Aradi Közlöny, 1923. január (38. évfolyam, 1-22. szám)
1923-01-31 / 22. szám
s IB 1 . Arad, XXXVIII. évf. 22. szám. * Arad lej. * Szerkesztőség Arad, Acser-palota. Kiadóhivatala a Iv. Regele Ferdinand 22. (József Mherceg-trt.) (Aradi Nyomda Vállalat.) Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Telefonszám. Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. POLITIKAI ES KQZGAZDASAGI NAPILAP. ........... * Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF. * ELŐFIZETÉS HELYBEN ÉS VIDÉKEN: Egész évre ... ... 360 Lei. Fél évre Hl •** M. 180 Lel. Negyed évre ... . ... 90 Lei Havonta ... ... ... 30 Lel. Hirdetések díjszabás szerint vétetnek fel. Megjelenik naponta reggel. Lei-operáció* Mielőtt arról a leikrízisről, amely most vibrál Románia pénzügyi piacának levegőjében, fejtegetéseinket megkezdeniük, szeretnénk előrebocsájtani, hogy arra vonatkozólag, amit mondunk, nincsen semmi pozitív információnk. Ám nyitott szemmel járunk és okszerű logikával vonjuk 1© azokat a következtetéseket, amelyeket a pénz hőmérője önkéntelenül diktál mindenkinek, aki csak laikus távolból is figyeli a Zürich körüli eseményeket. Már-már aggódó arcokat látunk, aggódó lelkek rezzenéseit figyeljük afölött, hogy a leu is a középeurópai elpusztult valuták sorába kerül. Az Aradi Közlöny a felelősség bizonyos érzésével áll itt a leu sülyedése kutkával írnál, mert mi voltunk' azok', akik hónapokon keresztül hirdettük, hogy a leu jelene minden bizalomra méltó és a leu jövője magasra fog törni. Cikkeinkben és vezércikkeinkben, közgazdasági fejtegetéseinkben állandóan hangsúlyoztuk, hogy a külföld se hisz addig és akkor a leuban, ameddig és amikor mi román állampolgárok nem hiszünk és nem bízunk benne. Ennek a konzekvensen kitartó álláspontnak minden önszuggeszció nélkül hívei vagyunk ma is. Egyetlenegy tanácsot tudunk csak adni ma is a közönségnek és ez abban a mondatban foglalható össze, hogy ne dobáljuk a lent, mert ami most történik a piacon az nem betegség, hanem gyógyulási processzus, javulási irányzat. Bratianu Vintila pénzügyminiszter, legnagyobb sajnálatunkra, közvetlenül nem informál bennünket a terveiről és így lehet, hogy következtetéseink csak kofflbilatív jelentőségűek, de merjük hinni, hogy az események néhány havi távlatból bennünket fognak igazolni. A leu feljavítása minden román pénzügyi kormánynak nemcsak ambíciója lehetett, de kötelessége is volt. Alapos és komoly akciót azonban erre egyetlen pénzügyminiszter se indított. Lehetséges, hogy a sok minisztériumválság, de valószínű, hogy más, csak látszólag fontosabb belpolitikai érdekek késleltették ezeket az akciókat. A középeurópai valutajavító műhelyek tanulsága azonban nagy nyeresége a mai román pénzügyi kormánynak. Közvetlenül előtte van három valutajavító műhely csődje. Hegedűs Lóránt volt magyar pénzügyminiszter gyerekcipőben járó valutajavító politikája úgy, omlott össze, mint a kártyavár, vagy mint az, aki megtervezte. De összeomlott később a cseh, majd pedig a jugoszláv valutagyógyítási manőver is. Bratianu Vintila előtt három bukott kurzus áll. Három kurzusnak szomorú tanulsága, beleértve a valutajavítási kísérletekbe azokat az ipari és kereskedelmi válságokat is, amelyeket egy-egy ilyen akció minden államban maga után von. Az állam pénzügyi biztonságának nem lehet érdeke, a valuta állandó emelkedése, vagy sülyedése, rapszodkus váltakozása. Nem lehet érdeke az, hogy ma fölszálljon és holnap lesülyedjen, mert ez a hullámzás szerencsétlenséget és bizonytalanságot jelent a kereskedői életben és mert ennél a váltakozó tendenciánál a pénzügyi biztonságnak sokkal komolyabb alapot ad egyállandó, még ha alacsony kurzus is. Egy ország valutáját csak úgy lehet feljavítani, ha ebből a valu- 2 évi... van az ország határain kívül. Hiába vásároltatta Rasin Zürichben a cseh devizát, egy napon jött, vagy jöhetett egy belga pénzember és piacra dobott tízszer annyi szokott egy nap alatt, mint amennyit Rasin egy hét alatt összevásárolhatott volna. Rasin a valutajavító politikája előtt nem gondolt arra, hogy akkor vásárolja össze a cseh devizát, amikor a legalacsonyabb kurzuson áll. Természetes, hogy a külföldi pénzemberek kivárták a magas árfolyamot és akkor dobták piacra a maguk devizáit. • A mi érzésünk az, hogy Bratianu Vintila, aki lehet egyeseknek politikailag szimpatikus, másoknak" antipatikus, "de akit a pénzügyminiszteri székben mégsem lehet egészen tehetségtelen kezdőnek nevezni, éles szemmel figyelte az előtte megnyitott középeurópai valutajavító műhelyek üzemét és leszűrte belőlük a tanulságot Az a föltevésünk, hogy a leu mai alacsony kurzusa mindenkit meglephetett, csak épen a román pénzügyi kormányt nem. Lehetséges, hogy a román pénzügyi kormányt nem. Lehetséges, hogy a román pénzügyi kormány nem is áll nagyon távol attól az alacsony talajú hullámzástól, amely most a lent egy átmeneti időre a mélységbe sodorja. Ha a pénzügyminiszter a külföldön elhelyezett és forgalomban levő nagymennyiségű jendevizákat ki A válás akadálya. Irta: Königsegg Lajos gróf. Harrár Városának egy rossz szagu, szűk sikátorában állt Ató Negató háza. A csak két ember szélességű átjáró, a lépésektől lekopott, sokszegletü nagy lapos kövekkel volt kirakva, melyeknek érintkezési helyein vigan tenyészett a vadimuhar és a nagylevelű úti fű, első pillanatra elárulva, hogy itt a forgalom nem nagy. Arról is nevezetes, hogy az az esővíz, ami a nagy felhőszakadás idején a piactérre szokott hullani, mind rajta nyer lefolyást és az, aki ilyenkor teszi tiszteletét Ató Negatónál, bizony térdig kénytelen vádolni a rohanó piszkos árban. Na de ez nem baj, mert szerencsére nem divat Harrorban a cipőviselés. Hogy ki az az Ata Negate? azt úgy is tudja mindenki. Ő a közigazgatás igen fontos tényezője, amennyiben írnak az adószedő mellett, ahol egész nap egyebet sem csinál, mint egymás mellé sorakoztatja az amharák zsidó betűit. Ez pedig nem gyermekjáték, lévén az ő a-b c-jükben ebből éppen kettőszázharminckettő A közeli mecsetből idehullik a korán által délre rendelt sura, midőn a sikátor felső végén, ahol az a piactérbe torkollik, megjelenik, mint minden nap: Ató Negató. Arca komor és homloka Sötét felhőit csak akkor váltja fel mosolygó derű, amidőn a szómalikat megszégyenítő csatakiáltással kitárt karóikkal rohannak feléje az eddig a sikátorban játszadozó három gyermeke: a kilenc éves Jóséf, a hét tavaszt számláló Abul és a tipegő kicsi lánya, a Tesszama. Együtt érnek a ház kapujához, midőn éppen kitekint azon neje, a kissé gömbölyű, de szelíd arcú illeti Tesszama. — „Dencisterii“ köszön a férj és az asszony kissé halkan mondja : — Da harmes kind. Szótlanul foglalnak helyet az asztalnál. Aki családi ügyekben jártas, az az első tekintetre kitalálja, hogy a házasság tiszta égboltját itt valami komor felhő homályosítja el. És úgy is van. Végre az asszony töri meg a csendet. — Voltál a dányánál? — Igen, válaszol szűkszavúan Ató Negató, erősen fújva a gőzölgő levest. Hogy mi az a „dánya“, az a gyöngébbek kedvéért magyarázatra szorul. Hogy mi a „Schadföhen“, az köztudomású. Hát ennek az őse a„dánya“. E nélkül amhara-leány nem megy férjhez. A vőlegény az apával szemben könnyen teljesíti kötelességét, átadva a kialkudott számú tevekancát vagy zebutebenet, de a fiatal asszonnyal szemben ő garantírázza, hogy az általa ajánlott fiatalember minden elgondolható férji kötelességnek eleget fog tenni. Ha a Schadden által ajánlott fiatal férj nem válik be, úgy azt legfeljebb szidhatják; de ha ez az eset az amharáknál áll elő, úgy megkezdődik a bánya szerepe, ki minden közöttük levő differenciát iparkodik elsimítani. És ha a dolog mégis válásra kerül, úgy ő végzi a vagyonmegosztást s viseli a válás költségeit. Az arahara-törvény hamar elválasztja a házastársakat, de ezt a válást mindenkor a férj fele vagyona siratja. A dánya jutalma az, hogy családtagnak tekintik, s míg a menaye jól megy, szerepe irigylésre méltó. Ató Negató éppen most volt az ő dányájánál Ató Timoknál, aki nagy úr, lévén 5 nagadrasi, azaz főbíró. Ez végig hallgatta az ő barátját, az esetet különben ,s már ismerte a Méti Tesszama előadásából. Tudta, hogy az ügy tulajdonképpen Kaptisimer, — az idővel felcseperedett solxankalla rabszolga — körül forog. Az ősi géz törvény jogot ad a család fejének a felnőtt rabszolga leányra éppen úgy, mint az istállójában felnövő tevecsikóra vagy zebuboronyára.Kaptisimernek az anyja rab’ nő volt és ő Ató Negatónál született, tehát mindenképpen jogos tulajdona. Az ősi törvényeket tiszteletben kell tartani, ő csak azt tanácsolhatja, hogyha az asszony, ezt sehhogysem akarja belátni, hál Isten neki, váljanak el. A válóport ne vigyék — a barátja — a Schum elé,— mert az nagy nyúzó, — hanem menjenek a főpaphoz az Abuna Miichael-hez. Ez nem kerül semmibe. (Folytatjuk)!