Apostagi Napló, 2005 (14. évfolyam, 1-6. szám)

2005-01-01 / 1. szám

2005. január-február APOSTAGI NAPLÓ 3 Az apostagi Nagy Lajos Társaság február 5-én emlékezik meg Kossuth-díjas írónk születésének 122. évfordulójáról Miért lehet szeretni Nagy Lajos írásait? Nem a 122 éve született írót, községünk jeles fiának személyiségét, hanem az írásaiban fellel­hető erkölcsi, esztétikai értékeket. Persze olvasni kell műveit, meg kell ismerni, meg kell szokni stílusát, fanyar humorát, sajátos, reális, jobbító szándékú kritikáját. Elsősorban az apostagi vonatkozású írásait, a helytörténeti érdekességek „kimazsolázását” ajánlom. Javas­lom még - ezeken túl - az alábbi írások elol­vasását /számomra élvezetes olvasmányok voltak/: „Egy lány a századfordulón" című kisregény. (Külön érdekesség, hogy a gróf And­­rássy család leállíttatta ennek a műnek a folyama­tos közlését, mert a főhős „modellje” Andrássy Katinka volt.) Az elbeszélések közül romantiku­san szép ,A berlini lány”, az „Egy óra a Grün irodán”. Érdekes, modern a ,Ketten a padon" c. novella. Humoros a „Szőlővásár". Érdemes bele­olvasni ,A meggyalázott vágy” c. elbeszélés­­gyűjteménybe. Tudom, hogy fiataljaink közül kevesen olvas­nak. A közép- és felsőfokú tanulmányokat foly­tatók is kényszeredetten olvassák a kötelező ol­vasmányokat is. A TV filmek, az Internet csoda­világa, a Való Világ-szerű műsorok elvonják a figyelmet az ún. „nemes irodalom ”-tól. A felnőt­tek többségének is a napilapok, a képes magazi­nok olvasgatása jelenti az írott szöveggel való foglalkozást, szabadidős szórakoztató könyv­­olvasásra nem jut idő, sem energia. Mindezek tudatában, mégis el kell mondanom az ünnepi évforduló kapcsán is, miért érdemes kézbe venni Nagy Lajos „A lázadó ember" és „A menekülő ember" c. önéletrajzi művét. Többek között azért, mert magával ragadóan őszinte vallomások sorozata ez az írás. Egy for­dulatokban, ellentmondásokban, lelki szenvedé­sekben, kudarcokban bővelkedő irodalmárélet emlékeinek önkritikus elemzése. Imponálóan megvallja: nem volt képes a megalkuvásra. Hu­manizmusa ugyancsak sajátos: nem volt képes engedményt tenni, simulékony magatartást tanú­sítani azokkal szemben, akik őt - a „társadalmi ranglétra" magasabb fokán állva - „lekezelték", megalázták. Minden visszásságot, igazságtalanságot,­­ la­tolgatás nélkül - szóvá tett: „ ...egész írói pályá­mon eltántoríthatatlanul ragaszkodtam ahhoz, hogy azt írom, amit érzek és gondolok, bármi lesz írásaim következménye... " - íja önéletrajzában. Néhány évvel ezelőtt megjelent egy pályázati Irodalmi melléklet A Nagy Lajos Társaság híres felhívás: készüljön pályamű (pl. riport, falurajz stb.) Nagy Lajos írói stílusában, a kritikai rea­lizmus, és a Nagy Lajos által vallott irodalmi ábrázolás elveinek betartásával. Némi latolgatás után úgy határoztam, nem kül­dök be pályamunkát. Bár napjainkban szabad vé­lemény­nyilvánítás van, mégsem lehet pl. a társa­dalmi jelenségekről, visszásságokról a Nagy Lajos-i „kíméletlen” őszinteséggel írni. Még ha a közelmúltról, ama bizonyos 40 év társadalmi valóságáról­­ is elemzést valaki, a szerzőnek fi­gyelembe kell venni az egyes szereplők szemé­lyiségi jogait, a valós, vagy vélt sérelmek okozói­nak reagálását. (Lásd az „átvilágítás ”-ból szár­mazó vitákat!) A különböző „nézőpontok"-ból fakadó vélemény-eltérések megnehezítik az egyes problémák tárgyilagos elemzését. Ki-ki mondja a maga vélt igazát. A vita meddő csete­patévá torzul. No, de vissza a témánkhoz! Miért lehet sze­retni Nagy Lajos önéletrajzi műveit? Főként azért, mert nagyon őszülte a saját élet­helyzetek, az emlékek felelevenítése. A sajátos életpálya köré felvázolt korrajz széles körű, élet­szerű, részletes történelmi „tabló ", az egyes moz­zanatok képszerűek, filmszerűen peregnek. Ele­ven pillanatképei elődeink hétköznapjainak, kri­tikai elemzése az egyes társadalmi csoportok életvitelének, gondolkodásának. Kimeríthetetlen, hiteles forrás nemcsak a helytörténeti kutatás számára. Szakmai, irodalmi irányzatok, stílusok ismertetése okán is élvezetes az irodalomszerető olvasó számára az önéletrajz mindkét kötete. Az iskolai történelemkönyvek megtanulásra új, a magyar múltat a milleneumtól 1934-ig be­mutató száraz, tényszerű ismertetését nem olyan szerzők fogalmazták, akik átélték ezt az ese­ménydús, ellentmondásos időszakot. Igaz, hogy Nagy Lajos érthetően szubjektív lá­tásmóddal, de önbírálatot sem nélkülözve úja le 50 év tapasztalatait, levonja a tanulságokat is. Életrajzi műveiből megismerhetjük elbeszélé­seinek, szociográfiai írásainak, regényeinek ke­letkezését, a kortárs nak bírálatait. Az 1935-ig született iodalmi alkotások tükrözik aánk sajátos humanizmusát, a falusi, városi szegénységgel va­ló együttérzését, a megalkuvást nem ismerő kri­tikust, „a valóság fanatikusát". A jobbító szán­dékkal bíráló iodalmár műveit humor és böl­csesség is átszövi, úgy tárja fel a múltat, hogy a jövő számára is ad javaslatokat. Ahogy a költő, Zelk Zoltán úra: „ ...És ragyog időt verve a MU, / Úgy világítva át múltunkat, /miként a röntgen a betegek mellkasát". Emlékezzünk rá születésének évfordulóján tiszteletteljes főhajtással és olvassuk műveit! Babucsik Pál Felhívás Az Apostagi Nagy Lajos Társaság Irodalmi Vetélkedőt szervez­­énk, Nagy Lajos születésének 122. évfordulója alkalmából a helyi általános iskola 7. és 8. osztályos tanulói részére. A rendezvény időpontja: 2005. február 4. (péntek) 15 órától A rendezvény helye: Faluház A vetélkedőre benevező tanulóknak alaposan át kell olvasni a jelen felhívással egyidejűleg kiadott iodalmi anyagot: Nagy Lajos önéletrajzi műveiből (részletek, idézetek; kivonatos jegyzet - A lázadó ember;­­ A menekülő ember) A versenyzőknek (két menetben) 1-1 tesztla­pot kell kitölteni. (A szerezhető pontok száma: 5+5) A felkészülési anyagot be lehet vinni a vetél­kedőre! Aki előbb adja be a zsűrinek a kitöltött tesztlapot, két plusz pontot szerezhet! Az első 3 helyezettet könyvjutalomban ré­szesítjük. A versenyre benevezni, felkészülési anyagot igényelni Kovácsné Vászon Mária tanárnőnél lehet. Kérjük a Nagy Lajos Általános Iskola 7-8. osztályos tanulóit, minél többen vegyenek részt a teszt­versenyen, hogy az iskola névadójának születési évfordulóján ily módon is tisztelettel adózhassunk Kossuth-díjas nőnk emlékének! Apostagi Nagy Lajos Társaság MEGHÍVÓ Az Apostagi Nagy Lajos Társaság és a Nagy Lajos Faluház és Könyvtár EMLÉK-EST-et rendez 2005. február 4-én (pénteken) 17 órai kezdettel a Faluházban, melyre ezúton is mindenkit tisztelettel hívunk és várunk. RENDEZŐSÉG

Next