Apostagi Napló, 2005 (14. évfolyam, 1-6. szám)
2005-01-01 / 1. szám
2005. január-február APOSTAGI NAPLÓ 3 Az apostagi Nagy Lajos Társaság február 5-én emlékezik meg Kossuth-díjas írónk születésének 122. évfordulójáról Miért lehet szeretni Nagy Lajos írásait? Nem a 122 éve született írót, községünk jeles fiának személyiségét, hanem az írásaiban fellelhető erkölcsi, esztétikai értékeket. Persze olvasni kell műveit, meg kell ismerni, meg kell szokni stílusát, fanyar humorát, sajátos, reális, jobbító szándékú kritikáját. Elsősorban az apostagi vonatkozású írásait, a helytörténeti érdekességek „kimazsolázását” ajánlom. Javaslom még - ezeken túl - az alábbi írások elolvasását /számomra élvezetes olvasmányok voltak/: „Egy lány a századfordulón" című kisregény. (Külön érdekesség, hogy a gróf Andrássy család leállíttatta ennek a műnek a folyamatos közlését, mert a főhős „modellje” Andrássy Katinka volt.) Az elbeszélések közül romantikusan szép ,A berlini lány”, az „Egy óra a Grün irodán”. Érdekes, modern a ,Ketten a padon" c. novella. Humoros a „Szőlővásár". Érdemes beleolvasni ,A meggyalázott vágy” c. elbeszélésgyűjteménybe. Tudom, hogy fiataljaink közül kevesen olvasnak. A közép- és felsőfokú tanulmányokat folytatók is kényszeredetten olvassák a kötelező olvasmányokat is. A TV filmek, az Internet csodavilága, a Való Világ-szerű műsorok elvonják a figyelmet az ún. „nemes irodalom ”-tól. A felnőttek többségének is a napilapok, a képes magazinok olvasgatása jelenti az írott szöveggel való foglalkozást, szabadidős szórakoztató könyvolvasásra nem jut idő, sem energia. Mindezek tudatában, mégis el kell mondanom az ünnepi évforduló kapcsán is, miért érdemes kézbe venni Nagy Lajos „A lázadó ember" és „A menekülő ember" c. önéletrajzi művét. Többek között azért, mert magával ragadóan őszinte vallomások sorozata ez az írás. Egy fordulatokban, ellentmondásokban, lelki szenvedésekben, kudarcokban bővelkedő irodalmárélet emlékeinek önkritikus elemzése. Imponálóan megvallja: nem volt képes a megalkuvásra. Humanizmusa ugyancsak sajátos: nem volt képes engedményt tenni, simulékony magatartást tanúsítani azokkal szemben, akik őt - a „társadalmi ranglétra" magasabb fokán állva - „lekezelték", megalázták. Minden visszásságot, igazságtalanságot, latolgatás nélkül - szóvá tett: „ ...egész írói pályámon eltántoríthatatlanul ragaszkodtam ahhoz, hogy azt írom, amit érzek és gondolok, bármi lesz írásaim következménye... " - íja önéletrajzában. Néhány évvel ezelőtt megjelent egy pályázati Irodalmi melléklet A Nagy Lajos Társaság híres felhívás: készüljön pályamű (pl. riport, falurajz stb.) Nagy Lajos írói stílusában, a kritikai realizmus, és a Nagy Lajos által vallott irodalmi ábrázolás elveinek betartásával. Némi latolgatás után úgy határoztam, nem küldök be pályamunkát. Bár napjainkban szabad véleménynyilvánítás van, mégsem lehet pl. a társadalmi jelenségekről, visszásságokról a Nagy Lajos-i „kíméletlen” őszinteséggel írni. Még ha a közelmúltról, ama bizonyos 40 év társadalmi valóságáról is elemzést valaki, a szerzőnek figyelembe kell venni az egyes szereplők személyiségi jogait, a valós, vagy vélt sérelmek okozóinak reagálását. (Lásd az „átvilágítás ”-ból származó vitákat!) A különböző „nézőpontok"-ból fakadó vélemény-eltérések megnehezítik az egyes problémák tárgyilagos elemzését. Ki-ki mondja a maga vélt igazát. A vita meddő csetepatévá torzul. No, de vissza a témánkhoz! Miért lehet szeretni Nagy Lajos önéletrajzi műveit? Főként azért, mert nagyon őszülte a saját élethelyzetek, az emlékek felelevenítése. A sajátos életpálya köré felvázolt korrajz széles körű, életszerű, részletes történelmi „tabló ", az egyes mozzanatok képszerűek, filmszerűen peregnek. Eleven pillanatképei elődeink hétköznapjainak, kritikai elemzése az egyes társadalmi csoportok életvitelének, gondolkodásának. Kimeríthetetlen, hiteles forrás nemcsak a helytörténeti kutatás számára. Szakmai, irodalmi irányzatok, stílusok ismertetése okán is élvezetes az irodalomszerető olvasó számára az önéletrajz mindkét kötete. Az iskolai történelemkönyvek megtanulásra új, a magyar múltat a milleneumtól 1934-ig bemutató száraz, tényszerű ismertetését nem olyan szerzők fogalmazták, akik átélték ezt az eseménydús, ellentmondásos időszakot. Igaz, hogy Nagy Lajos érthetően szubjektív látásmóddal, de önbírálatot sem nélkülözve úja le 50 év tapasztalatait, levonja a tanulságokat is. Életrajzi műveiből megismerhetjük elbeszéléseinek, szociográfiai írásainak, regényeinek keletkezését, a kortárs nak bírálatait. Az 1935-ig született iodalmi alkotások tükrözik aánk sajátos humanizmusát, a falusi, városi szegénységgel való együttérzését, a megalkuvást nem ismerő kritikust, „a valóság fanatikusát". A jobbító szándékkal bíráló iodalmár műveit humor és bölcsesség is átszövi, úgy tárja fel a múltat, hogy a jövő számára is ad javaslatokat. Ahogy a költő, Zelk Zoltán úra: „ ...És ragyog időt verve a MU, / Úgy világítva át múltunkat, /miként a röntgen a betegek mellkasát". Emlékezzünk rá születésének évfordulóján tiszteletteljes főhajtással és olvassuk műveit! Babucsik Pál Felhívás Az Apostagi Nagy Lajos Társaság Irodalmi Vetélkedőt szervezénk, Nagy Lajos születésének 122. évfordulója alkalmából a helyi általános iskola 7. és 8. osztályos tanulói részére. A rendezvény időpontja: 2005. február 4. (péntek) 15 órától A rendezvény helye: Faluház A vetélkedőre benevező tanulóknak alaposan át kell olvasni a jelen felhívással egyidejűleg kiadott iodalmi anyagot: Nagy Lajos önéletrajzi műveiből (részletek, idézetek; kivonatos jegyzet - A lázadó ember; A menekülő ember) A versenyzőknek (két menetben) 1-1 tesztlapot kell kitölteni. (A szerezhető pontok száma: 5+5) A felkészülési anyagot be lehet vinni a vetélkedőre! Aki előbb adja be a zsűrinek a kitöltött tesztlapot, két plusz pontot szerezhet! Az első 3 helyezettet könyvjutalomban részesítjük. A versenyre benevezni, felkészülési anyagot igényelni Kovácsné Vászon Mária tanárnőnél lehet. Kérjük a Nagy Lajos Általános Iskola 7-8. osztályos tanulóit, minél többen vegyenek részt a tesztversenyen, hogy az iskola névadójának születési évfordulóján ily módon is tisztelettel adózhassunk Kossuth-díjas nőnk emlékének! Apostagi Nagy Lajos Társaság MEGHÍVÓ Az Apostagi Nagy Lajos Társaság és a Nagy Lajos Faluház és Könyvtár EMLÉK-EST-et rendez 2005. február 4-én (pénteken) 17 órai kezdettel a Faluházban, melyre ezúton is mindenkit tisztelettel hívunk és várunk. RENDEZŐSÉG