Aradi Közlöny, 1926. július (41. évfolyam, 143-168. szám)
1926-07-01 / 143. szám
.y26. július 1. KOZTANY Sndres Mihály az arai színigazgató Gold's miniszter a színház koncesszióit kiadásánál az érdekelt városok kérelmét teljesíti. A jövőben a városok választják meg színigazgatóikat. (Bucureşti, junius 30.) Bucurest utcáin ma nem lehet végigmenni hogy az ember ne akadjon egykét erdélyi színigazgatóba, vagy igazgató-jelöltbe. A koncessziók utáni hajsza teljes erővel folyik, de mindeddig senki sem tud semmi bizonyosat az eredményt illetőleg. Minden Toldis László kultuszminisztertől függ, aki azonban még nem döntött végelegesen, kiknek ad koncessziót ez idén. A miniszterhez közel álló helyről azt állítják a legnagyobb határozottsággal, hogy Toldis Lászlót semmiféle politikai vagy személyi szempont nem vezeti ebben a kérdésben és kizárólag azt akarja, hogy a sok erdélyi színész egzisztenciája, valamint a színjátszás folyamatossága biztosítva legyen. A kultuszminiszternek az az álláspontja, hogy ő egymaga nem ad ki koncessziót, illetve nem ő fogja meghatározni, hogy egyik vagy másik városi színház bérletét melyik színigazgató nyerje el. Az ugyanis hosszadalmas eljárást követelne, hogy a miniszter bizonyosságot szerezzen arról, képes lesz-e a színigazgató az egész szezon ideje alatt biztosítani társulatának exisztenciáját. A kultuszminisztérium tehát csak művészeti szempontból fogja felülbírálni a koncessziók iránt beadott kérvényeket. Azoknak, akiknek művészi erejéről a minisztérium meggyőződést szerzett s amelynek állampolgári magatartása ellen nem emelhető kifogás, a miniszter koncessziót ad, vagyis véleményezi, hogy színigazgató lehessen. Az azután teljesen a színháztulajdonos város tanácsára lesz bízva, hogy gazdasági szempontból is mérlegelés tárgyává tegye egyik vagy másik igazgatójelölt alkalmasságát s annak adja oda a színház bérletét, akit ene ezekből a szempontokból a legalkalmasabbnak talál. A Qoldis miniszter által bevezetett új rendszer sokban hasonlít ahhoz a módszerhez, amellyel impérium változása előtt jutottak színházi bérlethez a színigazgatók. Eltérés csak annyiban van, hogy a miniszter előbb kiadja a konceszsziót és csak azután bizza a városokra az igazgató személyében való megállapodást. Célszerűbb s helyesebb' volna a rég’, bevált rendszerhez visszatérni, amely szerint az egyes városok pályázatot írnak ki a színház bérletére és a pályázó színigazgatók közül .az erkölcsileg és anyagilag legmegfelelőbbet terjesztik fel a miniszterhez, aki úgy művészi, mint ’politika’ szempontok figyelembevételével adja ki a koncessziót avárosok által választott színigazgatóknak. Mindenesetre azonban Qoldis miniszter új rendszere is jelentős konszolidációt jelent a színigazgatói koncessziók kiadása körül már,évek óta tartó khaoszban. Ugyane hírforrás közi’, hogy a miniszterfenti intenciói szerint már három koncesszió sorsa biztosítva van, amennyiben Arad, Nagyvárad és Szatmár városok tanácsai már megtették előterjesztésüket az igazgatók személyét illetőleg. Rövidesen kiadja a kultuszminiszter a véleményező koncessziókat és elsősorban azokat veszi figyelembe, akiket a városi tanácsok ajánlottak, így tehát Szendrey Mihály aradi, Parlaghy Lajos nagyváradi, Szabadkay Józsefszatmári koncessziója ipár biztosítottnak látszik. A többi, csupán névre szóló koncessziók tulajdonosai pedig az egyes városokkal kezdenek tárgyalásokat aszínházbérlet tárgyában. A városok azzal a színigazgatóval köthetnek erre vonatkozó megállapodást, akit a város közönsége legalkalmasabbnak tart a szinikultúrájának vezetésére és irányítására. 3 Gavallérok pofozkodása Pesten. Két nagy feltűnést keltő utcat botrány a magyar fővárosban. (Budapest, június 30-) Két különös botrány tartja izgalomban Budapest népét. A botrányok, amelyek központjában tettleges inzultusok állnak, annál nagyobb érdeklődést keltenek, mert főszereplői a budapesti előkelő társaságok ismert nevü, sokat szereplő tagjai. A két uccai botrány így, történt: Cellás Tibor báró ma délben egyik huszárfőhadnagy barátjának társaságában sétált a Váciuccai korzón s az összetorlódott tömegben összeütközött egy fiatalemberrel, akinek — mint később kiderült — Papp László a neve. Collas Tibor báró megjegyzést tett Papp Lászlóra, majd tovább sétált barátjával. Papp László hosszabb idő múlva Collas Tibor báró elé állt és a névjegyét kérte. Collas ingerülten válaszolta: — Maga nagyon jól tudja, kivel van dolga, takarodjék innen. Papp László erre olyan mozdulatot tett, mintha inzultálni akarná Collas bárót, aki azonban megelőzte ellenfelét és arcul ütötte. Nagy csődület támadt. Collas Tibor báró huszárfőhadnagy barátjával együtt eltávozott, hogy megakadályozza a további botrányt, majd az ügy lovagias elintézése céljából megnevezte segédeit Thomka Zoltán huszáralezredes és Palotay-Kovács Károly személyében. Papp László tőzsdebizományos tavaly is szerepelt ilyen botrányban, amikor a Margitszigeten egy kártyaasztalnál történt összeszólalkozás után Somlay Artur színművészt inzultálta. A másik botrány az Erzsébetkörúti Pátria-kávéházban történt: Szemző Gyula volt bácskai főispán egy régebbi afférből kifolyólag tettleg inzultálta Bachruch Albertet, a nemrégiben elhunyt Bachruch ékszergyáros fiát. Szemző és Bachruch között nemrégiben bizonyos ellentétek keletkeztek, amelyek során Bachruch egy társaságban állítólag sértő megjegyzést tett Szemzőre. A volt főispánnak ma jutott tudomására a dolog és elhatározta, hogy azonnal elégtételt szerez a sértésért. Autóba ült és felkereste mindazokat a helyeket, hol Bachruch a délutáni órákban tartózkodni szokott. Több körúti kávéház után végre ráakadt Bachruchra a Pátria-kávéház terraszán. Bachruch Rónay László földbirtokos és a fiatal Wodiáner báró társaságában ült és nyugodtan fogyasztotta kávéját, amikor Szemző odalépett. — Végre megvagy -- szólt Szemző a mit sem sejtő Bachruchhoz és egy hatalmas pofont mert le. Bachruch felugrott, de ebben a pillanatban Szemző felkapta a félig telt kávéscsészét, és a forró kávéval végigöntötte Bachruchhot. A kávéház közönsége az inzultus láttára felugrott, mielőtt azonban beavatkozhattak volna. Szemző sarkon fordult, beszállt az autóba és elhajtatott- A nyilvános helyen történt botrány nagy feltűnést keltett a kávéházban és az utcán, az autójától is meg kellett válni- Elúszott azonban az aranyórája és az aranylánca is, csak nemes egyszerűséggel berendezett Baross-uccai három szobás lakása maradt meg. Most ebből őt vitték el. A letartóztatása előtt még kávéházban volt és a kávéházban árusították az újságokat, amelyek már közölték, hogy ellene letartóztatást végzést adtak ki. Fábry azonban nem vett újságot, mert új tervekkel volt elfoglalva, amelyeket barátainak is elmondott. Külföldi autógyárak budapesti képviseletét akarta megszerezni ő, aki eddig csak amatőr volt és most kénytelen lett volna a professzionátusságra áttérni. Fábry mindig azt hangoztatta, hogy csak a becsületét akarja megmenteni és a lelkiismeretét megnyugtatni. Fábry további sorsát élénk rokonszenvvel kisérik és a barátok hatalmas tábora várja, hogy a fogházat a volt igazgató ismét elhagyja. _______ Néhai malomigazgatóból autóügynök. A letartóztatott Fábry Oszkár fényes karrierjének különös fordulása» (Budapest, június 30.) Egész Budapesten óriási feltűnést keltett Fábry Oszkárnak, a Concordia műmalom volt ügyvezető igazgatójának a letartóztatása, akit mindenki korrekt és becsületes embernek ismert. Fábry intézte a súlyos anyagi válságba jutott Concordiia sorsát az öngyilkossá lett Hőnich Henrik vezérigazgatóval egyetemben. Az ügyészség nyomozást indított a vállalat nagymérvű veszteségeinek megállapítására és a nyomozás során igen sok visszaélést fedeztek fel. Szembeötlő volt, hogy az igazgatók, közöttük Fábry és a vállalat pénzéből nagy összegű, milliárdos, úgynevezett „előlegeket“ vettek fel, amelyeknek a fizetésből való visszatérítését eleve kizártnak kellett tekinteni. Fábryt ezért hűtlen kezelés bűntette miatt vették őrizetbe. Fábry Oszkár választmányi tagja volt a Királyi Magyar Automobil Klubnak, ahol a legnagyobb megdöbbenéssel vettek tudomást letartóztatásáról. Fábrynak csak két szenvedélye volt: a munka és az autó. Minden nap a késő esti órákig dolgozott a malom irodájában s azután az autóján távozott. A Spolarichkávéházba járt, vagy elment az automobil-klubba, ahol az autósport legfrissebb eseményeiről diskurált. A Concordia összeomlása után gyakran hangoztatta: — Higyjétek el fiuk, épen olyan szegény vagyok megint, mint amikor a pályámat elkezdtem. A krach után egy fillért sem mentettem meg magamnak. Az egész vagyonom elúszott! Fábry Oszkárnak azonban még legkedvesebb tulajdonától. Hat évi hillemre ítéltek egy emberi femadót. Megdöbbentő főtárgyalás az aradi törvényszéken. (Saját tudósítónktól.) Egy emberi érzésekből teljesen kivetkőzött, elvetemült ember felett itéli kezeit ma az aradi törvényszék Nistor-tanácsa. Bude Vencel borossebesi péklegény néhány hónappal ezelőtt rövid ideig Körös- Ibányán, a „Zaránd“ fatermelőcégnél volt alkalmazásban. Ez alatt az idő alatt Neipel József körösbányai mozdonyvezetővel lakott egy házban, akinek egy öt és egy kilenc esztendős kisleányát több alkalommal édességekkel, ajándékokkal szobájába csalogatta és a gyermekeken merényletet követett el. Az annak idején megejtett orvosi vizsgálat megállapította, hogy mindkét kisleány súlyos vérbajban szenved, akiket a durva lelkű, állatias ösztönű Buche fertőzött meg. Súlyos tettének főtárgyalásán Buche rendkívül nyugodtan viselkedett s cinikusan mondotta el, hogy képtelen volt ellenállni beteges ösztönének. A törvényszék hat esztendei börtönbüntetéssel sújtotta és az apának fizetendő 10.000 lej kártérítés megfizetésére kötelezte Buche Vencelt, aki az ítéletet mosolyogva vette tudomásul. A Volt Máv-nyugdíjasok ügye. Budapestről táviratoztak. Egy héttel ezelőtt Erdélyből küldöttséig érkezett Budapestre, amelyet 10.000 volt MÁV tisztviselő és alkalmazott küldött, hogy a MÁV nyugdíjintézeténél rendezzék nyugdíjügyüket. A küldött-ség tagjai: Marutz Gyula nyugalmazott felügyelő, Huszár Bertalan felügyelő és Perédy György hírlapíró, a Magyar Párt biharmegyei tagozatának titkára. A küldöttség előzőleg már a román kormánnyal is folytatott tárgyalásokat, melyeket most a MÁV vezérigazgatóságánál, a kereskedelmi és népjóléti minisztériumnál folytattak, s tekintettel az ügy külpolitikai vonatkozásaira, a miniszterelnökséget is felkeresték. A tárgyalások kedvező mederben folynak és belekapcsolódnak azokba a tárgyalásokba, amelyeket a magyar kormány a szomszéd országok kormányaival folytat. *