Aradi Közlöny, 1926. július (41. évfolyam, 143-168. szám)

1926-07-01 / 143. szám

.y26. július 1. K­O­Z­T­­A­N­Y Sndres Mihály az arai színigazgató Gold's miniszter a színház­ koncesszióit kiadásánál az érdekelt városok kérelmét teljesíti.­­ A jövőben a váro­sok választják meg színigazgatóikat. (Bucureşti, junius 30.) Bucurest utcáin ma nem lehet végigmenni hogy az ember ne akadjon egy­két erdélyi színigazgatóba, vagy igazgató-jelöltbe. A koncessziók utáni hajsza teljes erővel folyik, de mindeddig senki sem tud sem­mi bizonyosat az eredményt ille­tőleg. Minden Toldis László kul­tuszminisztertől függ, aki azonban még nem döntött végelegesen, kiknek ad koncessziót ez idén. A miniszterhez közel álló helyről azt állítják a legnagyobb határozott­sággal, hogy Toldis Lászlót sem­miféle politikai vagy személyi szempont nem vezeti ebben a kér­désben és kizárólag azt akarja, hogy a sok erdélyi színész egzisz­­tenciája, valamint a színjátszás fo­lyamatossága biztosítva legyen. A kultuszminiszternek az az állás­pontja, hogy ő egymaga nem ad ki koncessziót, illetve nem ő fog­ja meghatározni, hogy egyik vagy másik városi színház bérletét me­lyik színigazgató nyerje el. Az ugyanis hosszadalmas eljárást kö­vetelne, hogy a miniszter bizo­nyosságot szerezzen arról, képes lesz-e a színigazgató az egész szezon ideje alatt biztosítani tár­sulatának exisztenciáját. A kul­tuszminisztérium tehát csak mű­vészeti szempontból fogja felül­bírálni a koncessziók iránt beadott kérvényeket. Azoknak, akiknek művészi erejéről a minisztérium meggyőződést szerzett s amely­nek állampolgári magatartása el­len nem emelhető kifogás, a mi­niszter koncessziót ad, vagyis vé­leményezi, hogy színigazgató le­hessen. Az azután teljesen a szín­­háztulajdonos város tanácsára lesz bízva, hogy gazdasági szem­pontból is mérlegelés tárgyává te­­gye egyik vagy másik igazgatóje­­lölt alkalmasságát s annak adja oda a színház bérletét, akit ene ezek­ből a szempontokból a legalkal­masabbnak talál. A Qoldis miniszter által beve­zetett új rendszer sokban hasonlít ahhoz a módszerhez, amellyel im­­­­péri­um változása előtt jutottak szín­házi bérlethez a színigazgatók. El­térés csak annyiban van, hogy a miniszter előbb kiadja a koncesz­­sziót és csak azután bizza a vá­rosokra­ az igazgató személyében való megállapodást. Célszerűbb s helyesebb' volna a rég’, bevált rendszerhez visszatérni, amely szerint az egyes­ városok pályá­zatot írnak ki a színház bérletére és a pályázó színigazgatók közül .az erkölcsileg és anyagilag leg­megfelelőbbet terjesztik fel a mi­niszterhez, aki úgy művészi, mint ’politika’ szempontok figyelembe­vételével adja ki a koncessziót a­­városok által választott színigaz­gatóknak.­­ Mindenesetre azonban Qoldis miniszter új rendszere is jelentős­­ konszolidációt jelent a színigazga­­­tói koncessziók kiadása körül már­­,­évek óta tartó khaoszban. Ugyane hírforrás közi’, hogy a miniszter­­fenti intenciói szerint már három koncesszió sorsa biztosítva van, a­mennyiben Arad, Nagyvárad és Szatmár városok tanácsai már megtették előterjesztésüket az igazgatók személyét illetőleg. Rövidesen kiadja a kultuszminisz­ter a véleményező koncessziókat és elsősorban azokat veszi figye­lembe, akiket a városi tanácsok ajánlottak, így tehát Szendrey Mihály aradi, Parlaghy Lajos nagyváradi, Szabadkay József­­szatmári koncessziója ipár bizto­sítottnak látszik. A többi, csupán névre szóló koncessziók tulajdono­sai pedig az egyes városokkal kez­denek tárgyalásokat a­­színházbér­let tárgyában. A városok azzal a színigazgatóval köthetnek erre vo­­natkozó megállapodást, akit a vá­ros közönsége legalkalmasabbnak tart a szinikultú­rájának vezetésé­re és­ irányítására. 3 Gavallérok pofozkodása Pesten. Két nagy feltűnést keltő utcat botrány a magyar fővárosban. (Budapest, június 30-) Két kü­lönös botrány tartja izgalomban Budapest népét. A botrányok, a­melyek központjában tettleges in­zultusok állnak, annál nagyobb érdeklődést keltenek, mert fősze­replői a budapesti előkelő társa­ságok ismert nevü, sokat szereplő tagjai. A két uccai botrány így, történt: Cellás Tibor báró ma délben egyik huszárfőhadnagy barátjá­nak társaságában sétált a Váci­­uccai korzón s az összetorlódott tömegben összeütközött egy fia­talemberrel, akinek — mint ké­sőbb kiderült — Papp László a neve. Collas Tibor báró megjegy­zést tett Papp Lászlóra, majd to­vább sétált barátjával. Papp László hosszabb idő múlva Collas Tibor báró elé állt és a névjegyét kérte. Collas ingerülten vála­szolta: — Maga nagyon jól tudja, kivel van dolga, takarodjék innen. Papp László erre olyan mozdu­latot tett, mintha inzultálni akar­ná Collas bárót, aki azonban meg­előzte ellenfelét és arcul ütötte. Nagy csődület támadt. Collas Ti­bor báró huszárfőhadnagy barát­jával együtt eltávozott, hogy meg­akadályozza a további botrányt, majd az ügy lovagias elintézése céljából megnevezte segédeit Thomka Zoltán huszáralezredes és Palotay-Kovács Károly szemé­lyében. Papp László tőzsdebizo­mányos tavaly is szerepelt ilyen botrányban, amikor a Margitszi­geten egy kártyaasztalnál történt összeszólalkozás után Somlay Artur színművészt inzultálta. A másik botrány az Erzsébet­­körúti Pátria-kávéházban tör­tént: Szemző Gyula volt bácskai főispán egy régebbi afférből ki­folyólag tettleg inzultálta Bach­­ruch Albertet, a nemrégiben el­hunyt Bachruch ékszergyáros fiát. Szemző és Bachruch között nemrégiben bizonyos ellentétek keletkeztek, amelyek során Bach­­ruch egy társaságban állítólag sértő megjegyzést tett Szemzőre. A volt főispánnak ma jutott tudo­mására a dolog és elhatározta, hogy azonnal elégtételt szerez a sértésért. Autóba ült és felkereste mindazokat a helyeket, hol Bach­­ruch a délutáni órákban tartóz­kodni szokott. Több körúti ká­­véház után végre ráakadt Bach­­ruchra a Pátria-kávéház terra­­szán. Bachruch Rónay László földbirtokos és a fiatal Wodiáner báró társaságában ült és nyugod­tan fogyasztotta kávéját, amikor Szemző odalépett. — Végre megvagy -- szólt Szemző a mit sem sejtő Bach­­ruchhoz és egy hatalmas pofont mert le. Bachruch felugrott, de ebben a pillanatban Szemző fel­kapta a félig telt kávéscsészét, és a forró kávéval végigöntötte Bachruchhot. A kávéház közön­sége az inzultus láttára felugrott, mielőtt azonban beavatkozhattak volna. Szemző sarkon fordult, beszállt az autóba és elhajtatott- A nyilvános helyen történt bot­rány nagy feltűnést keltett a ká­véházban és az utcán, az autójától is meg kellett válni- Elúszott azonban az aranyórája és az aranylánca is, csak nemes egyszerűséggel berendezett Ba­­ross-uccai három szobás lakása maradt meg. Most ebből őt vit­ték el. A letartóztatása előtt még kávéházban volt és a kávéházban árusították az újságokat, amelyek már közölték, hogy ellene letar­tóztatást végzést adtak ki. Fábry azonban nem vett újságot, mert új tervekkel volt elfoglalva, ame­lyeket barátainak is elmondott. Külföldi autógyárak budapesti képviseletét akarta megszerezni ő, aki eddig csak amatőr volt és most kénytelen lett volna a pro­­fesszionátusságra áttérni. Fábry mindig azt hangoztatta, hogy csak a becsületét akarja megmen­teni és a lelkiismeretét megnyug­tatni. Fábry további sorsát élénk rokonszenvvel kisérik és a bará­tok hatalmas tábora várja, hogy a fogházat a volt igazgató ismét elhagyja. _______ Néhai malomigazgatóból autóügynök. A letartóztatott Fábry Oszkár fényes karrierjének különös fordulása» (Budapest, június 30.) Egész Budapesten óriási feltűnést keltett Fábry Oszkárnak, a Concordia műmalom volt ügyvezető igazga­tójának a letartóztatása, akit min­denki korrekt és becsületes em­bernek ismert. Fábry intézte a súlyos anyagi válságba jutott Concordiia sorsát az öngyilkossá lett Hőnich Henrik vezérigazgató­val egyetemben. Az ügyészség nyomozást indított a vállalat nagymérvű veszteségeinek meg­állapítására és a nyomozás során igen sok visszaélést fedeztek fel. Szembeötlő volt, hogy az igazga­tók, közöttük Fábry és a vállalat pénzéből nagy összegű, milliár­dos, úgynevezett „előlegeket“ vet­tek fel, amelyeknek a fizetésből való visszatérítését eleve kizárt­nak kellett tekinteni. Fábryt ezért hűtlen kezelés bűntette miatt vet­ték őrizetbe. Fábry Oszkár vá­lasztmányi tagja volt a Királyi Magyar Automobil Klubnak, ahol a legnagyobb megdöbbenéssel vettek tudomást letartóztatásáról. Fábrynak csak két szenvedélye volt: a munka és az autó. Min­den nap a késő esti órákig dolgo­zott a malom irodájában s azután az autóján távozott. A Spolarich­­kávéházba járt, vagy elment az automobil-klubba, ahol az autó­sport legfrissebb eseményeiről dis­kurált. A Concordia összeomlása után gyakran hangoztatta: — Higyjétek el fiuk, épen olyan szegény vagyok megint, mint amikor a pályámat elkezd­tem. A krach után egy fillért sem mentettem meg magamnak. Az egész vagyonom elúszott! Fábry Oszkárnak azonban még legkedvesebb tulajdonától. Hat évi hillemre ítéltek egy emberi femadót. Megdöbbentő főtárgyalás az ara­di törvényszéken. (Saját tudósítónktól.) Egy em­beri érzésekből teljesen kivetkő­zött, elvetemült ember felett itél­­i kezeit ma az aradi törvényszék­­ Nistor-tanácsa. Bud­e Vencel bo­­­rossebesi péklegény néhány hó­nappal ezelőtt rövid ideig Körös- I­bányán, a „Zaránd“ fatermelő­­cégnél volt alkalmazásban. Ez alatt az idő alatt Neipel József körösbányai mozdonyvezetővel lakott egy házban, akinek egy öt és egy kilenc esztendős kisleá­nyát több alkalommal édességek­kel, ajándékokkal szobájába csa­logatta és a gyermekeken me­rényletet követett el. Az annak idején megejtett orvosi vizsgálat megállapította, hogy mindkét kis­leány súlyos vérbajban szenved, akiket a durva lelkű, állatias ösz­­tönű Buche fertőzött meg. Súlyos tettének főtárgyalásán Buche rendkívül nyugodtan viselkedett s cinikusan mondotta el, hogy kép­telen volt ellenállni beteges ösztö­nének. A törvényszék hat eszten­dei börtönbüntetéssel sújtotta és az apának fizetendő 10.000 lej kártérítés megfizetésére kötelezte Buche Vencelt, aki az ítéletet mosolyogva vette tudomásul. A Volt Máv-nyugdíjasok ügye. Budapestről táviratoztak. Egy héttel ezelőtt Erdélyből küldöttséig érkezett Budapestre, amelyet 10.000 volt MÁV tisztviselő és alkalmazott kül­dött, hogy a MÁV nyugdíjintézeténél­­ rendezzék nyugdíjügyüket. A küldött-­­ség tagjai: Marutz Gyula nyugalma­zott felügyelő, Huszár Bertalan fel­ügyelő és Perédy György hírlapíró, a Magyar Párt biharmegyei tagoza­­­­tának titkára. A küldöttség előzőleg­­ már a román kormánnyal is folytatott tárgyalásokat, melyeket most a MÁV vezérigazgatóságánál, a kereskedelmi és népjóléti minisztériumnál folytat­tak, s tekintettel az ügy külpolitikai vonatkozásaira, a miniszterelnökséget is felkeresték. A tárgyalások kedvező mederben folynak és belekapcsolód­nak azokba a tárgyalásokba, amelye­ket a magyar kormány a szomszéd országok kormányaival folytat.­­ *

Next