Aradi Közlöny, 1928. november (43. évfolyam, 247-271. szám)
1928-11-01 / 247. szám
I Arad, XLIII. évf. 247-ik szava. Egyes példányoira 5 lej, vasirfcap 6 lej. 1928- novefrrfSef l. Csutorfoló Szerkesztőség: Arad, Aesertpalota. Kiadóhivatal: Aradi Nyomda Vállalat, fktdev. Regele Ferdinand 4/22 (József főherceg ut.) Sürgönyeim Közlöny, Arad. Telefonszám: Szerkesztőség és kiadóhivatal 151. .Megjelenik naponta reggel Araim Közlöny POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Főszerkesztő: STAUBER JÓZSE.F. X .03 ELŐFIZETÉS helyben és vidéken Egész évre Fél évre ... Negyed évre Havonta „ Hirdetések díjszabás szerint _ 1080 Lei _. 540 Lej ~ 270 Lej — 90 Le Egyes szám ára 5 lej, vasárnap 6 lej. Bucurestiben 50 bánival több ■ Mtfjs A Graf Zeppelin megérkezett Európába. Közéleti csodák. Irta: Dr. Nagy Sándor. Megnéztem minap az Assisiszent Ferencfilmet és most a csodáikra gondolok. Eszembe jut: a farkas, mely a Szent komoly rendreutasítására eltvetette nem ugyan szőrét, hanem fajának sok évezredes vérengző hajlamát — az ájtatosan figyelő madarak s végiül a Szentnek mennybemenetele, melyen igen elálmélkodtam. Ezek valóságáról — a hit keretébe tartozván — nem vitatkozom, de annyi bizonyos, hogy szent Ferenc óta ilyen nemesszivü farkasról nem hallottam, hanem csak olyanra, mely a múlt télen úgy usalt egy vándort, hogy csak a csizmája maradt ’belőle, a verebek is elrepültek a fáról, mikor hozzájuk közeledtem és az emberek között sincs már divatban, hiogy hianáluk akjott azonnal a menyországból szádjának, hanem előbb hat lábnyi mélységibe a föld alá szokták’ őket elhantolmi. A felekezeti egyenlőség nevében most Mózes vizsszserző csodatételére gondolván, sízöltőm talaját háromszögbe hajlított füzvesszővel megsapkodtam, de a viz bugyborékolása hely' !ziklás porfelhő csapódott a szemeim- Volt szüksége újaihoz,' ugy tétszik, a csoda esnéki, melynek utjai Iklifürkészihetet- Menek, men ebben a pillanatban elmém felvilágosult belátom, hogy ma a csodák világát éljük: a kikalsok ugyanis szóba sem állnak az emberekbe hanem formalitások mellőzésével megeszik őket, — a kacsáknak nincs semmi zenei érzéke , és Mózes apánk szégy élheti magát egy valamirevaló kútfúró előtt. Távol áll tőlem humorizálni a vallástok felett, melyekről az a nézetem, hogy erkölcsi tartalommal bírván, mindig tiszteletreméltók és soha senkinek abból, hogy vallásos, sem jellemében, sem gondolkozásában hátránya nem "származott. De nem is a vallásról van szó, hanem a csodákról, vagyis arról, hogy a vallás reájuk van-e szorulva és nem lehet-e jó keresztény, vagy zsidó az, aki a csodáknak hitelt nem ad?. A csodák kezdetének és végének idejét pontosan meg tudom állapítani. Az első csoda összeesik az első emberrel, aki semmiféle természeti tüneménynek okát nem ismervén, mindenben egy természetfeletti lény beavatkozását, azaz csodát látott. A csodák pedig akkor értek véget, mikor a híres angol empirikus bölcsész, Hume Dávid a 18-ik században megírta „a csodákról“ című monográfiáját, mely, az össze® csodáknak megadta a kegyelemdöfést, kimutatva, hogy acsodák, mivel sértik a természet törvényeit, lehetetlenek és még akikor sem szabad azokat elhinni, ha egyébként szavahihető és értelmes emberek, mint szemtanuk, megtörténtüket bizonyítják. Az egyház te ma már merev tartózkodássá és ellenszenvvel fogad minden hirt, mely valamely helyen tert*’1* (*■' ' - i tesz jelentést. Bár nagy v egy olyan óriási dmével, mint Hu. beszállni, mégis azt állítom, hogy m, újra visszatért a csodák ideje, mivel csodálatos dolgok történnek körülöttünk. A hábor óta egy csodás és ragadós nyavalya lé fel, melybe "beleestek államférfiak, tiltó "’(fértők,sőt nemzetek és amely több, hogy készpénzül elfogadna' vek a legegyszerűbb A régenstanács érdeklődött Gyárfás tegnapi lirocraffjai A magyar szenátor gerinces szónoklata kedvező hatást keltett llvSAoUv la JISII»« román politikai körökben. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának telefonjelentése!) Gyárfás Elemér tegnapi beszédét élénken kommentálják politikai körökben. Úgy a szenátusban, mint a kamarában nagyon energikusnak, egészségesnek tartjákmindazt, amit kifejtett és úgy a liberális, mint az ellenzéki köreikben a legjobb impressziót keltette. Beavatott források szerint még a régens tanács is külön informáltatta magát a beszédről. Bratiann koalíciós kormányt akar A miniszterelnök feltűnést keltő nyilatkozatban hajlandónak mutatkozik a kormány elhagyására, ha őt koalíciós kormány követi. (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának telefonjelentése.) Szenzációs politikai kijelentés tartja izgalomban a bucuresti-i poétikai köröket. A kijelentést maga Bratianu Vintila miniszterelnök tette bizalmas környezetertek, amikor a Constantai ünnepségekről visszatért a fővárosba. A nagy feltűnést keltett, kijelentés a kölettkező volt. — Igenis szükségesnek tartom azt. —mondotta a miniszterelnök — hogy egy új kormány jöjjön. Ez, viszony csak akkor tehetséges, ha a nemzeti parasztpárt megérti azt az áldozatot, amelyet a liberális párt az ország érdekében hoz és ha a nemzeti parasztpárt maga is haljózan ésszel ellenkeznek és elutasítanak olyanokat, melyek helyességét a legelemibb értelem felfogni képes. Szellemi színvakságnak lehetne e betegséget nevezni, mert a tiszta meglátás hiányátjelenti. Megpróbálok felsorolni néhányat korunk legfőbb csodatételei közül: Amerikában feltámadt egy Kellog nevű új próféta, aki Amerika, tehát sok száz millió ember tapsai között meg akarja szervezni az örök békét, evégből valami paktumot irat alá a nemzetekkel és csodálatraméltó naivitással elfelejti, hogy a háború és béke nem jogi, hanem hatalmi kérdés és az örök béke csak úgy volna elképzelhető, ha az emberek megtudnának szabadulni alaptermészetüktől, az önzéstől, különösen ennek egyik megnyilvánulásától: az irigységtől, — ami pedig lehetetlen. Hiszen a világháborúnak is egyik fő oka volt az angol ipar féltékenysége a németre, mely annyira hatalmassá vált, hogy magában Londonban egész sor német kereskedelmi és ipari vállalat alakult, mely a fuvardíj és prohibitív vámok dacára olcsóbbat és jobbat produkált, mint az angol. -v- Franciaországban a háború utáni 10-sik évben oly csodálatos gyűlölködés és elfogultság vám hogy az óriási Zeppelint dióhéjnak látják és rövid késése miatt gúnyosan „égi csigának“ nevezték el. Angolországban még mindig komolyam hiszik, hogy 30 millió angyai állandó leigázásban tarthat 300 millió hindut és ez fő oka a franciákkal kötött flottaegyezménynek. Németország abban az ábrándban ringatja magát, hogy gyarmatait visszaszerezheti egy új háborúban, mely pedig az emberiség végzetes tönkrejutását eredményezné, mert nem volna egyébb, mint békés városok elpusztítása és a nem kombatans milliók gyalázatos lemészárolása. Szovjetoroszországban gyilkosságokon akarnak egy boldogító, új világrendet fenntartani és Olaszlando Tesz áldozat meghozatalára. — Ez az áldozat a kvetkező lenne: A nemzeti-parasztpárt ~v,egyed'rrós$í, egy Koalíciós kormányban, azaz, egy olya®, Kormányban, a melyben a llibi^.alisper^is szerrepreL Kormányozzon rpyidi,ideig ^jelenlegi parlamenttel elismerje el epnejk törvényes! ^vlolt'ái_Másképen ez/nem lehet és'mlajs körülmények között a liiberális párt nem hajlandó egyetlen pártnak sem átadni a kormányzást. A koalíciós kormány ellenben sokat javítana az ország helyzetén. A nyilatkozatot, amely, olyan helyről került nyilvánosságra, hogy hitelességében nincsen ok kételkedni, általánosan kommentálják bucuresti-i politikai körökben: országban összezavarják a szabadság valódi ■ fogalmát, mely nélkül pedig nincs sem fejlődés, sem boldogság. ■ Külön emlékezem meg saját országunk csodáiról. A természet különös szeszélye néhány embernek oly rettenetes gyomrot juttatott, hogy Dâmboviţán ezer hold petróleum- zöldiet úgy elnyeltek, mint a kutya nyári unalmában a legyet. Gyomrukat ez kissé megfeküdte ugyan, Vacareştiben, de belgyógyászatunk olyan csodás fejlődést ért el, hogy már, meggyógyultak és az őszi napfényen sütkéreznek. Ugyancsak Gaetan és Falcoianu a văcăreşti fegyház közös cellájában üldöglélvén, ugyanakkor a városban hölgyikrekkel szórakoztak, valódi csoda által megdöntvén a fizikának azt az alaptörvényét, hogy egy test egy,időben ,két helyen nem lehet. A parlament megnyitásához nagy viharokat jósoltak, de szélcsend tett belőle, bizonyára Isten közvetlen közbejövetele folytán hasonlatosan Krisztus csodatételéhez, mellyel a háborgó vizeket lecsendesítette. A kölcsön állítólag minden részleteiben el van fogadva, csak éppen az a csodálatos, hogy pénzt nem látunk belőle. Anghelescu miniszter, az igazi csodatévő, mert természetfeletti bűvészettel tudja az államsegélyt szónoklatokká, meddő vitákká és ígéreteikikké átsanzsírozni. Folytathatnám, de a helyszűke pennámnak vétót kiált. Ez a szellemi színvakság a legfőbb akadálya annak, hogy a nemzetek meglássák egymást, ami kitűnik az útlevél- és vámrendszerek nehézségeiből és zaklatásaiból. Mintha minden kormányban, egy automata ülne, melynek mechanizmusa szünetlenül dobálja ki a rendeleteket, melyek a népek kölcsönös megértését lehetetlenné teszik. A sovinizmus, mely a ’nemzeti hiúság túlzott legyezgetését,■ más nemzet erényeinek megtagadását fen úti, ma erősebb, mint a háború előtt.