Aradi Közlöny, 1925. augusztus (40. évfolyam, 160-184. szám)
1925-08-01 / 160. szám
Tornay Rózsi életjelt adott magáról. Nagy nyomorban él a pasi, hatmil. ,liárdos sikkasztás hőse. (Budapest, 1925. június 31. Sajó tudósítónktól.) Hírt adott annak ki, »én a Közlöny arról a nagy iaránytui sikkasztásról, amelyet [Tornay Rózsi, egy nagy faipari [vállalat titkárnője a cég kárára elkövetett Tommy Rózsi, Budapesten a Faértércesítő rt. tekárője volt és a huszonhárom éveslányban a hatalmas részvénytársaság vezetősége annyira meghízott, hogy közismert hozzáértésére bizta több nagyarányúüziet lebonyolítását. Az elmúlt év nyarán aztán váratlanul rájöttek,hogy Tornay Rózsi több mint hatmilliárd korona értékű részvénytsikkasztott el, amelyet a legtitkos■sabb módon tett készpénzzé. Avizsgálat eredménye rendívül megdöbbentette az igazgatóságot, azonban nem ■ akarták elhiinni, kshogy a mindig becsületes, megbtezható és szolid életet élő Tornay Rózsi ekkora értéket sikkaszthatott volna. A tévedést azonban kizárta az a körülmény, hogy Tornay Rózsi a rovancsolás megkazaolésakor váratlanul eltűnt Budapestről és a rendőrségi nyomozásadatai szerint Párásba szökött Azottani nyomozások azonban eredménytelenek lettek és a nyomozása szokásos holtpontra jutott Az eternit hónapokban írvéne ,váratlanul élettért adott magáról . «Tornay Rózsit, a titkárnő védője, dr. Wilhelm ügyvéd két hónappal ezelőtt leveletkapott Tornaytől ■és azt elküldötte a Faértékesítő rt. igazgatójának, de a borítékot nem mellékelte s a feladás keltéről és helyéről minden felvilágosítást megtagadott. A levélben Tornay Rózsi könyörögve kérte az igazgatót, hogy bocsássanak meg neki, nagy nyomorban él, foujdosik és szeretne visszatérni Budapestre, hogy ismét dolgozhasson éstisztességesen keresse meg a ke- i nyerét. Megirta, hogy már , nincs pénze, mindenét elvesztette. Az ■igazgató a levelet azonnal a vizsgálóbíróhozvitte s miután nem is volt hajlandó a sikkasztó titkárnőnek megbocsájtani, kérte, hogy jó levél alapján kísérelje k meg felkutatni Tornay Rózsitt A vizsgálóbíró kijelentette, hogy boríték hiányában semmit nem tud tenni. Viszont a boríték kiadását az ügy-véd az ügyvédi titoktartásira való hivatkozással megtagadta. A Falértékesítő rt. igazgatója szerint teljesen kizárt, hogy Tornay Rózsi az elsikkasztott hatmilliárd koronát már elköltötette volna s az a véleménye, hogy a bocsánatért esedező levél csak egy trükk akar lenni a sikkasztó titkárnő részéről. Úgy véli, hogy Tornay Rózsi ,valamelyik szomszéd államában tartózkodik s azért szeretne bántatlanul visszatérni, hogy az esetleg még itt maradt értékekkel újból megszökhessen. Dr. Wilhelm, Tolna védője tagadja, hogy ő tájékozva volna a Tornay tartózkodási helyéről . Ha tudná is, az ügyvédi esküre való tekintettel nem árulhatná el. "Annyit tud csak, hogy Tornay Rózsi nincs Paksban és hogy nagy nyomorban él, mert valószínű, hogy már Budapestről is pénz nélkül, mások támogatásával szökött el.Lehetségesnek tartják, hogy Tor KÜZBüiv nay Rózsi a tőzsdén játszotta el a papírokat, mert belehajszolta őt a kétes spekulációkba azok a feltevések, amelyek hin sálában megvakították, hogy ővalóságos finánc zseni. Elfogták a pénzügyminisztérium sikkasztóját. Darateovicearm letartóztatásának izgalmas részletei, öngyilkos akart lenni a sikkasztó. (Bucureşti, julius 31.)Dara Dorviceamit, a pénzügyminiszteriurre jánadékpapír hamiítóját tegnap Draghici községben, az ottani tani tó stílásán elfogták. A sikkasztót éjjel egy órakor seálították a fővárosba. Damboviceanu letartóztatásának részleteire a következőket jelentik : Vladimirescu sziguranca felügyelő néhány nappal ezelőtt Dambovicealín egyik nőismerősétől megtudta, hogy a sikkasztó Draghici községben bújkál. Azonnal értesítette a főügyészséget és a , .vizsgálóbírót, akik nagyszámú rendőrcsapattal két autón Dreghiciba utaztak. A falutól 12 kilométerre levő erdőben megáldották az autókat, majd az egyik rendőrtiszt polgári , ruhába öltözve az egyik autón a faluba ment és felkereste a tanító teását. A rendőrtiszt álnéven mutatkozott be Damboviceanunak,és azt mondotta, hogy a nővére küldte azzal, hogy, szöktesse meg Giurgiunát a Dunánkeresztük Damiboviceanm bedőlt a rendőrtiszt m°sé jének és helyet foglalva az autón elindultak az erdő felé. Amikor az erdőbe értek az autót a soffőr megállította és a gyorsan áttermő rendőrükre tartóztatták a sikkasztót. Damboviceami látva, hogy nem menekülhet, revolvert rántott, de mielőtt használhatta volna a rendőrök kicsavarták a kezéből. Kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy a törvényszék folyosójáról nem a pincébe, hanem a második emeletre szökött,,e később azután a palota Strada prahovei felé néző kapuján nyugodtan kisétált. Egyenesen egy barátjának a lakására ment, ahol tegnapelőttig rejtőzött, majd szerdán Draghiciba utazott. Az éjszaki pályaudvaron látta is a detektívesket, de azok csak az első és másodosztályú utasokat vizsgálták meg, őt, mivel harmadik osztályon utazott, figyelmen kívül hagyták, így szerencsésen eljutott Draghiciba. Arra a kérdésre, hogy letartóztatásakor miért rántott revolvert, s kijelentette, hogy öngyilkos akart lenni. A vizsgálóbíró letartóztatási végzést adott ki Damboviceanu rejtegetői és szökésének előmozdítói ellen. ! Tájékoztató a mintavásáron. s *?Mik láthatók a líceumban és a kereskedelmi iskolában. — A kongresszusok s szórakozások. A különböző kiállítások. tg. \~ujáf 'fMosIröhktSL A négy nőnapi megfeszített erővel, hozzáértéssel, ipari és kereskedelmi életünknek fellendítését szolgáló célzattal megrendezett aradi áruk mintavásár a mai napon már a megnyitáshoz érkezett el. Arad ez az egyébként csöndes alföldi város szokatlanul nagy idegenforgalmával és zajos sürgészforgásával mára szinte világvárosi képet nyert. Az egymásután robogó autók és zsúfolt kávéházak hű tükrét mutatják annak az élénk érdeklődésnek, amely országosan nyilatkozott meg Arad és környéke ipari és kereskedelmi produktivitásának felértékelését illetőleg. A szállodák szobajelző-tábláin a mieinken kívül besszarábiai, orosz, bolgár, szerb, török, horvát, német, olasz, cseh, lengyel és francia nevek bizonykodnak a kiállítás nagyszerűsége és nagy horderejű eshetőségei melett. Arad már régebben is — különösen a háború előtt — nagy exportfonása volt a Balkánnak. Bor-, vas- és bútoráruink igen keresett cikkek voltak. De különösen az elmúlt öt esztendő csöndes, de annál fokozottabb méretű produktivitása volt az az alap, amelyre az aradi árumintavásár szükségessége felépült és viszont ezzel rejti magában azt a nagy lendülő erőt is, amely minden eddigi romániai árumintavásárt már előre is jóval felülmúl. A bútorkiállítás. A Kultúrpalota és a líceum közötti rész az árumintavásár tulajdonképeni kiállítási helye. ** Mindjárt a bejárati főkapu mögött, az aradi felsőkereskedelmi fiúiskola földszinti és emeleti helyiségeiben vannak elhelyezve az egész Balkánon és Kisázsiában is előnyösen ismert aradi bútorvállalatok kiállítása. Minden cég egyenként 3—4, erre az alkalomra készített és meglepő finomsággal kidolgozott interneurszel szerepel. Rococo, biedermayer, renaissance- edilii és a mai , modern kívánalmakat is kielégítő tervezetben készült gyönyörű bútorok most még porvédő leplek alatt rejtik azt a nagyszerűséget, mely ismét öregbíteni fogja az aradi bútoripar kitűnő fejlettségét. A bútorkiállításon, az aradi vállalatokon kívül több erdélyi bútorgyár is képviselve van s a külön erre a célra átalakított és berendezett termekben negyven szebbnél-szebb interieur várja a megnyitást. A vas- és textilipar, Arad, Erdély, a Regát és Bukovina vas- és textiliparát reprezentáló nagy cégek kiállítása szintén az árumintavásár keretei közé tartozik. Hatalmas méretű gépek, gazdasági szerszámok, modellek, harangok és egyéb vas- és fémáruk képviselik a belföldi vasipart és egymásután hetven vállalat mutatja be elsőrangú gépgyáraink és öntödéink versenyképes állapotát. A román textilipar versenyképes lendületét hatvan cég képviseli, eredeti s rendkívül tetszetős mintázatú /a«&' szövésekkel. Ezek közül különösen a, len- és selyemszövések nagyszerűen megoldott kolözözése tűnik ki. A vas- és textilkiállítás részben a líceum épületében, részben a fiú kereskedelmi iskolában van. Raj A gazdasági kiállítás. A líceum területén és a két nagy udvarban nyert elhelyezést a gazdasági kiállítás. Az aradi és timisoarai (temesvári) városi kertészet által beültetett pompás groundok szomszédságában az arad-hegyaljai bor, a körösvidéki búza, a bánáti dohány, Újarad és környékének nagyszerűen kiszélesített bolgárkertészete reprezenttálja mezőgazdasági fejlettségünk izmos erejét. A magnemesítés nagyszerű eredményeit a környékbeli uradalmak és mintagazdaságok mutatják be. Kongresszusok az árumintavásár ideje alatt. Az árumintavásár rendezősége az országos érdeklődésre való tekintettel különféle kongresszu- sok megtartásáról is gondosko- , dott. Az ipartestületek kongres- szusán nyolc iparág delegátusai tartanak nagygyűlést, amelyen a román ipar jövőbeni nagyfontosságú kérdéseit vitatják meg. Az ipáruxnintavásár ideje alatt kon- gresszust tartanak még a gazdák , és a közép- és kismalmosok sző-vétségei és a Sfatul Negustoresc. Szépművészeti kiállítás és sportesemények. Az árumintavásár idejére a Kultúrpalotában levő szépművészeti- és tanszermúzeumok is megnyílnak a közönség előtt, amelyek az elmúlt évek során több híres értékkel szaporodtak. Ugyanitt szemlélhetők meg az új felállításai dóm- háború földrajzi eszközök is. A rend ,dezőség ezen kívül nagy sportesemények szemléltetéséről is gondoskodott. Országos bajnoki mérkőzések, evezős versenyek, lampionos evezős felvonulások, színházi és hangsversenyelőadások, irodalmi és művészeti események gazdag változata fogják az árumintavásár vendégeinek szórakozásvágyát kielégíteni. Külön eseményszámba megy a rádió, amit ezúttal először mutatnak be , Aradon. A postaigazgatóság rendeletére külön fiók-postahivatalokat is állítanak fel a mintavásár belső területén, ami által a postai telefon- és távirat-forgalom lebonyolítása pontos és gyors kielégítést nyer. Az árumintavásár idejével kapcsolatos művészi előadások és sportesemények részletes programmját lapunk más helyén közöljük. legsgimt a Neies Pester lourEal Budapestről táviratozzák. A Neues Pester Journal, Budapest egyik legrégibb és legtekintélyesebb német nyelvű napilapja a mai nappal megszűnt. A lap nemcsak Budapest kispolgári németségének volt olvasott lapja, hanem a régi országhatárok között olvasták mindenfelé. A lapok élénken foglalkoznak a Fester Journal megszűnésével, aminek okát a nehéz gazdasági viszonyokban és abban látják, hogy olvasóközönsége a trianoni határok megteremtése óta erősen megcsökkent .