Aradi Közlöny, 1926. július (41. évfolyam, 143-168. szám)

1926-07-01 / 143. szám

Mi okozta a Schossberger bank ösz­­szeomlását. Kétszázötven milliárd hitelkihe­lyezés néhány év alatt. — Alis harmada térül meg a hatalmas összegnek.----A nagy vesztesé­gek dacára is dúsgazdagok ma­radnak a Schossbergerek. (Budapest, június 30.) Nemcsak Budapest közgazdasági életében, hanem külföldön is sok szóbeszéd­re ad okot a Schossberger Hen­­rik-cég összeomlása, amely pe­dig Magyarország közgazdasági életének igen jelentős faktora volt. A cég nem lett fizetéskép­telen, de óriási veszteségei miatt kénytelen likvidálni és már meg­­­kapták a cég összes tisztviselői felmondólevelüket. Az összeom­lást az idézte elő, hogy a cég bankosztálya rövid fennállása alatt túlságos mértékben nagy­arányú hitelüzleteket csinált. Olyan túlzott előzékenységgel adtak hitelt, hogy a Fábián-gép­­gyártól a Kiszely-vendéglősig, könnyen kaphattak itt nagy pén­zeket a hitel után futkosó cégek. A bankosztály 250 milliárdot he­lyezett ki rövid néhány év alatt, amelyből aligha tudnak 100 mil­­liárdnál többet behajtani. Egyik automobil részvénytársa­ságnál több mint 20 milliárddal van a cég érdekelve, ami ugyan áruval és fedezeti váltókkal biz­tosítva van, de ennek a hitelügy­letnek a lebonyolítása évekig hú­­zódhatik el. Tíz milliárddal van érdekelve a Rothmüller-gyár rész­­vénytársaság, egy székesfehér­vári­­kereskedőcég 5 milliárd hi­telt kapott tőlük, most azonban csak negyven százalékos egyez­ség alapján hajlandó a fás cég fi­zetni. Báró Schossberger Henrik és Lajos vezették a céget, akik­nek annak idején a szalámi kon­­­tremin is 35 milliárdjukba került. A Magyar Szalámigyár Rész­vénytársaságból is kivonulnak és hír szerint a Hitelbank fogja Schossbergerék részvényplakett­­jjét átvenni. A Hitelbank a selyp­­cukorgyárra és a Zsófia-malom­­ra a már­ ajánlott vételáron felül még 100 milliárd kölcsönt bocsáj­­tana Schossbergerék rendelkezé­sére, de ennek egy részében m­ár benne van a részvényplakett ára is. Ugyancsak megszüntetik Schossbergerék a szegedi Czinner szalámigyárban vállalt érdekeltsé­güket is, mert ez a gyár a leg­utóbbi évek során nagy deficittel dolgozott. Schossbergerék azonban a Ha­talmas veszteségek dacára, nagy Vagyonnal vonulnak vissza, mert érintetlenül megmarad 12,000 hol­das kartali birtokuk és egy gyö­nyörűen felszerelt 4000 holdas bérletük. Ugyancsak érintetlenül marad a selypi kastély és a csa­lád három hatalmas budapesti bérháza. Báró Schossberger Re­zső nagy részvényplakettekkel rendelkezik még a Nemzeti Ta­karékpénztárnál és a Földhitel­banknál, de elnöke a Cukoregye­­­sületnek­­és cenzora a Jegybank­nak. Schossbergerék a likvidálást már nem a saját embereikkel hajt­j­ák végre, hanem a Nemzeti Ta­­k­­arékpénztár útján, amelynek­­Schossberger Rezső igazgatósági tagja, amelynek emberei augusz­tus végén fognak a munkához és az el fog tartani másfél, esetleg két­­esztendeig is. Terjed a spanyol forradalom. A hadsereg lázadása Primo de Rivera diktatúrája el­len irányul. — A király elhagyta Spanyolországot. (Madrid, június 30.) Spanyol­­országban — mint jelentettük — forradalom tört ki, amely azt cé­lozta, hogy Primo de Rivera dik­tatúráját megdöntsék s a régi al­kotmányos kormányformát állít­sák vissza. Néhány nappal később azonban­­ hivatalos híradás közöl­te, hogy Primo de Riverának si­került a feltámadó mozgalmat el­fojtani. A ma érkezett hírek — ezzel ellentétben — komoly jelen­tőségű és nagyarányú forradalmi eseményekről számolnak be, me­lyek tanúsága szerint a diktátorok­nak aligha sikerül egykönnyen a törekvése, hogy a fellángolt szen­vedélyeket a normális keretek közé terelje vissza. A mai távira­tok közül ugyanis, hogy Valen­ciában a tisztek vezetésével fellá­zadt a teljes helyőrség s a kor­mány által a lázadás letörésére Valenciába küldött ezredek meg­tagadták az engedelmességet és a lázadókhoz csatlakoztak. Néhány tábornok a lázadás vezetésére Valenciába érkezett. Mallorca szigetén fekvő­­ Palma-ban Weyler generálist saját házá­ban internálták s a pálmai helyőr­ség szintén a lázadókhoz pártolt át. Unamuno, Primo d­e Rivera régi ellensége hir szerint Pármá­ba érkezett. Alfonz királytól rossz néven veszik, hogy e kritikus per­cekben magára hagyta az orszá­got. A jelentések szerint ugyanis a király hirtelen Parisba utazott, a célból, hogy Primo de Riverá­­nak szabad kezet engedjen a for­radalom elfojtására. A hadsereg hangulata a forradalmi mozgal­mak ellenére sem parlamentelle­­nes, hanem kizárólag a diktatúra ellen irányul. Úgy a tisztek, mint a polgári politikusok között ugyanis álta­lános az a vélemény, hogy a diktatúra a spanyol nép nagysá­gához nem méltó kormányforma. Madridban és az összes spanyol­országi garnizonokban a haladó politikus, Alvareznek egy mani­­fesztuma cirkulál, amely erélye­sen követeli az alkotmány vissza­állítását, az azonnali választáso­kat és a sajtócenzúra megszün­tetését. Nemes és jelentős vetélytársnak mutatkozott, valahányszor csak találkoztak.­­ Na és, ha már a primadonnák­nál tartunk, látogassunk el Réthy mesterhez, aki jó magyarhang-­­zású neve mellett mint bécsi ver­senyző szerepel, fiatal felesége azonban Csehszlováknak vallja a férjét. Réthy könnyű ellenfelet kapott, Snoskót, aki orosz szár­mazású, de párisi emigráns, vala­­mikor, midőn még a nagy Orosz­ország színeiben versenyzett, töb­bet tudott, a szakértők azt mond­ják, ma már csak abból él, amit régen magába szívott a sakktudo­mányból. Réthy mintha a legnyu­godtabb volna minden versenyző között, de ő is otthagyja az aszta­lát, mint majdnem mindannyian a versenyzők közül, mikor nincs rajtuk a lépés sora. Nagy sikere van a győri hölgy rózsáinak, mert a versenyzők, mialatt játszanak, a piros és fe­hér rózsák bódító illatában elme­rülve gondolkodnak azon, hogy milyen csellel­­és furfanggal pró­bálják ellenfelüket legyőzni. Sakk! Matt Rubufstein cigarettázik, Tartakower mo­­solyog, Ystes feketekávét és Grünfeld szon­davizet iszik játék közben, a többiek piros és fehér rózsát szagolgatnak. Képek a budapesti sakk piláetbajnoki versen­yről. (Budapest június 30). A terem­ben jobbról-balról négy-négy apró asztalka két-két székkel, az asztalon a viaszkos vászon-sakk tábla, a katonás rendben felállí­tott figurákkal, a kettős óra, mely speciálisan a sakktornákra ké­szül, papír, ceruza, hamutartó... Minden teljesen felkészülve várja a világbajnokokat és a mestereket a nagy mérkőzésre, mely ponto­san három órakor kezdődik. Há­rom óra előtt egy perccel még nincsenek is itt mindannyian, a zsinórral elkerített mérkőzés te­rületen belül, kívül pedig az ér­deklődők­é.A A kiváncsiak tömege gyülekezett, sakkbarátok és sakk­­rajongók, vannak közöttük fehér­­hajú öreg uraságok és villogó szemű, lázas diákok is. Hölgy csak nagyon kevés van, összesen kettő. Az egyik egy győri sak­kozónak a felesége, aki hatalmas rózsacsokorral érkezik, aztán sorra járja az asztalokat, ahol egy perc múlva helyet kell foglalniok a versenyzőknek és minden sakk­táblára egy szál piros és egy szál fehér rózsát tesz le, rajongása és a sakk iránt érzett szeretete bi­zonyítékául. A másik egy ala­csony, bubifrizurás, rövidszok­nyás, szőke kislány. A kezében vázlatkönyv és hosszú ceruza. Franciául beszél, majd oroszul, mintha benfentes volna itt, az első pillanatban úgy tűnik elő, mintha valamelyik külföldi lap tudósítója vagy rajzolója lenne. Kiderül azonban, hogy Réthy osztrák baj­nok fiatal felesége, akit négy hét­tel ezelőtt vett el Moszkvában, a­mikor utoljára ott versenyzett. Mikor a versenyvezető megin­dítja az órákat és a közönsé­gt csendre és némaságra inti, Tarta­kower és Rubinstein, a két nagy bajnok, már kijelölt helyükön ül­nek. Tartakower mosolyog, Rubin­stein cigarettázik és elgondolko­zik, mint egy bölcs Akibához il­lik, tudniillik ez a keresztneve. A külsején semmi sem árulja el, hogy legfontosabb mérkőzéseinek egyikét vívja most, egyik cigaret­táról a másikra gyűjt, de érdekes, hogy amikor a sakktábla fölé ha­jol és rajta van a lépés sora, min­dig fere­zi cigarettáját a hamutar­tóra. Aztán feláll, nyugodtan há­tat fordít az asztalnak és elsétál a szomszéd régiókba, sőt ha Tar­takower sokáig gondolkozik és tépelődik, a szomszéd oldalra is átmegy, nem egyszer előfordul, hogy kibiceinek egyike figyelmez­teti: „Tessék visszamenni ön kö­vetkezik!“ Mert nekik­ van a legnagyobb közönségük. Legalább negyven­ötven ember áll a kordonon kívül, majdnem mindegyik kezében ce­ruza és papiros, minden lépésüket izgatottan figyelik, minden lépé­süket lelkesen jegyzik, elismerően bólogatnak, bár a két játékos lát­szólag nem sokat törődik ezzel. A fő érdeklődés, mint mondot­tuk, Tartakower és Rubinstein par­tija felé irányult, de nem kisebb publikuma van a Grünfeld—Vajda játszmának. Grünfeld ideges, iz­gatott, állandóan szódavizet iszik; ő, a nagy teoretikus, aki ma is megmutatta, hogy már tizenöt perc hátránya volt vele szemben Vajdának, amikor Grü­nfeld régen kész volt a megnyitással. És ér­dekes, hogy mennyire megfontolt, komoly és tépelődő minden ide­gessége és izgalma mellett. Vajda már 45 percet játszott, amikor Grüinfeld még 10 percnél sem tar­tott,s nagyon komolyan veszi a partit, hiszen ellenfele mindig ér­ árvíz Kolozsvárig. Ellepte az áradat az alacsonyabb városrészeket. (Cluj, június 30.) Tegnap dél­után négy órától este nyolc óráig Kolozsváron hatalmas nyári eső esett, amelynek következtében a­ város néhány alacsonyabb pontja víz alá került. A Feleki hegyről lezúduló víztömeg megduzzasz­­totta az úgynevezett Cigány-pa­takot, amely kiáradt és elöntötte a Heltai-, valamint a Zápolya-ut­­cák alacsonyan fekvő baloldali sorát. A víz behatolt a házakba, pincékbe és mindenütt hatalmas­­ károkat okozott. Egyes házakból valósággal kimosta a berende­zést. Az ár különösen a tisztvise­lő-telep lakóit érte meglepetéssze­rűen, akik kénytelenek voltak in­góságaik hátrahagyásával védet­tebb helyre menekülni. Ugyanek­kor a Malomárok egy méter ma­gasságban elöntötte az Eperjes, Csertörő, Lázár és Apor­ uccá­­kat, ahol a közlekedés több órán keresztül szünetelt. A Pap-ucca Végén a Kisszamos lépett ki med­réből. A Monostori-úton több csa­torna bedugulása következtében keletkezett víztömeg menyezet­­magasságban elárasztott számos házat, ezenkívül a Czell-féle sör­gyár udvarán is nagyobb károkat okozott. A veszélyeztetett város­részekbe katonaság, tűzoltóság és csendőrség szállt ki, amely azon­nal hozzáfogott a mentési munká­latokhoz. Az árvíz okozta kárt több millióra becsülik. * I * I Javítják a színházi berende- s zést. A városnak Maurer Béla szin-i igazgatóval kötött színházbérleti szer­­­ződése tudvalevőleg július 1-én jár le. A permanens bizottság mai ülé­sén megbízást kapott a város gazda-s­­ági hivatala, hogy a színház beren­dezését és felszerelését leltár szerint vegye át Maurer Béla színigazgató­tól. Az átvétel a holnapi napon fog megtörténni. Ugyancsak a mai ülésen határozta el a permanens bizottság,­­ hogy a nyár folyamán újból áthuzat­­ja a páholyok plüss-borítását.

Next