Aradi Közlöny, 1924. október (39. évfolyam, 210-236. szám)

1924-10-01 / 210. szám

19 St ííSiNRtT. A munka ünnepe. Gábriel József volt temesvári szenátor ötvenéves nyomdász jubileuma. (Saját tudósítónktól.) Temesvár sajtója, a temesvári nyomda*szék és a szocialista párt őszinte, meleg ünneplésben részesítették Gábriel József nyomdászt, az „Arbeiter Zeitung“ volt szerkesztőjét, akit 1920-ban Temesvár polgársága szenátornak is választott. . ötvenéves nyomdász jubileuma alkalmat adott, hogy ünnepi keretben kifejezésre jusson az az igazi szeretet és közbecsülés, melylyel nemcsak szűkebb kartársai övezik ezt a munkás életű, becsületben megőszült férfiut. Az ünnepségen azországos grafikai szövetség nevében Váczi Ferdinánd üdvözölte, majd Magyary Lajos mondott üdvözlő beszédet a nyomdászszervezet részéről. Geist Unger Ferenc az országos központ, KabosÁrmin a temesvári nyomdatulajdonosok, Vladescu Aurél a „Nadejdea“ főszerkesztője, a sajtó nevében üdvözölték a jubilánst. Számtalan egyesület, a szocialista párt és jóbarát üdvözlete után az ünnepelt meghatottan mondott köszönetet a szívhezszóló ünneplésért. Eltemették Kövesst. Az elhunyt tábornagy impozáns temetése. (Budapest, szeptember 30.) Impozáns keretek között temették el Budapesten kövesházi Kövess Hermannt, a világháború nagy hadvezérét. Rég látott Budapest ilyen nagyarányú temetést, ami valósággal látványosságszámba ment. Szombaton délután kötött ki a MFTR. Tahi nevű gőzöse Budapesten és a hajóállomáson Perczel Armand ezredes-városparancsnok díszruhás rendőrök, folyamőrök és katonatisztek jelenlétében várta a koporsót. Huszonkét bécsi koszorú borította a tábornagy koporsóját, amiket szintén kiemeltek a hajóból. A halottaskocsi a holttestet a honvéd helyőrségi kórházba vitte, másnap pedig átvitték a tiszti kaszinó épületébe. A temetés Hétfőn délután négy órakor folyt le. Hatalmas polgári és katonai közönség gyűlt egybe a tiszti kaszinó előtt és a temetési szertartáson megjelent Horthy Miklós kormányzó, a kormány és a parlament Budapesten időző tagjai, azonkívül a polgári és katonai előkelőségek.Az operaház tagjai gyönyörű búcsudalt énekeltek a hős koporsója előtt, majd Raffay Sándor református püspök megindító gyászbeszédet mondott. • Ezután megindult a hosszú temetési menet a Kerepesi úti temető felé. A gyászkocsi előtt bíborpárnán egy tiszt vitte a tábornagy érdemjeleit, a koporsót vivő kocsit két oldalt tisztek vették körül. A koporsó: díszes érckoporsó, rajta a tábornagyi jelvények. A gyászkíséretet Nagy Pál tábornok vezette, utána nagyszámú magasrangú tiszt. Igen sokan jöttek le Bécsből is a temetésre és több ezerre rúgott azoknak a száma, akik a világháborúban Kövess tábornagy alatt szolgáltak. Külön hivatalos osztrák tiszti küldöttség is vett részt a temetésen. Amerre a temetési menet elhaladt, mindenütt megálltak az emberek és mmrWix iSitw* BMa—LVgl W!WMNKS mélyen megilletődve néztek utána. A temetőben is rengeteg ember jelent meg. Itt már rövid, egyszerű, katonás búcsúztatás volt, ami után a tisztek kiemelték a kocsiból a nehéz koporsót és elhelyezték azt örök nyugvóhelyén. Budapest városa díszsírhelyet adott Kövess tábornagynak és földi maradványai ott nyugosznak Simonyi óbester és Görgey tábornok sirhalmai között. A hétfőn örök nygalomra helyezett Kövess tábornagy temesvári születésű volt és Temesvár díszpolggárának is választotta. A temetésen Temesvár polgársága nevében dr. Steiner Ferenc volt országgyűlési képviselő dobta az első rögöt Kövess tábornagy koporsójára. Aradi nagykereskedőből budapesti bányatulajdonos. Egy ismert aradi cég társtulajdonosa kiválik a cégből és véglegesen Budapestre költözik. (Saját tudósítónktól.) Aradi város közgazdasági és kereskedelmi életét súlyos veszteség éri a közeli időkben. A kereskedőviilág egyik tekintélyes tagja, az egyik aradi legnagyobb cég társtulajdonosa megválik a cég kötelékéből és Budapestre költözik. A fiatal kora dacára is nagy tiszteletnek örvendő kereskedő élénk részt vett Arad város társadalmi és főleg gazdasági életében. Mindenütt ott volt, ahol a kereskedők érdekeiről volt szó, minden kereskedői tömörülésben találkozni lehetett vele és az európai hírű hatalmas vállalat óriási gépezetének irányítása mellett időt tudott szakítani arra is, hogy megvédje a kereskedők érdekeit is. A kereskedő évekkel ezelőtt került Aradra, körülbelül az időben amikor a cég nagyhírű főnöke hirtelen meghalt. Akkoriban társként érpett be az üzlethez és feleségül vette az özvegy leányát. Amint látszik, a vidékivárosi keretek nem elégítették ki ambícióit, szélesebb körű munkásságra vágyott: a fiatal kereskedő nemrégiben , csendben és barátságosan megegyezett társával és az özvegygyel és megvált a cég kötelékéből. Budapesten egy nagy márványbánya vállalatba lépett be hatalmas tőkével társnak és mivel minden tevékenységét a.i vállalkozásának akarja szentelni, családjával együtt rövidesen felköltözik Budapestre. Az elköltözésre már minden előkészület megtörtént és már csak igen rövid idő kérdése, hogy végleg búcsút mondjon Aradnak. Az aradi kereskedővilág bizonnyal nagy fájdalommal veszi tudomásul, hogy egyik igen agilis ^agi^végké^^ Mihály nagyherceg — az orosz Orih János. Cyrill cári trónja és a legitimisták. — Mi történt Peruiban egy riadt februári éjszakán? (Páris, szeptember 30.) Cyrill nagyhercegnek saját maga által Oroszország cárjává történt proklamálása kevés port vert fel itt, a lapok mint szürke napi hírt közölték az újkori „föld nélküli János''-rak, a birodalomnélküli cár tűik proklamációját. Annál nagyobb kavarodást okozott azonban a „trónralépés“ az orosz emigránsok körében, akik szétszórva élnek Európában, két táborra szakadva. Az egyik Cyrill „cár“ mellé szegődött, a másik tábor azonban, a nagyobbik, megmaradt legitimistának és Mihály nagyherceg részére, mint a meggyilkolt cár törvényes utóda részére követeli a trónt. Argumentációjuk a következő: Miklós cár 1917 március 15-én nemcsak a maga, hanem a fia nevében is lemondott a trónról, öcscse, Mihály nagyherceg javára, aki azonban a rákövetkező naponLvov herceg miniszterelnöknek és Rodziankónak, a duma elnökének pressziója következtében kijelentette, hogy mindaddig nem veszi át az uralkodást, amíg össze nem ül az alkotmányozógyűlés. Össze is ült a gyűlés, de a bolsevikiek szétkergették, mielőtt még a kormányforma ügyében határozott volna. Így tehát Mihály nagyhercegnek a trónra való joga még mindig fennáll, amit a monarchisták mind elismernek, sőt maga Cyrill nagyherceg is. Azonban Mihály nagyherceg sorsa teljesen ismeretlen. Mihály nagyherceget a bolsievikiek 1918. február havában Perm városába deportálták, ahol titkárjával, sofőrjéve és szolgájával egy szállodában lakott. Június 4 én éjjel azonban a nagyherceg titkárjával együtt eltűnt és a szovjet kormány kommünikében azt hirdette, hogy ellenforradalmárok szöktették meg, akik puccsot terveztek. Az bizonyos, hogy a permi lakosok aznap éjjel puskaropogást hallottak és reggelre a szálloda előtt holtan találták a vöröskatona őrszemét. Szemtanúja azonban nem volt az éjjeli intermisszzónak és később, amikor Kölesük tengernagy csapatai elfoglalták Szibériát, a legszigorúbb vizsgálat sem tudta kideríteni, hogy a nagyhercegét meggyilkolták volna, pedig a cári családról és a többi egyhercegekről és nagyhercegnőkről, kíséretükről feltétlenül bebizonyult, hogy meggyilkolták őket, így tehát igen sok orosz ember szentül hiszi, hogy Mihály egyherceg él, csak álnév alá rejtette igazi kilétét, úgy, mint annak idején Orth János és csak azt várja, hogy Oroszország elég erős legyen a bolseviki járom lerázására. Akkor azután megjelenik és átveszi az uralkodást. Az orosz közjogii szakférfiak véleménye szerint Cyrill nagyhercegét még akkor sem illeti meg a cári korona, ha bebizonyosodnék is, hogy Mihály nagyherceg már nincs az élők sorában. Az orosz birodalom alaptörvényei ugyanis, amelyek többek közt a trónutódlási jogot is szabályozzák, csupán az egyenes leszármazottról intézkednek, míg az oldalági utódlás kérdését a különböző rendeletek annyira összezavarják, hogy maguk az orosz közjogászok sem tudnak eligazodni rajtuk. Cyrill nagyherceg így az oroszok nagy tenyexének szemében — trónbitorló. 3 Az irgalmas rend római generálisa és közpesti főnöke Timisoarán. A romániai rendházak átadása. (Saját, tudósítónktól.) A timissoarai irgalmas rendháznak magas vendégei voltak: P. Mayer Rafael, a rend római főnöke titkárával és a rend magyarországi provinciálisával P. Thuróczy Kornéllal Temesvárra érkeztek. A magas vendégeket Klinovszky prior fogadta az állomáson. Munkatársunk beszélgetést folytatott Mayer rendfőnökkel, aki igen barátságosan fogadta. Kijelentései szerint a megváltozott politikai viszonyok következtében az irgalmas rend Romániában már mint külön tartomány szerepel, melynek főnöke Silányi János, a szatmári rendház priora. A rendnek Romániában három rendháza van: Szatmáron, Nagyváradon és Temesvárott. Ezek annak idején a magyar rendfőnök hatásköre alá tartoztak s igy szükségessé vált, hogy ezeket formálisan is átadják a romániai rendfőnöknek. A római rendfőnök a legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott a temesvári rendházról és arról az áldásos munkáról, melyet a rend tagjai Klinovszky prior vezetése mellett kifejtenek. A magas vendég az ingyenes orvosi rendelésen is résztvett és teljes megelégedését fejezte ki az irgalmasok kórházában működő orvosoknak, dr. Kakuk Jánosnak és dr. Bauer Elemérnek. A vendégek ma elhagyták Temesvárt és Budapestre utaztak. Négy sebesültje van az aradi vitriolos tragédiának A halállal vívódó Richter Gizellát ártatlanul sújtotta a feleség boszszúja. (Saját tudósítónktól.) A Közlöny mai számában foglalkozott azzal a megrendítő féltékenységi tragédiával, amelynek egyik áldozata Richter Gizella halálos sebekkel fekszik az aradi közkórházban. A másik áldozatot Botos Ödönt lakásán ápolják, állapota nem súlyos, de a vitriol örök nyomokat hagy arcán és karján. Mint utólag kiderült, a féltékeny asszonynak Horváth Józsefnének még két áldozata van. Amikor a vitriolos csésze tartalmát Richter Gizellára öntötte, a szerencsétlen asszony közelében tartózkodott tizenhárom éves leánya Heinrich Kató, valamint Jakobovits Jenő aradi papírkereskedősegéd, akinek karjait szintén összeégette a maró folyadék. Heinrich Katónak fájdalmai anynyira súlyosodtak, hogy ma délelőtt be kellett szállítani az aradi gyermekkórházba. Richternek állandóan 39—40 fok láza van és az orvosok alig-alig bíznak életbenmaradásában. Ma délelőtt különben kihallgatták a súlyos beteg aszszonyt, aki elmondotta, Hogy ő rettenetes tévedésnek az áldozata, mert sohasemvolt viszonya Horváth Józseffel, aki nem is lakott nála, hanem csak étkezni járt hozzá. Horváth Józsefnét valószínűleg lelketlen pletykálkodók tévesztették meg ,s ez okozta az ö trajgédiáját .