Aradi Közlöny, 1923. január (38. évfolyam, 1-22. szám)

1923-01-31 / 22. szám

akarja venni az idegenek kezé­ből, akkor ezt csak úgy teheti józanul és praktikusan, ha a leu kurzusa kellő alacsony sságrai zök­ken. Bratianu, azt hisszük, már ki is szemelte azt a mély­pontot, amelynél külföldi megbízottjaival összevásárol­tat­ja a külső piacia­kon forgalomban levő román­­de­vizák tömegét. Ez az első lépés. És a máso­dik: a devizaközpont fölállítása, amely nélkül Romániából nem le­het kivinni a valutát, így aztán nem érhetik a román kormányt olyan meglepetések, mint a cseh valuta­javító politika idején Ra­­sint. A pénzügyi kormány legelső kötelessége tehát behozni a kül­földön alacsony kurzuson össze­vásárolt leudevizákat és amikor ezeket az állam pénzügyi folya­mának belső medrébe terelte, el kell zárnia a külföld felé vezető zsilipeket. Ha a mi okfejtésünk csak né­mileg is közel áll a valósághoz, akkor alapos lehet a bizalom a gyógyuló lejjel szemben. Indokai:­ a mai középeurópai­­ pénzkibo­­csájtó műveletekkel szemben Ro­mániának 15 milliárdot kivevő papiros valutája van ami arány­lag minimális számot jelent és a kormány még ezzel is deflációs politikát folytat. De Indok az is, hogy ennek az országnak a föld­je mérhetetlen kincseket rejt mé­­hében és földfölötti termelőképes­sége olyan bőségekben és válto­zatosságokban úszik, hogy valu­tája természetes uton nem sü­­lyedhet alacsony nívóra. Mi a termák mai vibrálását, lefelé való lebegését, tudatos műveletnek valljuk, pénzügyi operációnak, orvosi beavatkozásnak, amely hasonlóan bizonyos sebészi műté­tekhez, átmenetileg fájhat, de a műtét után csak tartós gyógyulás és végleges egészség következ­­hetik. Hisszük ezt legjobb hitünk és meggyőződésünk szerint és nemcsak­ szeretnők, d­e úgyis gondoljuk, hogy az elkövetkező pénzügyi események nekünk ad­nak igazat. oaotoioEOBosanoio" ARA..OJ KÖZPÖNTVI lem“ című darabja koncepciók­ban ugyan komolyabb­, mint az író legtöbb műve, de merészebb fogásokkal dolgozik, mintsem a tehetsége bírna velük. A­ bírálat előadója, Császár Elemér ezután ismertette a pályakoszorús Mo­­hács­ot, dicsérte annak a nyelve­zetét és kijelentette, hogy Vö­­rösmarthyig kell visszamenni és csak a „Csongor és Tünde“ nyel­vezete olyan dallamos, mint ezé a darabé. Emberei nem szerzői nyelven beszélnek, hanem a ma­gukén és mindegyiknek a beszé­de nemesveretü. saosososonorOBOIQí 1923. január 31. Drámák versenye. (Vojnich Géza pályakoszorúzott darabja.) Budapestről táviratoztak. Az akadémiai Vojnovics-díjat Voj­­nich Géza „Mohács“ című darabja nyerte meg. A bírálóbizottság ki­emelte még Herczeg Ferenc „Arany borjú“ című darabját, a­mely mély gondolatot rejt magá­ban. költői formában művészi esz­közökkel dolgozik, de a darabot a közönség nem értékelte kel­lően. Csathó Kálmán ,­Az új ro­kon” című első színpadi műve za­jos sikert aratott ugyan és bár határozott írói értékek nyilvánul­nak meg benne, de a bírálók sze­rint inkább életkép, mint dráma. Szomory Dezső „II. Lajos“-ában helyenként erős s lázas és izga­tott hangulat éreztetése, de za­varos és sok helyütt ízléstelen. Molnár Ferenc „Égi és földi szere (Interpelláció a le­­esése miatt — Bucure­stiből jelentik. A ka­mara tegnapi ülését Orleanu el­nök nyitotta meg. A napirend előtt dr. Lupu emelkedett szólásra és hosszabb beszéd keretében tilta­kozott a benyújtott alkotmányjo­gi tervezet ellen, egyúttal pedig felolvasta a parasztpárt deklará­cióját. Hivatkozott a népakaratra és figyelmeztette a kormányt a tervezet megszavazásával járó esetleges következményekre. Bratianu miniszterelnök kije­lentette, hogy­ egyáltalában nincs mondanivalója olyan egyének számára, akik nincsenek felelőssé­gük tudatában. (Nagy zaj.) A kor­mány meg fogja találni annak a módját, hogy minden akciót, a­mely törvényellenes, megtorol­jon. Ekkor lépett a terembe Duca külügyminiszter, akit a többség za­jos ovációban részesített. Mandrescu képviselő ezután a diáktüntetések ügyében interpel­lált, míg Madgearu a lej óriási zuhanását tette szóvá. Kérte, hogy a külföldi kölcsönökre „ vonatko­zó aktákat tegyék a Ház aszta­lára. Mosoiu és Constantinescu miniszterek­ több törvényjavas­latot terjesztettek be. Irinescu képviselő a munkaszünnapok ügyében interpellált. Marzescu munkaügyi miniszter válaszolt az interpellációra és hibáztatta, hogy a lapkiadók a szünnapokon is dol­goztatnak. Inadet bejelentette, hogy a besszarábiai parasztpárt fuzionált a liberálisokkal. Medan tiltako­zott Incuiet bejelentése ellen. Cri­­ciana rámutatott arra, hogy a pa­rasztpártnak az ellenzék oldalán van a helye. Felszólalása közben nagy zaj támadt, a képviselők a terem közepére nyomultak, Lupu dr­. Inculet és Cr ’tianu miniszter­­elnök sértő kifejezésekkel illet­ték egymást Nistor szerint a fú­zióért a miniszterelnök a felelős. Végül Duca külügyminiszter emelkedett szólásra és hosszabb expozét tartott külföldi útjáról és a lausannei konferenciával kap­csolatosan történtekről. Vélemé­nye szerint Románia külpolitikai helyzete kedvező. Lupu dr. közbekiált: Románia hírneve a külföldön rossz, a ro­mánellenes propagandával kapcso­latos pénzügyi hausse miatt. Duca külügyminiszter arra kérte Lu­­put, hogy adatait a külföldi ro­mánellenes propagandára vonat­kozóan terjessze a Ház elé. Az ülést délután hat órakor felfüg­gesztették. A szenátus ülését Ferekyde elnök nyitotta meg. Theodoru püspök szólalt fel napirend előtt és kijelentette, hogy téves az a hír, mintha lemondott volna man­dátumáról. Constantinescu parasztpárti a parasztpárt tiltakozó deklaráció­ját olvasta fel, amelyben az al­kotmányjogi tervezet tárgyalása ellen tiltakozik. Bucurestiből jelentik: Az el­lenzéki vezéreknek a kolaborá­­cióról szóló tanácskozásai tovább hár más jelenetek a parlamentben­) folynak. Lapjelentések szerint azonban megegyezésre kevés ki­látás van, mert a néppárt Goga Oktavián és Argetoianu vezetésé­vel ellenzik az együttműködést. Ennek ellenére is tegnap este Averescu generális, Lupu dr. és Maniu Gyula között tovább foly­tak a megbeszélések. OBOEf*3HC3HC3 «elenes ISO ao „Ki van zárva!“ (Thyssen nyilatkozik fogságáról). Berlinből jelentik, hogy egy hírlapíró beszélt tegnap Thyssen Frigyessel, a­ szénszállítások meg­tagadása miatt letartóztatott né­met nagyiparossal akkor, amikor fogságából kiszabad­ult. A hírlap­írót Thyssen a mainzi Zentral­­szállóban fogadta, amelyet sok ezer főből álló tömeg vett körül, a­mikor megtudták, hogy Thyssen a német nagyipar egyik legmarkán­sabb képviselője kiszabadult. A tö­meg Thyssent hatalmas ovációban részesítette. Thyssen mindenek­­előtt kijelentette, hogy azokra a francia katonákra, akikre az őri­zete volt bízva, nem panaszkodha­tik, mert udvariasan bántak vele. Azonban rendkívül rossz és ké­nyelmetlen cellája volt, amelyből még az ágy is hiányzott és egy puszta szalmazsákon kellett alud­nia. Hangsúlyozta, hogy az ítéle­tet nem ismeri el jogosnak, sem ő, sem a többi megbüntetett német bányatulajdonos és nagyiparos és azt megfelebbezték a párisi feleb­­bezési bírósághoz. Azt nem kell mértékadónak venni Thyssen sze­rint, hogy őket csak pénzbünte­téssel sújtották. A franciáknak ugyanis az az alapelvük, hogy a megszállott területeken lehetőleg csak pénzbírsággal sújtsák a vád­lottakat. Thyssen ezután még a következőket mondotta: — Holnap visszautazom Mühl­­heimbe. A felfogásom megbünteté­sem után sem változott meg. Nem lettem más ember és tovább is igy fogok viselkedni mint ed­dig. Így és nem másképpen! To­vábbra is csak a német törvények­nek engedelmeskedem és csak a német kormány utasításait foga­dom el. Amikor a hírlapíró megkér­dezte, hogy­ a körülmények presz­­sziója következtében fog-e szállí­tani ezután szenet, Thyssen ezt felelte: — Ki van zárva! CDD CDS COS CIOS CDS CDS C3SJO — Fa kell a hadseregnek. Bucu­restiből jelentik: A hadügyminiszter átiratot intézett a kereskedelmi és a munkaügyi miniszterekhez, amelyben arra kéri őket, hogy amíg a faterme­lők a hadsereg szükségletét el nem látják, addig szüntessék be a kivitelt. Hogy áll a leu? Január 30-án fizettek 100 lejért. Párisban 5­95 frankot Zürichben 2­10 frankot. Budapesten 1200 koronát OIOIOIOIOIOIOIOIO A Dardanellák hőse. (Beszélgetés Simon von Sanders tábornokkal.) Budapestről jelentik. Pénte­ken Budapestre érkezett Liman von Sanders tábornok, aki mint a török hadsereg főparancsnoka 1915-ben védte a Dardanellákat. A tábornok — aki előadást fog tartani a magyar főváros közön­ségének a kemalista Törökország­ról — egy újságíró előtt a követ­kezőket mondotta a török moz­galomról: — Kemalt jól ismerem. Alat­tam szolgált. Kiváló katona s a mellett — ami katonában ritka­ság — kiváló politikus, széles lá­tókörű, világos elme és mint em­ber elsőrangú. Mondhatom, a tö­rök katonának minden erénye egyesül benne. Törökországnak’ nyert ügye van, mert Törökor­szág ügye most az ő kezében nyugszik. Azt kérdezi, mi lesz, ha a lausannei konferencia ered­ménytelenül végződik? Ez nem jelenti Törökország hátrányát. Ismerem jól a törökök felfogását, most is közvetlen összeköttetés­ben vagyok velük s a lausannei értekezlet török kiküldöttei bőven informáltak. Törökország kitart és nem fog engedni jogaiból. És erejükkel szemben kudarcot vall minden mesterkedés. Liman von Sanders, aki részt­­vett a török háború utáni harcai­ban , rövid európai tartózkodás után ismét visszatér Törökor­szágba. «S3 & CD BCD B CDS CDN­OD OB OH O Férfi restélyek — Ilimmel (Letartóztatások pornografikus ké­pek miatt). Bécsből jelentik: A rendőrséget figyelmeztették, hogy ismeretlen egyének prospektusokat terjesztenek, amelyekben erkölcstelen fényképeket ajánlanak megvételre és meghívják a közönséget „Férfiestélyekre táncok­kal és filmelőadásokkal“. Az érdeklő­dőknek az estélyen való részvételüket levélben kellett bejelenteni és a leve­leket a Ferencz József-pályaudvaron levő 156. számú postahivatalban le­adni. A rendőrségnek sikerült a le­velek átvevőjét egy Eckel Rudolf ne­vű egyénben letartóztatni, aki a le­velek átvételénél hamis néven iga­zolta magát. A képek Wagner Mol­­lardgassel és Gregor Westbahnstras­sel műtermeiben készültek. Modele­­kül 15—21 éves leányok és fiuk szol­gáltak, akik közül éppen hét leány és öt fiú tartózkodott a műteremben, amikor a rendőrség meglepte a tár­saságot. A leányok valamennyien egyébként ilmstatiszták, a férfiak kö­zül az egyik magántisztviselő volt, a többiek pedig állásnélküli egyének. A Wollzeile egyik házában 20.000 darab kész fényképet és többezer kész lemezt foglaltak le. Itt adták elő a filmeket és le is foglaltak egy teljesen felszerelt mozigépet. A tár­saságnak külön lapja is volt, amely­nek „A psziché lámpája“ volt a ri­me. Egy lefoglalt listából megállapí­tották, hogy a képeket és a filmeket nemcsak Bécsben, hanem egész Eu­rópában, sőt Afrikában és Ameriká­ban is terjesztették. A rendőrség ma többeket tartóztatott le ebben az ügyben. A külpolitikai helyzet kedvező.

Next