Boros I. szerk.: A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Nemeskéri, J. ; Gáspárdy, G.: Megjegyzések a magyar őstörténet embertani vonatkozásaihoz. Az üllői és egri honfoglaláskori temetők embertani vizsgálata

Megjegyzések a magyar őstörténet embertani vonatkozásaihoz Az üllői és egri honfoglaláskori temetők embertani vizsgálata írta : Nemeskéri János és Gáspárdy Géza, Budapest Tanulmányunkban elsősorban is az üllői és egri honfoglaláskori temető népességének embertani anyagközlésével és összehasonlító vizsgálatának eredményeivel foglalkozunk abból a célból, hogy egy klasszikusan honfoglaló magyar és egy időben még honfoglaláskori, de már több vonásban eltérő temető etnikumának vizsgálatával kapcsolatosan néhány oly kérdésre is felhívjuk a figyelmet, amelyeket eddig alig méltattak figyelemre. A közelmúltban megjelent magyar őstörténeti tanulmányok (17,32), majd az azokat követő viták igen behatóan foglalkoztak a magyarság őstörténetének korai szakaszával, és így a finn­ugorság kialakulásának feltételezhető ősi területeivel, valamint az ezekkel össze­függő nyelvtudományi, régészeti és történeti kérdésekkel. Mindkét tanulmány és az azokat követő viták a múlthoz képest messzemenően alkalmazták a történeti antropológia kutatá­sainak eredményeit (elsősorban is a terület szerint érdekelt szovjet antropológia eredményeit­. Ezen örvendetes jelenségek megemlítésekor természetesen nem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy az embertani kutatások eredményeinek átvételében a más tudományszakokban kutatá­sokat végző szakembereket kettős félreértési és téves következtetési lehetőség fenyegeti. Kritikai szempontból az átvételek félreértéseket rejthetnek magukban elméletileg és gyakor­latilag. Az embertan társadalomtudományi vonatkozásai mellett is elsősorban biológiai tudo­mány, és így az elméleti meggondolásokat, valamint a szakembertani adatokat csak kellő biológiaii mérlegeléssel vehetik át a rokontudományok kutatói. E tanulmányok például több olyan kérdést vetnek fel, amelyeknek elméleti problémái közelről sem oly leegyszerűsítettek, ahogyan azokat kezelik. Gondolunk itt elsősorban a brachycephalizációra, a rasszgenezis és etnogenezis egyes kérdéseire. A koponyaalkat megjelenési formáját igen bonyolult biológiai korrelációk, főképen fiziológiai összefüggések, endokrin egyensúlyi viszonyok határozzák meg. A brachycephalizáció kérdésében a társadalmi fejlődés szerepének figyelembevétele mellett ezen tényezőkre is figyelmet kell fordítanunk (Gerhardt, Fischer, Millet, Hug [14,31,20]). Rasszgenetikai kérdésekben az idő és tér szemléletében az adott komponensek figyelembevételével adatszerűen kell igazolnunk bizonyos mikroevolúciós folyamatokat (Angel [1]). Etnogenetikai problémák felvetésekor a kellő adatok kiválogatása és azok reprezentációs fokának megállapítása felette fontos. Metrikus adatoknak középértékei vagy morfológiai jellegek azonos megnyilvánulása adott esetekben minden látszólagos egyezés elle­nére, ha az összehasonlító vizsgálati anyagok nem reprezentáns értékűek, csupán virtuális egyezést jelentenek, így az ilyen virtuális egyezés teljesen helytelen következtetési sorozat kiindulópontja lehet. Éppen ezért az embertani adatok (legyenek azok tipológiaiak is) átvéte­lekor kerülnünk kell a mechanisztikus átvételeket, mert az esetek többségében azok csekély esetszámuknál fogva nem adják bizonyos terület etnikumának vagy etnikai változásainak valóságnak megfelelő képét. Ezen meggondolásokra csupán azért tértünk ki, mert a magyarság kialakulását illetőleg az a vélemény alakulhat ki, mintha az embertan és az embertani adatok ma már teljes lehetőségét adnák a kérdés megoldásának. Hangsúlyozottan ki kell fejeznünk azt a véleményt, hogy sem a finn­ugorság eredetével kapcsolatos külföldi embertani leletek száma, sem a hazai embertani leletanyag még nem oly számottevő, hogy szintézist lehessen adni biológiailag a magyarság etnogenezisét illetőleg. A magyarság eredetének vizsgálatában ma közelítőleg az a helyzet alakult ki, hogy több vitát folytatunk a finn­ugor népek eredetére vonatkozólag, és kevesebbet foglalkozunk közvetlen honfoglaló elődeink megismerésével. A magyarság kialakulásának korai szakaszát illető kutatások kétségtelenül igen értékes ada­tokkal gazdagították ismereteinket, de ugyanakkor feltétlenül szükségesek azok a kutatások.

Next