Aradi Közlöny, 1924. január (39. évfolyam, 1-22. szám)
1924-01-01 / 1. szám
fan w&pm \% ______... HOLLÓSY KÁLMÁN: Egy aradregyei község bankett keretében búcsúzott el távozó jegyzőjétől.) Szombaton este" Sorsúztatta az aradmegyei Erdőhegy községe érdemekben gazdag, távozó jegyzőjét: alsó és felsőkövi Hollósy Kálmánt, aki Huszonhat esztendőn át híven és becsülettel szolgálta község. A huszonhat esztendőt úgy használta fel a közigazgatás távozó embere, anyagiakban szegélyén hagyta el a községet és nem visz magávalegyebet, Csak községe népének Szeretetétés őszinte becsülését. Bizonyíték erre a szombat esti bankett, amelyen nemcsak Erdőhegy, Hanem Kisjenő közönsége nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül vett részt. Az odaadó és mintán lelkű köztisztviselő több, mint egy negyedszázadon át törhetetlen munkabírással és szorgalommal védte meg a község lakóinak érdekeit". Most, Hogy állásáról lemondott és fájó szívvel távozik régi otthonából,, lelkes és meleg ünneplésben " volt része. . Az első felköszöentőt Bokor Pál református lelkész mondotta, aki a község nevében köszönte meg a volt jegyző évtizedes önzetlen munkásságát. Beszéde’ Végén pedig egy ezüst cigarettatárcát nyújtott át, mint a község ajándékát, amelyre a következő szavak voltak vésve: „Emlékül Erdőhegy közönségétől Hofics Kál- Imánnak.“ ’ Az ünnepelt keresetlen és őszímte szavakkal köszönte meg a község lakosainak jóakaratát, amely ivei huszonhat esztendős működésében olyan kitartóan támogatták. (Ezután* * 1 még többen mondottak feli-köszöntőt Buba, volt kisjénői szolgabiró román nyelven üdvözölte a távozót, majd dr. Bustea Kornél magyar nyelvű köszöntőt mondott. A vacsora után tánc következett, amely a reggeli órákban ért vé-1 i 1 »■•*%... V*4«.' I get. i Cn-1CDaCDlCOBCDBCDHCDaCDlCr vasolta, hogy a tagdijakat csak 240 lejre emeljék. Ráskai Miksa azt indítványozta, hogy 300 lejreemeljék a tagdijakat, a tagfelvételdija pedig maradjon a régi. Ezután Goldzneher titkár szólalt fel ismét, aki azt bizonyította, hogy alapszabályszerűen jártak el amikor a választmány a javaslatot tette. Az emelésre szükség van, mert a klubéletet ki akarják építeni. Ehhez pedig tőke szükséges. Zima Tibor országgyűlési képviselő felszólalásában azt mutatta id, hogy Bucurestiben 2400 lej a klubok tagdíja és Temesváron is ■jóval magasabb, mint Aradon. Békében 54 korona volt, aminek a mai viszonyok között 600 lejnél jóval több felelne meg. RosenbergArthur, a választmány egyik tagja, azt a közvetítő indítványt tette hogy a tagdíj 360 lej legyen, a felvételi díja pedig 1000 lej. Czuíkor László felszólalása után kézfenyújtásos szavazást próbáltak meg, de mert ez nem felelt meg Céljának, azért a név szerinti szavazást rendelték el. A választmány javaslata mellett végeredményben negyvenhéten ellene pedig nyolcvanegyen szavaztak. Rosenberg Arthur indítványát pedig egyhangúlag elfogadták és így a tagdíj360 lej, a felvételi díj 1000 lej lesz. ■ Izgalmas köígyiség. (Vihar az arad! Lloyd Klub tagdíj * felemelése körül.) (Saját tudósítónktól.) Az aradi Lloyd Társulat tegnap délelőtt tíz órakor tartotta rendkívüli közgyűlését, amely izgalmas lefolyású volt. Olyan zajos jelenetek játszódtak le a közgyűlés során, amilyenekre az egyesület több évtizedes fennállása óta nem volt példa.Az izgalmakat a választmánynak a tagdíjak és a felvételi díjak emelésére vonatkozó indítványa váltotta ki. Goldschmidt Sándoralelnök nyitotta meg az ülést, aki dr. Goldzieher Albert titkárt kérte fel a választmány javaslatánakismertetésére. A választmány azt javasolta, hogy az eddigi 120 lej évi tagsági díjat 600 lejre az eddigi 400 lej felvételi díjat pedig1000 lejre emelje fel a közgyűlés. Az elnök és a titkár részletesen megindokolták a tagdíjemelésszükségességét, amelynek hatalmas ellenzéke támadt. Az ellenzék első szónoka dr. Fuchs Albert ügyvéd volt, aki kijelentette, hogy szerinte indokolatlan a tagdíjak emelése. Hangsúlyozta, hogy tőkegyűjtésre a mai gazdasági viszonyok nem alkalmasak és aztója. Diaradon tömegsírba temetik a halottakat. (Izgalomban az egész község. — Mit mondanak a hatóságok ? — Nyilatkozik a plébános, az orvos, az elöljáróság. — Ki adta ki a különös rendelkezést? (Saját tudósítónktól.) Diarad ünnepi csöndjébe valami furcsa izgalom vegyül, a vallásos emberek titokban rémült imákat mormolnak, mindenki arról beszél a községben, hogy istereltelenség történt, • helyrehozhatatlan bűn és dögvésztől, átoktól remegnek, amely az egész lakosságot sújtani fogja. A babonás izgalom oka az, hogy'' karácsony éjszakáján az egyik korcsma udvarán, megfagyott egy öreg koldusember, Szöllősi Alberti, akiről a Közlöny külön is megemlékezett és karácsony első napjait ugyancsak valami hirtelen halállal a község Öregtemplomi koldusaszszonya. "A két halott utolsó útjáról a községnek kellett gondoskodni, ahol igen könnyű félismerettel egyszerűen úgy intézték el a dolgot, hogy az öreg koldust és a koldus asszonyt egymás tetejére, egy sírba temették. Háborús időkben megszokta az ember a tömegsír gondolatát és elfogadta mint minden háborús kényszer szokást, de ma amikorrengeteg békés föld áll rendelkezésére a halottaknak, és Ujaradnafi is fődarab üres remeterésze van, sehogy sem megy a fejébe, különösen a falusi népnele. Hogy miért volt szükség erre a halott-zsúfolásra, amelyben Isterkisértést és kegyeletsértést lát. Pedig a magyarázat nagyon egyszerű: szegény emberekről volt szó, azok egy sírban is békésen megférnek és miután ilyenkor Uyaradott is nagyon fagyos a föld, a temetőőrnek is könnyebb megásni egy sírt, mint kettőt. Minket azonban nem ez a része érdekel a dolognak, hanem az, miképpen lehetséges egyszerre eltemetni két embert, akiknek az elhalálozási ideje közt több mint huszonnégy óra van? Törvény szerint legalább '48 óráig nem szabad eltemetni a halottat, hogytörtént tehát ez a temetés? Nem akarjuk az ujaradiak fantáziáját izgatni, különben annak a lehetőségére is ráírni táblánk, hogy :a sfmét halott valamelyike fel is ébredhetett a Sírban, különösen a tetszhalál esetén, in, ’• , — Mi nem avatkozunk a halattak ügyébe, mi örülünk, hogy élünk és ebben az egész.Halotti históriában az elöljáróságnak mindössze annyi szerepe volt, hogy bejelentettek két halottat, mi bevezettük az anyakönyvbe, hogy meghaltak és tovább semmi közünk hozzájuk. Így fest az ujaradi titokzatosság, az élők izgalma a halottak miatt, akik pedig már semmivel és senkivel sem törődnek szegények. Nekik minden mindegy,ebben igaza van a lelkésznek. Mirositaátult, inkább magára ismert tényre vonatkozólag intéztünk kérdést a község néhány olyan vezető egyéniségéhez, akiknek funciói vannak a halláleseteknél Dr. Birkenhauer Mihály községi orvos: Az, hogy egy halottat mennyi ideig hagyunk eltemetetlenül, kizárólag az orvos dolga, mert az orvos az, aki kétséget kizárva meg tudja állapítani a Halál beálltát. Igaz, hogy a törvény bizonyos határidőt ír elő, de gondolják csak meg, milyen következményekkel járna, ha valamely nagy család 'egyetlen 'szófiájában '48 órán keresztül hagynánk eltemetetlenül a halottat. Különben is a szóban forgó két halott egyike hetvenkét órán, a másik harminchat órán keresztül állt eltemetetlenül. Ez a nyilatkozat abból a szempontból érdekes, hogy az egyik halott hetvenkét óráig várt a másik halálára, ami az ujaradiak izgalmát is indokolttá teszi, mert a nyilatkozatból világosan kitűnik, hogy a Halottak összeköttetésben állottak egymással. Pintér András segédlelkész: — Először is meg kell állapítanom, hogy a halottak nem egymás tetejére lettek téve, hanem egymás mellé. A közös sír kiutalását mi intéztük, azonban ott semmiféle kegyeletsértés, sem történt. Mindössze arról van szó, hogy a községben olyan két egyén halt el akiknek hozzátartozóik nem volt és tessék elhinni, hogy lényegében egészen mindegy, hogy a halottak egymás mellett fekszenek-e sírálén vagy távolabbegymástól. A temetést szokásos egyházi szertartás szerint végeztük és a halottak külön-külön keresztet is kaptak. A bíró: Szilveszter. Szegények vagyunk,de jól élünk! írta Talaszli ■Jánosné Baross Katinka, Berlinben voltam egyszer Sylvester éjfélén. Fényárban úszott a Kaiserhof szálló pompás étterme deCollerageok, brilliánsok, rendseges frakkok és egyenruhák pezsgő és vették a németek a Halványított nyers zellert. Édes Istenem. Ha itt ez a szokás, lássunk hozzá Nyers zeller nem, a magyar étele, dehát mit meg nem próbál az ember életében, nekiláttam én is. Aztán a Friedrich-Strasse fölött megjelent egy illuminált léghajó és millió meg millió színes papírszeletet szórt az uccára: „Fröhliches neues Jahr!“ És lent az ucnákon ezernyi és ezernyi illuminált ember kiáltotta ugyanezt. Vadidegen ismeretlen emberek gratuláltak egymásnak. — óh nagyon kedélyes nép volt a német — pontháború előtt. Most Aradon ért a Szilveszter — halványított zeller helyett elindultak a városba a Maczky, Mihályi,Wild grillage malacai az obuigát Három rózsával fehér tortapapiron a fogak veszedelmére. Elindultak az eleven malacok is a vendéglőkben — mindenki iparkodik, hogy megsimogathassa, megérinthesse a sivalkodó szerencsehozókat —, malacfülbuzás biztos egymillió lej nyereséget jelent a valutázóknak, férjet a lányoknak ■— az asszonyoknak? — ad mondjuk egy új ruhát és egy „mese“ kalapot. A színházban ma úgy adják a Mágnás Miskát, hogy a nők játszák a férfiak szerepét és vica versa. A Központi bárjában csak miniszteri protekcióval lehet asztalt kapni, amilőket ültetnek az asztalhoz. Már nyolc órakor. A Fehér Keresztben zsúfoltság minden. A Vadászkürt és a kedves Vadászkürt malaca is nagyszerű lesz (nota bene tőlünk vásárolja, hogy ne lenne nagyszerű). A Pannónia törzsvendégeit iS igyekeznek kiszorítani a Szilveszterezők, a Városi kávéházban meg a plafondon is fognak ülni emberek, mert a Csillár már a múlt héten le volt foglalva. A Dadában több pezsgő fog folyni, mint egész esztendőben. Iis last not feast“ a Cowd estélye Összegyűjti a Lloyd tagokat, mint mindenkor Szilveszter éjjelére. Zúgó Harangszó hívja a templomba azokat, akik imával és elmélkedéssel töltik 1923 utolsó óráit, falusi harangok szava elindítja a tanyák népét kopognak a csizmák, ropog a Hó, a nagykendők, subák indultak Isten házába, a városi emberek halkan, a Havas utakon az oszlopos, femenes templom felé. * 'f tWimM'.*, Hanem azért nft8j?eT Csak több lesz a ’mataló , QyAtjWitKadJcozö«: