Nem, Afganisztánról nem ejtettek szót a neves vendégek, mint ahogyan észrevétlen maradt az is, hogy a moszkvai belvárosban békésen tüntető csoportot — az őket filmező, fotografáló nyugati újságírókkal együtt — milyen brutálisan bántalmazták és Petra Kellynek, a nyugatnémet „zöldek” egyik vezető személyiségének sem tűnt fel, hogy vasárnap ugyanígy bántalmazták egy nem hivatalos szovjet békecsoport tüntetéssel próbálkozó tagjait. A vendégeknek nem tűnt fel az sem, hogy bár Szaharov a tudósok zárt ülésén elmondhatta rövid beszédét, amelyben minden politikai fogoly szabadonbocsátását és kivándorlások engedélyezését követelte, a Pravda a beszédet nem közölte, mint ahogyan a Tass és a moszkvai rádió és televízió is csak azt tartotta érdemesnek idézni belőle, hogy a tudós ellenzi az amerikai stratégiai védelmi kezdeményezést. Mindennek ellenére — vagy mindezzel együtt? — Mihail Gorbacsov beszédével, megjelenésével, közvetlenségével megnyerte a vendégek tetszését. Gregory Peck, a híres amerikai filmszínész elégedetten jegyezte meg: — Ezzel az ellenféllel szemben Reagan kolléga nem könnyen boldogul... A párizsi FIGARO azonban más véleményt formált, amikor Gorbacsovot a moszkvai nagycirkusz ceremóniamesteréhez hasonlította, aki az aréna közepén állva barátságosan pattint ostorával, mire a lovak mindkét hátsó lábukra emelkednek és a bohócok kacagnak... Halász Péter MOST 22 HÓNAPNÁL TART Enged Moszkva az afganisztáni kivonulás időpontjából? BANGKOK, Thaiföld A thaiföldi vezetőkkel folytatott tárgyalásai során Eduard A. Shevardnadze szovjet külügyminiszter azt mondta, hogy a szovjet csapatokat 22 hónapon belül ki lehet vonni Afganisztánból, jelentették thaiföldi kormánytisztviselők. A thaiföldi külügyminisztérium szóvivője azt is hozzátette, hogy Shevardnadze szerint a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból mintául szolgálhat a Kambodzsát megszálló vietnámi erők kivonásához. Mostanáig a Szovjetunió azon az állásponton volt, hogy csapatait három év — 36 hónap — alatt tudná kivonni Afganisztánból, az Egyesült Nemzetek égisze alatt. Pakisztán és az Egyesült Államok azonban ragaszkodik hozzá, hogy a szovjet erőket néhány hónap alatt kell kivonni. Pakisztán és Afganisztán között közvetett tárgyalások folynak Genfben, az Egyesült Nemzetek közvetítésével. A szovjet csapatok kivonása az egyik legvitatottabb pontja ezeknek a megbeszéléseknek. ISZLÁMÁBÁD, Pakisztán — Afgán harci repülőgépek bombáztak két menekülttábort Északnyugat-Pakisztánban, az afgán határ közelében. A támadások következtében legalább 31 ember meghalt és 49 megsebesült, jelentik pakisztáni illetékesek. Egy nappal korábban két pakisztáni falu ellen intéztek bombatámadást az afgán gépek ugyanabban a határkörzetben. Ebben a támadásban 35 ember vesztette életét, és 200-an sebesültek meg. A pakisztáni kormány gyalázatos bűntettnek nevezte a támadásokat. Afganisztán hallgat. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!