Aradi Közlöny, 1930. május (45. évfolyam, 98-121. szám)

1930-05-01 / 98. szám

M 1­00 O­MA 12 OLDAL* Szerkesztőség?, kiadóhivatal és nyomda: Bul. Reg. Ferói­*­nand (József főherceg-ut) 4. Telefon: 151. Sürgönyeim: Közlöny, Arad. .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiadása és rotációs nyomása Megjelenik naponta reggel.Aradi Közlöny AnA a Lej Előfizetési árak: évente 1080, félévre 540, negyed­évre 270, havonta 90 Lei. Külföldre havonta 50 Lejjel több. :: Egyes szám 5 Lei- Vasárnap 6 Lei. ::­­Bucu­­restiben 50 bani felár.­ Hirdetések tarifa zerint. :: XLV. évfolyam, 98­ szám. ^ Főszerkesztő: ST­AUBER JÓZSEF . Csütörtök, 1930. május hó 1. A munka ünnepén. Május elsején, a munka ünnepén elnémul­nak a gyárak zakatoló gépei, az ég felé mutató karcsú gyárkém­ények nem ontják magukból a füstöt és úgy merednek ki a városok kőren­getegeiből. a napok robotjába® verejtékező embermilliók levetik olajos, kormos, festékes munkaszubbonyaikat és ünneplőbe öltöznek. "A munka ünnepét üli ezen a napon az egész világ. Május elsején nem a gyárszirénák tom­pa dugása fújja az ébresztőt, hanem a tavasz ünnepi hangulata csalja ki az embert a bérka­­szárnyáik kopott vakolatú börtönncelláiból és felszabadult lélekkel sietünk ki a Természet szent templomába, a tavaszi égbolt alá, a sarjadozó, új életet keltő bokrok és fák közé, ahol a zsenge faszőnyeg nesztelenné te­szi lépteinket, mintha templomban járnánk. A világ legszebb ünnepe ez, amikor nem vallá­sok, nem szekták ünnepelnek, hanem e napra leomlanak a társadalmat, nemzeteket és fele­kezeteket elválasztó falak, egyformán ünnep ez a nap mindenkinek, mert a munka ünnepét üli az Ember... Ebbe a szent harmóniába azonban fájdal­mat okozó, disszonáns hangok vegyülnek. A milliók ünnepe tömegeitől komor szemekkel, sápadt arccal, a nélkülözések szenvedésétől meggörnyedt százezrek húzódnak el, akik hó­napok óta ki vannak zárva a zakatoló gépek, sistergő kazárok és forgó kerekek, a gyárak, katonái, a műhelyek és irodák munkásai kö­zül­ ők a munkanélküliek. Ezek a fáradt mo­­solyú, megkínzott és megbéklyózott fantáziá­jú százezrek nem ünnepük ki május elsejét. Az ő kezükből kiverte a szerszámot, a kalapá­csot a tollat ,a háborút követő gazdasági krí­zis, amely talán Romániára nehezedik a leg­jobban. A nélkülözések elsápasztják arcukon az é­et piros színét, a gond sötét barázdát vés homlokukra és az éhség keserű gondolatokat­ ébreszt agyukban. A munkanélküliek hatalmas tömege most, a munka ünnepén, munkát vár. A munkanélküliség miatt sok panasz hang­zott fel már ezen a helyen. De most a munka ünnepén el kell, hogy jussanak a nyomorgók fájdalmas sóhajtásai azokhoz, akiknek mód­jában á­l a társadalom legsúlyosabb beteg­ségén : a munkanélküliségen segíteni, azt meg­gyógyítani. A gazdasági válság és ezzel kap­csolatos tömeges munkáselbocsá­jtások gyógy­írját már elméletileg megtalálták odafenn, a­hol az ország sorsát­­intézik. Tudják, hogy elő ke­l segíteni az építkezés lehetőségeit, ami százezreket juttat kenyérhez, csökkenteni kell a kereskedelmet és az­ ipart elsorvasztó adókat, meg kell változtatni a vámpolitikát és egészséges kereskedelmi szerződéseket kell kötni a külfölddel­, hogy mindezzel az új len­dületet, erőt adó vérkeringéssel életre keltsék a haldokló gazdasági életünket. Ha ez mind bekövetkezik, akkor a jövőben minden ember egyformán fogja­ ünnepelni a munka ünnepét. Május elsejét az egész világon lelkiismeret­len felbujtók által megzavart tömeg akarja megbontani. A józan belátás azonban mindig győz, mert a munkások is odacsatlakoznak a békésen ünneplők táborába. A munka ünnepét nem szabad megzavarnia semminek, mert ez a nap szimbolma kell, hogy legyen a fejlő­dést kultúrád haladást fokozó munkának. S­UIT Meginterpellálták az új hadügyminisztert a kamara mai ülésén. Condescu tábornok válasza: — Szigorú büntetéssel sújtják a visszaélő csendőr­-’ tisztet. — Az állami nyomda monopolizálja a közhivatalok nyomtatványait. Bucurestiből jelentik: A kamara mai ülé­sén Pan Ha­l­ip­a beterjesztette a vasúti m­un­­kásbiztosító reorganizálásról szóló törvényja­vaslatot, amit a szenátus módosított. Mire­s­­c­u szociáldemokrata aziránt panaszkodott, hogy az állami Hivatalok minden nyomtat­ványt az állami nyomdában készítenek, holott a magár és magyar nyomdák olcsóbbak. Az állami nyomda berendezkedésében valósággal monopólium, ami a nagy munkanélküliség egyik előmozdítója. A pénzügyminisztertől sürgős intézkedést kér az ügyben. Nagy ér­deklődés közepette lép föl a szószékre Mary­s­zamos megyei képviselő, esperes és a kama­rában első ízben,megjelenő Condeescu had­ügyminisztert interpellálta meg a pénzügymi­nisztérium előtt vasárnap délutá­n történt in­ci­­dens ügyében. Mint ismeretes, Radu­ Roma­­n­escu pénzügyi tanácsos a minisztérium külkereskedelmi osztályának vezetője, a Ban­ca Naţionala kormánybiztosa be akart menni a minisztérium épületébe, a belépésben azon­ban a szolgálatos csendőr megakadályozta. Ron­anescu ekkor Mateescu csendőrőr­­nagyhoz fordult és tőle kért engedélyt a be­bocsájtásra. Mateescu azonban nem adta meg az engedé­let Ebből szóváltás támadt, mely­nek folyamán az őrnagy letartóztatta a pénz­ügyminisztériumi főtisztviselőt, sőt arcul is ütötte. Csak nehezen tudott kiszabadulni a fogvatartásból. Manu elmondotta még, hogy még 1920-ban egy Mateescu nevű­ csendőrka­­pitány letartóztatta őt és 16 társ­át, majd iiv­zultálta őket. Kérdi nem-e azonos ez az őrnagy azz­al a kapitánnyal, mert mind akettőt Matees­­cunak hívják. Szigorú büntetést kér. Viharos taps közepette mondotta el első interpellálási válaszát Condeescu tábornok. Kijelentette, hogy vegyes bizottságot küldött ki, amelyben résztvesznek a hadügy- és a belügyminiszté­rium kiküldöttjei­ is. A bizottság 24 órán belül megteszi jelentését, elmondotta, hogy felesle­ges Mateescu s­zemélyével kapcsolatosan a múlt ügyeit felhányt­orgatni mert, ha csak a­ vasárnapi incidens beigazolódik, már akkor erélyes szankciókkal jár el a tiszttel szemben. A szenátusban Madgearu beterjesztette a postata­karék felállításáról szóló törvényjavas-­­latot. E­zér­t az ülés­ véget is ért. . Zás! lesz ! Filipi Irts A liberális pártszervezetek egy része Bratianu Györgyöt akarja a párt élére helyezni. , A disszidensek akciója. Bucurestiből jelentik: A holnap megkezdődő liberális kongresszussal kapcsolatosan akciót kez­dettek a liberális szervezetek is,­amelyeknek szá­ma — féiképen a régi királyságban — jelentékeny. A disszidensek tulajdonképen azért váltak ki a pártból, mert Bratianu Vintila helyett Bratianui Györgyöt, az elhunyt Bratianu Ionel fiát akarják a párt vezéréül. Szó van arról, hogy a disszidens szervezetek kü­lön kongresszust rendeznek, ugyanazokon a napo­kon, amikor a liberális párt tartja, más oldalról azonban azt akarják, hogy a disszidensek vegye­nek részt a hivatalos kongresszuson és ott ismer­tessék álláspontjukat. A bucuresti-i lapok szerint ily módon könnyen megtörténhetik, hogy a hivatásos kongresszus botrányba fullad. Az elégedetlenig Olténiából indul ki és — mint a Cuvântul mai száma jelenti — számos szer­vezet csatlakozott az elégedetlenekhez, mert nem akarnak hallani arról, miszerint Bratiami Vintila a párt vezére legyen. Duca azonban egyáltalában nem rokonszenve­zik Bratianu Györggyel, aki a következő liberális kormányban közoktatásügyi miniszter akar lenni és így Anghelescu maradna tárca nélkül. A Cuvântul szerint különben a liberális párt alap­szabályai oly módosítást szenvednek, hogy más lesz a pártelnök és más a pártvezér. Bratianu Vintila lesz az elnök — írja a lap — azonban, hogy a vezér ki lesz, az bizonytalan. A sorozásról szóló törvényjavaslat nyitásara Március 1-én kezdődik a sorozás­. — Egy évi felmentvényt kapnak a románul nem tudó önkéntesek. — Az új hadügyminiszter magáévá tette Cihosky ajánlatát. Bucurestiből jelentik. A Curentul mai száma közli, hogy egyelőre nem kerül a parlament elé a Sorozásról szóló új törvényjavaslat, amelyet még Cihosky volt hadügyminiszter dolgozott ki. A lap azonban úgy értesül, hogy az új hadügymi­niszter teljes egészében elfogadta a javaslatban lefektetett elveket. Az új javaslat érdekes újításokat tartalmaz. A sorozás eszerint minden évben március 1-én kezdődik. A családfenntartás címén felmentett katona köte­les ifjú öt éven keresztül köteles minden évben felül­vizsgálatra jelentkezni és csak akkor mentesül a szolgálat alól, ha az ötö­dik évben is felmentést kap. Hogy a felmentett egyének háború esetén ne legyenek teljesen elő­készületienek a katonai szolgálatra, azon idő alatt, míg kontingensük szolgál, három hónapra tartoznak kiképzés céljából be­vonulni. A középiskolát végzett ifjak közül azok, akik nem­ bírják az állam nyelvét, egy évi felmentést kapnak és ezen idő alatt katona-adót fizetnek, másodszor azonban ilyen címen nem menthetők fel. Az iskolai oktatáson kívül a katonák augusztus 1-től november 1-ig ezredüknél szolgálnak, hogy a hadgyakorlatokon részt vegyenek. Az új javaslat­­ban a hadügyminisztérium hatáskörének lényeges részét adja át a had­te­s­tpa­rancs dokitoknak

Next