Aradi Közlöny, 1929. március (44. évfolyam, 49-74. szám)
1929-03-01 / 49. szám
tákan Sepreus: Liberális 379, nemzeti-parasztpárt 1502. megseniMisitye 87. Secodor: Liberális 369, nemzeti-parasztpárt 1727, megsemmisítve 60. Siria: Liberális 284, nemzeti-parasztpárt 1542, megsemmisítve 66. Pancota: Liberális 372, nettitetLpftrasztpárt 2068, megsenimisitye 73. Ghioroc: Liberális 345, nemzeti-parasztpárt 1910, nleg'sentimisitye' 120. Berzova: Liberális 420, nemzeti-parasztpárt 1651, megsemmisítve 165. Savarsin: liberális 167, nemzeti -parasztpárt 2319, megsemmisítve 31, így tehát a mai választáson leadtak öszszesen 73.274 szavazatot, amiből 2788-at megsemmisítettek. A liberális listára 11.579 szavazat, a kormánylistára 58.907 szavazat esett. Miután a liberálisok nem nyerték el a törvényben előírt egyötöd részét az összes szavazatoknak, a teljes kormánylista győzött. Arad megye megválasztott tanácsosai tehát a következők: 1. Pop C. István, 2. dr. Bortteas Gyula, 3. dr. Popovici Sever, -/. Takácsy Miklós, 5, 11 tta nyár Algernon, 6. dr. Groida Aurel, 7. Chera János, 8. Wiesenmayer Károly, 9. Darányi János, 10. Jomota József, 11. Giurgiu János, 12. dr. Bustea Cornel, 13. Gavalik Sándor, 9. dr. Müller Vendel, 15. Sándor János, 10. dr. Lazar Romul, 17. Bugiu Ionel, 18. Chirilla Iustin, 19. dr. Lellik István, 20. Draja János, 21. dr. Banev Iván, 22. Pálffy Bálint, 23. dr. Furdui József, 24. Morar József, 25. Berar József, 26. Bakos György, 27. Ziegler Ferenc, 28. Jakab István, 29. Bredean Miklós, 30. Parvu József. Póttagok: 1. Vidd Sándor, 2. Stoica Todor, 3. Sas János, 4. Ádátt Miklós, 5. Bikádi József, 6. Bangert Mihály, 7. Míirtolon Aifre, 8. Sicluvan Demeter, 9. Newatu Illés. Az eredményről Marsien Iustin dr. prefektus még ma este táviratilag értesítette Vaida belügyminisztert. Hivatalos megállapítás szerint az avarescanusok, lupisták, valamint a munkásblokkhoz tartózók, akik nem állítottak külön listát, mind A libertás listára szavaztak le, azonban mégsem tudtak eredményt elérni, mert a magyarsággal és németséggel együttműködő kormánypárt fölényes diadalt aratott. A mai napon terjesztette fel az aradi prefektúra a jogszerinti megyei tanácsosok névsorát is, úgy, hogy a törvényben előírt tíznapos fellebbezési határidő eltelte után hamarosan megtörténik az új vármegyei tanács beiktatása. ------------- "ARADI KÖZLÖNY fa. 1 -5*9 iftfi'ClUS 1. Az aradi Magyar Párt szervezkedési akciója Sejtrendszerű, szomszzédsárti alapon történik a szervezkedés. 50 emberből álló csoport egy főszomszédot választ. —4 A pártelnökség körlevele. (Arad, február 28.) Az országos Magyar Párt aradi tagozata hatásos s bizonyára nagy eredményetek járó akciót indított meg a szervezkedés érdekeiben. A párt őszi nagygyűlése szervezeti szabályzatot fogadott el, amelynek demokratikus irányzata az úgynevezett sejtrendszerű, illetőleg szomszédsági alapon való szervezkedést ír elő. Az Aradi Magyar Párt még 1926-ban választotta meg a mostani vezetőségét és annak megbizatása április hónapban lejár. A jelenlegi elnökség úgy határozott, hogy a szervezési munkálatokat nyomban megkezdi, hogy az ifj vezetőség már egy hatalmas, jól szervezett magyar táborral menjen harcba a magyarság érdekeiért. Az elnökségi úgy déli fett, hogy az egyes kerületek magyar férfi lakosságát lakásszomszédság alapján ötven tagból álló csoportokra osztja. Ezek a csoportok egy-egy ideiglenes főszomszédot választanak, aki annak a bizottságnak lesz tagja, amely a közgyűlés részére kijelöli a kerületi tisztikart és az intézőbizottságot. Mivel nem remélhető, hogy az így meg- Slatentott szomszédság a kívánt idő alatt ta,nállsíkozásra gyűlhet össze, az elnökség körleveleket küldött szét, amelyben mellékelte az illető ötv©n szomszédjának névsorát és egy kitöltetlen szavazólapot. Aki a körlevelét megkapta, feladata lesz, hogy kiválasztsa az ötven név közül azt,akit leginkább alkalmasnak talál arra, hogy a csoportot a kijelölő bizottságban képviselje. Az illető nevét rávezeti a szavazólapra és azt feljuttatja a Str. Cloşca (Szent László-utcai) Magyar Párt irodájába. A választási eredményt egyszerű szótöbbség fogja eldönteti. Az elnökség felkéri az érdekelteiket, hogy a kitöltött szavazólapokat négy nap alatt nyújtsák be a pártirodába. • Iorga lett a bucuresti-i egyetem rektora. — A libürális jelölt kapta a legkevesebb szavazatot. — (Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudósítójának távirata.) A bucuresti-i egyetem tanári kara tegnap ejtette meg a rektorválasztást, amelyen Iorga 58, Georgiu 38, Mina Vici 3?, Vladescu 34, Hurmuzescu 32 és Teodorescu 22 szavazatot kapott. Nagy meglepetést keltett, hogy a liberálok, akik az egyetemen túlsúlyban látszanak lenni, teljesen letörtek és jelöltjük, Teodorescu a legkevesebb szavazatot kapta. Cos Tadrescu közoktatásügyi miniszter a rektorválasztáson legtöbb szavazatot kapott három professzor közül Iorgát nevezte ki a bukürestki egyetem rektorává. Érvényes a „nemlétező“ francia—belga egyezmény. Vandervelde rejtélyes kij*lentése a kamara ülésén. Genfből jelentik: Vandervelde volt miniszternek a belga kamara tegnapi ülésén tett kijelentését, amely szerint a Népszövetségnél letétbe helyezett nemzetközi szerződések jogereje minden körülmények között fennáll, genfi népszövetségi körökben úgy értelmezik, hogy a belga—francia egyezmény továbbra is érvényben marad annak ellenére, hogy a katonai egyezmény szövege és tartalma a Népszövetség titkári hivatalában egyáltalában nem ismeretes. A francia és belga kormány annak idején két jegyzéket terjesztett a Népszövetség elé, de azok kizárólag a béke biztosítására szolgáltak. Az az egyezmény, amelyet az Utrechts,II Dagblad nyilvánosságra hozott, a Népszövetség titkári hivatalában teljesen ismeretlen. Jánoskát elcsábítják. Irta: Farkas Frigyes. Kettesben ültek a tóparti padon Jánoska és a leány. Egyedül voltak a nagy Mindenségijén, a sétálók nagy tömegében, amely ott nyüzsgött körülöttük, a virágok közt, amelyek a fürdőpark köröndjeiben felütötték fejüket, hogy felüdüljenek a nyári alkony szellőjében. A fiú tizenkilenc esztendeje, a leány tizenhét éve volt benne ebben az áhitatos csendben — és mindaz, ami ilyen nyári estéken lopódzik bele a szívekbe, hogy felébressze a Férfit és felébressze a Nőt, anélkül, hogy észrevennék. Nem éreznek egyebet, mint valami édes, meleg zsongást — a hullámverés, a zene, a kacagás orgonazúgássá magasztosul bennük és ők maguk sem tudják, hogy ez a szerelem. Pedig a szerelem a három heti együttlét alatt észrevétlenül beléjük lopódzott. Az élet nagy, ártatlan szerelem, amilyent csak tiszta gyermekszívek tudnak érezni. Nem is egymást szerették talán, hanem a virágos nyarat, a kék tavat, a madárdalt, a láthatár szélén közelgő hajó hófehér füstjét és saját tisztaságukat. A szerelmet szerették. És hallgattak.Jánoskának most volt először dolga nővel. Ahogy profán szavakkal mondják: most udvarolt először. Ő jó barátságnak, pajtásságnak hitte a mindennapos, várva-várt együttlétet Annussal és ha valaki ezt udvarlásnak mondta volna — pirulva, szégyenkezve futott volna el. Az udvarlásról más fogalmai voltak Jánoskának. Ezt a szót, ezt a fogalmat elkoptatták, a sárba taposták előtte a barátai, akik közlékeny óráikban cinikusan számoltak be udvarlásaikról, sikereikről, amelyekben kis cselédkék, nevelőnők és Viharvert asszonyok játszották a nő szerepét. Jánoska meghallgatta őket és ő nem hitt nekik. Nem tudta elhinni, nem tudta elképzelni, hogy nők titokban, bűnösen szerethessenek, hogy kalandra odaadják magukat, odaadják a testüket s aztán nyugodtan, mosolyogva éljék tovább világukat, mintha mi sem történt volna. Jánoska szemében a Nő szentség volt — talán, amit még megérinteni sem szabad. Az aliyját, a nővéreit látta minden nőben. Asszonyok neveltje Volt, aki otthonának tisztaságát vitte magával mindenüvé és elpirult egy aszszonyi mosolyra, egy kétértelmű szóra. Az a tiszta fiatalság, ami rózsapirt festett az arcára, rányomta tide, hamvas bélyegét a lelkére is. Kisvárosban élt eddig, meg családi körben és a metropólisok bűnös kavargása nem tudta elrontani. • / * Jánoska édesanyjával volt a fürdőn és az anya örömmel engedte meg, huígy fia elmehessen a fürdőigazgatóság által rendezett ismerkedő estélyre. A fiú egész este csak Annussal táncolt és nem törődött a rokonokkal, ismerősökkel, akikkel a leány együtt volt. Három óra volt, amikor mindenki hazatérni készült. Megállapodtál, hogy a férfiak a hozzájuk legközelebbiaké nőt kisérik haza. A vallatásnál Jánoska szomorúan vette tudomásul, hogy Annusnak más lovag jutott, neki pedig Alpárnét kell az Erzsébet-szállóba kisérni. Mindketten ott laktak. A park közelében oszlott szét a társaság és Jánoska egyedül maradt Alpárnénál. Amikor kettesben nekivágtak az egyik mellékútnak, hogy elérjék otthonukat, a fiú megdöbbenve érezte, hogy a fiatalasszony minden teketória nélkül belekarol és hozzásimul. — Nem is tudtam, Jánoska — mondta az asszony — hogy egy fedél alatt lakunk. Ha ezt tudom, nem unatkoztam volna annyira. Jánoska nem felelt, csak halk borzongást érzett, mintha a nyári éjszaka hűvös lehellete csapott volna arcába. Azután szótlanul mentek tovább a szállodáig. A portás álmosan szemét dörzsölve nyitott nekik kaput és rögtön vissza is vonult fülkéjébe. A hallban Jánoska kezet csókolt és elbúcsúzott. — Nem úgy van — mondta az asszony — a kiséret hazáig szól, és pedig az első emel©ten lakom. L emelet 43. A célnál a fiú újra búcsút vett. — Kérem Jánoska — kérlelte Alpárné — olyan rideg és barátságtalan a szobám, hogy mindig rablóktól félek. Jöjjön be és nézze meg, nincs-e az ágy alatt valaki. Jánoska lovagnak érezte magát és most egy asszonyt kellett védelmeznie. Örömmel teljesítette a kérést. A szobában minden zeg-zugot átvizsgált. Lehajolt az ágy alá, benézett a függöny mögé, azután tisztelettel jelentette: — Minden rendben van, nagyságos aszszonyom, nyugodtan lefekhet. Kezét csókolom. — Ne menjen még — kérlelte a nő. — Oly rideg ez a nagy szoba és lélek éjszaka. Kérem, várjon, amíg lefekszem. Jánoska egy kicsit megdöbbent, de azután beletörődött a sorsába. Nem akart pipogná-