Aradi Közlöny, 1927. október (42. évfolyam, 217-242. szám)
1927-10-01 / 217. szám
\s O /. 4 Y, kott meg ez az ügy, mert mire a magyar kormány válaszolhatott volna, Paléologue már megbukott Ez azonban szintén tévéses, mert Simonyi-Siemanam már megbukott 1920. július elején, Paléologue pedig, aki eddig csak külügyi főtitkár volt, azután lett külügyminiszter egészen szeptemberig. Egy harmadik miniszter szerint pedig azért hiúsult meg ez a terv, mert mire a Simonyi-Semadam-kormány válaszolhatott volna, már megbukott Millerand, ami szintén tévedés, mert Simonyi megbukott 1920. július elején, Millerand pedig hivatalában maradt 1920. szeptember 23-áig, amikor úgy bukott meg, hogy köztársasági elnök lett. Tetézi a zavart a gróf Apponyi Albert nyilatkozata is, aki kijelenti, hogy a magyar békedelegáció sem a francia kormánytól, sem Palédloguetól nem kapott iyen átiratot. Azt azonbansenki sem állította, hogy ilyen átiratot a magyar kormány kapott és így inkább az derítene világosságot az ügyre, ha Apponyi arra nyilatkozna, hogy tudomása szerint kapott-e ilyent a magyar kormány? Nem érdektelen az sem, hogy akkor a külügyi bizottság elnöke gróf Andrássy Gyula volt, kormánypárti vezér is volt akkor és igy megbízhatóságát senki kétségbe nem vonhatta, külügyi ügyekhez való hozzáértését még kevésbé és gróf Andrássy Gyula erről az átiratról nem birt tudomással. Volna még sok más érdekes kérdés is, amelyeket azonban csak akkor lehetne igazán tisztázni, ha előbb megállapítanák a valódi tényállást és azt, hogy a sok ellentmondás között mi az igazság? L A. A. A. A. A. A. A A A A a A aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa ft>27 október4. kapnak-e államsegélyt a kisebbségi iskolák? A jövő héten dönt ez ügyben a költségvetési bizottság. — Külön bizottság vizsgálja meg az iskolák nyilvánossági jogának ügyeit. Január elsejéig minden iskola kérését elintézik. — A kultuszminiszteri államtitkár és Nae Dumitrescu utóda nyilatkoznak. (Az Aradi Kriszi-i tudósítójától.) A kisebbségi iskolai kérdés két legégetőbb problémájával kerestük ma fel a kultuszminisztérium államtitkárát. Az államsegély és a nyilvánossági jogok ügyében. Ez a két probléma az, amin elvérezhet a kisebbségi magánoktatás és a kisebbségek az Averescu-kormány alatt számtalan ígéretet kaptak, e két kérdés elintézésére, azonban, ha időközben valami változás is történt ez ügyekben , az csak a kisebbségi iskolák rovására volt. Az államtitkár szobájának két ajtaja van, az egyik oldalon a kabinetfőnök vigyáz és a másik ajtónál a minisztérium egyik régi szolgája áll. Az Utóbbi ajtón keresztül mennek be a protekciósok és amikor végre nekünk is sikerül a kiválasztottak ajtaján keresztül átsurranni, a következő tipikusan bucuresti-i kép tárul szemeink elé. Az államtitkár ott ül ..... .. , pA'v' -*J az asztal körül egy busz főnyi tömeg, mindegyik egy-egy felbélyegzett kérvényt lobogtat az izzadó álamtitkár felé. Megálltunk az ajtóban és nagyon sajnáltuk, hogy nincs nálunk egy fényképezőgép. A centralizáció... Ezt a tímet adtuk volna a képnek. És találóbban nem is tudtuk volna megörökíteni azt a módszert, mely még a legkisebb ügyben is azt kívánja, hogy mindent a miniszter intézzen el-De végre mi is helyet kapunk az ostromlott várihoz hasonló asztal mellett és feltehetjük Const. Chirilescu államtitkárnak kérdésünket . Úgy tudjuk államtitkár úr, hogy a minisztérium most dolgozik a költségvetésen, gondioltak-e arra, hogy a jövő évi költségvetésben a kisebbségi iskolák államsegélyére is valami összeget beállítsanak, azon az ötmillió fejenkívül, amit a német, szász és sváb iskolák részére minden évben biztosítottak? A kisebbségi iskolák sorsdöntő napjai. Az államtitkár leteszi a nagy csontketretes pápaszemét és a következőket mondja: — Hogy kapnak-e a kisebbségi iskolák államsegélyt, vagy sem, az nem tőlünk függ. Mi még nem vagyunk annyira a költségvetési munkálatainkkal, hogy nyilatkozni tudnék, mily tételek szerepelnek a jövő év költségvetésben, a jövő héten ülünk össze a pénzügymi. Hisztériámban és akkor kap majd a mi költségvetésünk valami formát. Én szerintem azonban a kisebbségi iskolák államsegélyének kérdése a parlamenttől függ, a költségvetési tárgyalások alkalmával kell eldönteni, hogy szerepelhet-e ez a tétel, vagy sem? De kérem államtitkár úr, a pénzügyminiszter egyik parlamenti beszédében arra való hivatkozással tagadta meg az államsegély kifizetését, mert az nem szerepelt a költségvetésben._ Amint mondtam... a jövő héten ülünk össze és akkor fektetjük le a költségvetésünket, azonban a nézetem szerint a parlament hivatott ezt a kérdést megoldani. Mi a magunk részéről e nyilatkozathoz azt jegyezzük meg, hogy az itteni parlamenti gyakorlat szerint egy törvényjavaslat, ha az a parlament elé kerül, azon már nem igen történik változás, csak a kormány jóváhagyásával. És így kétségtelen tény, hogy a jövő heti pénzügyminiszteri konferencián fog eldőlni, hogy az iskoláink kapnak-e államsegélyt vagy sem. És most nem arról van szó, hogy egy évre adják ezt az államsegélyt. Hanem mivel a kormány kijelentése szerint tizenkét évig maradnak uralmon, tehát a jövő nepi konferencia sorsa döntő lesz a kisebbségekre nézve. Most egy teendője lehet a kisebbségi vezéreknek: minden módot meg kell ragadniuk, hogy megértessék a kormánnyal azt, hogy ezt a jogos kérésüket teljesítenie kell. A második kérdésünk az államtitkárhoz a következő volt: — Mi a kormány álláspontja a nyilvánossági jogok ügyében? — A Consiliul Permanent, mely e kérdésekkel foglalkozik, túl volt idáig malmozva munkával, ez a testület dönt a nyilvánossági jogokról, a tankönyvekről, diplomákról, vizsgákról, új osztályokról és igy érthető, ha a többezer nyilvánossági ügy kérdése — csak lassan haladhatott előre. (És ennek dacáraez a testület egész nyáron szabadságon véte... Szerk. Most azonban egy szakértő bizottságot kreáltunk, amely csak ezen ügyekkel foglalkozik és igy remélhető, hogy most már gyorsabb tempóban fog haladni a munka. — Egyes román lapok megint felemlítik, hogy a kormány tervezi az érettségi vizsgák megszüntetését, mi igaz ebből? Az államtitkár válasza a következő vest: " Az Averescu-kormány tényleg foglalkozott azzal, hogy az érettségi vizsgákat megszünteti, azonban éppen mi vagyunk azok, akik az érettségi vizsgálatokról szóló törvényt szerkesztettük ésnem elfogultság beszél belőlem, amikor kijelentem, hogy az eddigi eredményekkel nagyon meg vagyunk elégedve és semmi okot sem látunk fennforogni, hogy az érettségi vizsgák eddigi menetén változtassunk. Az államtitkár nagyon szívesen fogadott bennünket és még bizonyára sok érdekes dolgot mondott volna, azonban az asztal körül álló, kérvényekkel hadonászó tömeg szinte elsöpört bennünket a miniszteri asztal mellől és így csak egy nagyon elfoglalt ember barálságos kézlegyintése jutott még részünkre és az államtitkár — a szent centralizmus nevében — máris beletemetkezett egy kérvény tanulmányozásába, melyben egy máramarosfalusi tanító a 45 lej kiszállási költségeinek megtérítéséért esedezik az onoratus minisztériumhoz. Kik a tagjai a Referáló Bizottságnak? N. Russu, a most kinevezett új vezérigazgató, aki október elsején átveszi Nae Dumitrescu örökségét, bucovinai ember, a régi osztrák császári iskolák bucovinai magas funkcionáriusa volt. Úgy átszik az új rezsim alatt iszaposan megállotta a helyzet, hiszen nagy kitüntetésben részesült, amikor a Nae Dumitrescu örökét megkapta. Az új vezérigazgató még a régi irodahelyiségében fogadta lapunk bucsi részi munkatársát és a nyilvánossági ügyekről — erről a legégetőbb kisebbségi iskola-problémáról — a következőket mondta nekünk: — 1925. óta körülbelül háromezer magániskola nyilvánossági jogának ügye halmozódott fel nálunk. Ez a nagy szám úgy ma-agyarázható, hogy egy-egy iskola ügye most már harmadszor, vagy negyedszer kerül hozzátk, mivel, ha egz iskola nem kapja meg a nyilvánossági jogát, akkor a határozatban rá- ■mutatunk a jog megfosztásának okára és majdnem minden esetben ezek az iskolák kijavítják, illetve pótolják a hiányokat és újból felterjesztik hozzánk a kérésüket, így magyarázható, hogy most újra a Consiliul Permanenti előtt fekszenek az összes iskolák kérvényei. Azonban a Consiliul Permanent annyira tuli van halmozva, munkával, hogy még hosszú idő telne el, amíg ezen iskolák dolgaiban dönteni tudna. És ezért a miniszter úr radikális úyitást vezetett be. Kinevezett egy három tagból álló Referáló Bizottságot. E bizottság, mely már három nap előtt megalakult, a következő tagokból áll: Pteancu vezérinspektor, Cara-modovic inspektor és én. Ez a bizottság naponta ötven-hatvan iskola ügyét fogja bezár-igyaklni, azonban nem dönt a nyilvánossági jog ügyében, hanem csak megállapítja, hogy a törvény értelmében milyen hiányok tapasztalhatók, elkészíti a jelentését és így az egyes iskolák aktái most már teljesen kidolgozott és általunk véleményezett aktákkal k kerül a Con- siliul Permanent elé, úgy, hogy az általunk elkészített anyaggal a Consiliul Permanent is végezhet naponta, hiszen az ügy anyagi, illetve technikai részét mi már elintéztük. Körülbelül háromezer ilyen iskola van és én azt hiszem, hogy január elsejéig minden iskola nyilvánossági joga ügyében döntést fogunk hozni. FarkasAladár. Sir maya keserves könnyeket utánai! Tangó dal. Minden eddigi kottasikert feltamul. Melódiája akaratlanul is a Hitébe mászik. Ára 36.—lej. Moravetz kiadás, mindenütt kapható. 4715 lázadás egy londoni fogházban A rabok kiszabadultak és kommunista tüntetésbe kezdtek. Párisból táviratozzák. A touloni tengerészeti laktanya fogházában tegnap este a foglyok fellázadtak. Sikerült kiszabadulniok, beverték az ajtókat és ablakokat, majd az Internacionálét énekelve, éljenezték Marty kommunista képviselőt. A csendőrségnek és a tengerészcsapatoknak csak nehezen sikerült a lázadást elfojtani. Miközben a foglyokat a másik fogházba kísérték, a fogház előtt nagy tömeg verődött össze és tüntetni kezdett. A rendőrség puskatussal szórta szét a tüntetőket. Eltűnt egy amerikai gyármágnás fia. Idegenlégióba állott vagy zsarolók kezébe került a 21 éves dollármilliomos. Newyorkból jelenítik: Amerika előkelő pénzügyi köreit nagy izgalomban tartja a 21 éves gyármágnás, R. I. Reynolds rejtélyes eltűnése, aki különben többmilló dollárnak boldog várományosa. Reynoldsról 12 nap óta nincs semmi hír és bár egy egész detektívsereg nyomoz utána, nem akadtak nyomára. Lehet, hogy Kairóba ment, vagy a francia idegenlégióba állt be, de azt sem tartják lehetetlennek, hogy a gazdag örököst zsarolás céljából valakihol fogva tartják. Erre vall az a névtelen levélis, amely a newyorki rendőrségre ma érkezett és amelynek írója 3000 dollárért hajlandó a rendőrséget egy negyed órán belül Reynolds tartózkodási helyére vezetni. A detektívek most a névtelen levélírót keresik, persze, amerikai módra, azt is eredménytelenül. ____