Aradi Közlöny, 1925. május (40. évfolyam, 95-118. szám)
1925-05-01 / 95. szám
KÖZBÖN I. nkm» - ~«^»iM«DnMwn Bisaw 1925. május 1 Akiből egy gyilkosság csinált „nagy fiú“ A meggyilkolt Grosz özvegye átkozódva szidjaReinitzet Hétszeres halált kiált a gyilkosra. — Lebovics Károly öccse meggyilkolásával alapította meg szerencséjét. Az országos érdekességű nagy por, a Reinitz-főtárgyalás k& másik markáns alakjának portréját adjuk itt Szatmárra küldött munkatársunk ma az áldozat özvegyével Orosz Henrinéval beszélt, aki kérlelhetetlenül, vad bosszúvággyal vádolja férje meggyilkolásával Reinitz Jakabot. A másik karakterisztikus alak Lebovits Károly, kit az tett „nagy fiu‘‘-vá, hogy öccsét titokzatos módon megölték. Állítólag Reinitz a gyilkos. Az érdekes jellemrajzokat itt adjuk: Özv. Grosz Hermanné. Reinitz mellett a tárgyalás legérdekesebb alakja. Tele van gyűlölettel és minduntalan bosszúért kiált. Képtelen uralkodni magán. Sir, zokog, hisztérikusan kacag, néha torkaszakadtából kiabál: „Gyilkos gazember! Add vissza az uramat! Többször Reinitz felé rohan — felemelt kezekkel, karmolásra görbített ujjakkal. Ilyenkor rettenetes még ránézni is. Az őröknek nagy erejűikbe kerül, amíg elhurcolják a kétségbeesett asszonyt Reinitz közeléből. Az az impresszióm, hogy ha nem akadályoznák meg, ez a vézna asszony puszta kézzel megfojtaná Reinitzet. Egyszerű szürke ruha van rajta, fején kendő. Pedig gazdag aszszony. Meggyilkolt urát mindig . Két kis árvám van. (A háta mögött ülő Reinitzre mutat, de nem néz rá). Ez a gyilkos tette őket árvákká. Nem kellene kihallgatni senkit. Meg kéne gyilkolni hétszer, hogy hétszer szenvedjen mint hét áldozata. Tessék elhinni, Szerkesztő úr, neki olyan üzlet volt a gyilkosság, mint nekem a vendéglő, vagy másnak a fűszer, vagy a rőfösáru. De gyilkossággal jobban lehetkeresni. Kevés a befektetés, nagy a haszon. Véletlenül hátranéz és meglátja Reinitzet, amint a nyitott ablak mellett áll két fogházőr között. — Vigyázzanak — kiálla élesen — kiugrik az ablakon. Lebovits Károly a szerencse fias kodott. Rendszerint így mutatkozott be: — Lebovits Károly vagyok, bátyja a Salamonnak, akit Reinitz meggyilkolt. A kopott ruha lekerült róla. Ma már elegáns felöltő, angol szöveiből készült ruha van rajta. Anadrág „húgja“ beretvaéles és keztyű van a kezén. Amikor „divatba kezdett jönni“, sokat udvarolt a hölgyeknek, úri allűröket vett fel és titokban monoklit is viselt. A lányok is szivesen sétáltak a „híres emberrel“ a korzón. Istenem, nem minden nap lehet egy meggyilkolt ember bátyjával korzózni. Aztán jött a nagy szerencse: megismerkedett a gazdag, őzveggyel és mentek az oltár elé. És Lebovits Károly mindezt meggyilkolt öccsének köszönheti.Ma befolyásos ember, a tárgyalásra is csak az ő protekciója révén lehetett jegyet szerezni. Esténkint odajön a kávéházba az ujságíróasztalhoz. Betanult elegánsával mondja: — Jó estét urak, mi újság? Ha Reinitz nem gyilkolja meg az öccsét, örökre kis kopott niemand marad— Pilisi Géza. elt társasági nyelvtan. Már nem a jasszinyelv a divatos. Zsur tájszólások és halandzsa- nyelvjárás. •Nem nagyon régi időre, mindössze talán húszesztendős múltra tekinthet vissza a mai társasági úgynevezett zsur-nyelv. Annakidején még csak egynéhány utazó kapott polgárjogot a társaságban, vége-hossza nem volt a konrzervatív felindulásnak, de a nagy tiltakozás csak olaj volt a tűzre, mert a zsúrokon működő tudatos és tudatalatti nyelvújítóik még erősebben folytatták tevékenységüket. A tolvaj- és jassz-nyelv rengeteg kifejezése került így bele a társaságba, s innen tovább az általános, mindennapi beszélgetésekbe is. Talán ez okozta, hogy a régiek megunták a hiábavaló tiltakozást és megmaradt energiájukat már inkább csak annak szentelték, hogy önmagukat ellenőrizzék, mert a rassz-kifejezések úgy terjedtek, mint valami influenza-járvány s a leghevesebb orthodox társasági nyelvőr is rajta-rajtakapta magát, amint egy ilyen per korreszkált szólásmódot használt. A jassz- és tolvajnyelv divatja pedig virult egy jó darabig, de csak addig, mint minden divat. Amikor kezdett. Amikor már a nyelvtanárok is kezdték belátni hogy a pénz meg a dohány ugyanegy tőből erednek, meg mindkettő egyszerre fogy diákkor a zsurokon iptárfii voltak ezek«* a közkererük így emlegeti: „Drága apukám!“ Úgy beszél a férjéről,mint a világ legjobb emberéről, akit kimondhatatlanul szeretett. de vallomásából kitűnik, hogy nem a legbékésebben élt férjével. Amikor az elnök élete, folyása felől érdeklődött, igy foglalta össze dióhéjba életét: — Szegény közkatona volt, a amikor elvett, nekem pedig sok hozományom volt. Sokszor mondottam neki: Apukám, ne csinálj link üzleteket, mert te szegény koldus vagy, elvered a pénzemet. Sokat veszekedtem vele, különösen mióta a gyilkossal (mindig csak így beszél Reinitzről, soha ki nem ejtené a nevét) került üzleti összelköttetésbe. Érdekes, hogy minden mondatába beleszövi a „leider“ szót. Egy elnöki kérdésre adott válasz is ilyen „leideresen“ hangzik: — Amikor leider, elutazott férjem, leider, Nagykárolyba költöztünk. A gyilkos, leider azzal szédítette el drága apukáimat, hogy folyton imádkozott, ,szent embernek mutatta magát. Leider. Kihallgatása alatt állandóan étberrel teli üvegecskét szagolgat- Amikor férje vérfoltos ruháit megmutatják neki, rosszul lesz. Az elnök kénytelen szünetet elrendelni hogy magához térítsék. A szünet alatt odamegyek hozzá. Megmondom, újságíró vagyok. Kezet nyújt, majd remegő hangon mondja: kifejezéseken s nem kértek többé kölcsön szóanyagot a tolvaj- és jassz-szövetkezetektől, hanem önállósították magukat és továbbfejlesztették a már divatjamúlt szókincset. A legújabb nyelvjárás, a halandzsázás kifejezéseit még a jobb jassz-körükben is nehezen értenék meg. Egy filológus ezt úgy mondaná, hogy „a közös gyök felismerhető ugyan, de a szóképzés és a mondatszerkezet eltérő elveken épül föl“. Ha például egy mai zsurra termett kisleány el akarja mesélni egy fiúnak a legújabb pletykát, hogy a barátnője férjhezmegy s még hozzá a vőlegényt mástól hódította el, akkor a történet körülbelül igy hangzanék zsur-fogalmazásban:, „Képzelje csak Pityu, az az undor Hits összejegyesedett a Lacival, tudja, akit a Médy kezelt. Három hét alatt lecsapta, pedig azok úgy egymásba voltak bővülve, hogy rém. A Médy csudára pukkadt és most juszt is g. Bélát főzi. Nohát, mit szól ehhez a tésztához?" — Csuda grimbusz, képzelem milyen muri volt otthon — mondja válaszul a reményteljes ifjú Trójai. (Trója faló-- aki sokat eszik a zsurokon.) Ha csak egy eljegyzés egyszerű tényét akarják tudni adni egymásnak a zsúr-társalgók, akkor az így hangzik: — Hallotta, hogy a Pribi lejegyesedett? — Ki ellen? — Szigorú vidéki holdak vannak jelen, szerelem simoti. Ugyanilyen modorban folyik a közönséges társalgás is. A helyigen karakterisztikus alakja ennek a fantasztikus portrék. A meggyilkolt Lebovics Salamon bátyja. A Reinitz-ügy kipattanásakor került Szatmárra, mint szegény, kopott fiatalember. Neki igazán konjunktúra volt a Reinitr-ügy, vagy jobban mondva — Öccse tragikus halála. És ezt a konjunktúrát ügyesen ki tudta használni. Ma gazdag ember, feleségül vett egy vagyonos szatmári özvegy asszonyt. A karrierje ott kezdődött, az újságírók megtudták, hogy ez a mindig lótó-íó kopott figura nagyszerű ilporanyag, mert bátyja az egyik áldozatnak. Jöttek a cikkek, az interjúk, a neve ismertté lett, szinte híres emberré vált. A szürke kis legényből „nagy fiú“ lett rövid idő alatt. Engedély és kérdezés nélkül leült a kávéházba az újságírók közé. Minden társaságba beturaszín egy népes háziestély, legalább 70 vendéggel, nagy megrakott büffé-asztalok, táncosok, leányok. Az egyik asztal mellett az ifjú kötelességének tartja, hogy mulattassa a leányt. A leány: Legyen szíves, hanyagoljon el, házasodjon be abba a jó pofa tortába inkább, az sokkal üdébb dolog, nálam már úgyis lecsúszott. Fiú: Maga csak hiszi, mert úgy gondolja. (Tovább eszik). Leány: Jobban tenné, ha itt lazsálna, ivein a dansznál Fiú: Az nekem is többe van, de azért leadok egy tangót. Leány: Szálljon le már arról a tortáról, gyerünk a placcra! (Mennek táncolni). Száz és százféle változatban lehetne följegyezni a legkülönbözőbb tárgykörű zsurpárbeszédeket s mindegyik hozna valami uj szót új kifejezést, vagy egész zsurhasználatra szánt mondatokat. A flört szó maga is kevés már a zsuridőtöltés fokozatának megjelölésére, hettyegés az, ha egyszerre több fiúval flörtöl őnagysága, az etye-petye pedig már egy személyre vonatkozik. Egyes zsúrvidékeken a hekizés a megfelelő kifejezés a meghitt sarokban való társalgásra. A jókedvű fiú fény pofa, amelyik jól táncol, azzal rém gazi, vagy szörnyű guszta táncolni, mert stramm pasas. Ha sok szép lány és asszony van együtt, akkor az jó felhajtás, de a jó nők mindig le vannak stoppolva, mindig kézben vannak. Van olyan lány, aki bődületesen jól táncol, de különben rém alak. Ha egy fim állandóan egy leány körül OUCASPLATE bajnoki football mérkőzés május 1-én délután fél 6 órakor Aradon a Gloria óvárion sporttelepén, előzőleg fél 4 órai kezdettel ifjúsági csapatok mérkőzése. ORAC old-boys vacsora és közgyülés május 2.-án, szombaton este 14 órakor a marosparti kioszkban foglalatoskodik, akkor „az a pasi úgy ráül a nőjére, hogy nem lehet leszedni róla“. Ha egy fiú be akar vágódni egy olyan famíliához, ahol mindig jó a zaba, akkor nekikezd a halandzsázásnak, ámbár a mai lányok már nem igen dűlnek be a Vak tippeknél és nagyon sokszor ügyesen kitolnak a pasival, aki ilyenkor bánatában saját dugába dőlhet, de legalább is eszi a penész annak itallal ára, hogy milyen órüli szenzis muri lesz ott a jövő héten. Se szeri, se száma ezeknek akifejezéstelenek, egyesek teljesen kimaradnak a használatból, másokat már csak a maradiak használnak. A „hólyag“ jelző helyett már a ,,mókus“ járja az ügyetlen táncos számára, de a helyeslésre még társaságbeli a rendbicsek kifejezés. A rövidítések közül a legnépszerűbb a kösz (köszönöm), viszlát, (viszontlátásra), becsszav, (becsületszavamra). A zongorista még mindig „Tapir“ (Taper), vagy ha ne akkor ,zongoráid. Napról-napra támadnak az újabb szójárások némelyik csak egy-két szezonon keresztül él, azután kimegy a divatból, akár a ruha, a másik pedig megmarad abban a zsurkörzetben, ahonnan kiindult. Ezekhez a zsurtájszólásokhoz azután külön hozzá kell szoknia az új jövevénynek, ha együtt akar mulatni a többiekkel. Az öreg gavallérok, meg a papák-mamák pedig szintén nem tehetnek mást, mint hozzászoknak és megtanulják a zsur termele szókincset és grampiatikát, mert mégis csak meg akarják ők is érteni, mit halandzsázik körülöttük az arany ifjúság. (szaj