Aradi Közlöny, 1930. december (45. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-02 / 274. szám

MA JO OLDAL szerkesztése?. föapósvalaS é? nyomda: Bul Ree Ferdí-* .od (József főherceg-ur) 41 elefon: 151. Sürgönyeim: Közlöny, Arad. .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggelKözlöny ARA 5 LEJ Cí 5 și rele sí SrnE: *v*er,íc 308a félévre 540, negyed­évre 270, havonta 90 Lei, Külföldre havonta 50 Lejjel jobb. .. Egyed szám 5 Lei. ■Vasárnap 6 Lei. (Bucu­­r­estiben 50 báni felár 1 Hirdetések tarifa Sz»r?Th­ •* XLV. évfolyam, 274. szám $6 Főszerkesztő: STAUBER «JÓZSEf?** Kedd, 1930. decemiber 2 Nagy zavar uralkodik Ausztria belpolitikájában A pártok nem tudnak megegyezni a tárcák felosztása ügyében • Bizonytalanság a parlament elnöki állása körül Bécsből jelenti htrA A politikai helyzet még zavarosabb, mirrti W­all­g­o­­­n lemondása előtt. A zavart a Schöbe­r-blokk okozza kö­veteléseivel, miután Schober magának­ köve­teli a belügyminiszteri tárcát, viszont End­er Sc­hob­er­ék nélkül nem hajlandó kabinetet ala­kítani. A Heimats-blokk magának követeli a velésügyi tárcát szeretné, ezt­ azonban a ke­resztén­yszoc­ialisták akarják kézben tartani. Ma délelőtt pártelnökök közötti értekezlet volt az új parlament elnökének kérdésében. A szo­cialisták Al­b­e­r­t e f, a keresztényszocialisták Remeket jelölik erre az állásra, dacára, hogy a parlament holnap tartja első ülését, amelyen elnököt választ, ebben a kérdésben még mindig nem történt döntés. belügyminiszteri tárcát, a Landbund a földet- Cuza professzor sérteget Éles szóváltások történtek a kamara mai ülésén Stelian Popescu a németeknek akarta eladni lapját — Kereskedőverés Bucurestiben — Támadás a kamarában egy aradi kisebbségi lap ellen — „Madgearu az ország rossz szelleme“ — Martinescu miniszterelnök nyilatkozata pitáli. Hangsúlyozza, hogy a stabilizáció meg­történt, hogy sikerrel járt, hogy Románia ke­reskedelmi mérlege négy milliárddal aktív, az idegen tőke tehát bizalommal jöhet az ország­ba. Nem jó hazafiak azok, akik gazdasági rém­hírekkel igyekeznek pánikot kelteni. Stelian Popescu követeli, hogy a munkanél­küli földmunkásokat helyezzék el a közmunkák­nál. Cosm­a aradmegyei képviselő kifogásolja, hogy a kisjenői bútorgyár, akkor, amikor egész Arad megyében nagy volt a munkanélküliség, idegen munkásokat alkalmazott é­letkeze­tt, melyet csak nehezen lehetett Tecsílla-Bu­carestél jelentik. A kamara­ mai ülé­sén Cuza kifogásolja, hogy a kamara legutóbbi ülésén egy Romantev nevű zsidó ült a kamara üléstermében. Pap C. István felhívja Cuza fi­gyelmét, hogy tartózkodjék sértő kifejezések­től. Cuza kijelenti, hogy nem kifogásolta volna a dolgot és nem is tiltakozott volna ellene, ha 1926-ban Madgearu nem utasította volna ki a kamarából Stelian Popescut. Madgearu: Azt az embert, aki a németek­­nek akarta eladni lapját a háború idején. León (lupista): Ez infámia! Madgearu kijelenti, hogy majd írásbeli bi­zonyítékokkal fog szolgálni és mindenki meg­győződhetik arról, hogy állításai igazak. Cuza a házszabályok értelmében tiltakozik az ellen, hogy személyeskedjenek. Madgearu: Védelmére keltem Romantev­­nek, mert Cuza elfelejtette a név mellé az „úr“ szót is hozzátenni, amit pedig minden művelt embertől megkövetelhetünk. Az elnök megállapítja, h­ogy Cuzának a házszabályok értelmében igaza van, mire van Zaharia kijelenti, hogy az emeleti újságírópá­­holyban nem lehet hallani, amit az ülésterem­ben beszélnek, ha már nem engedik meg az új­ságíróknak, hogy a terembe bejöhessenek, leg­alább adjanak nekik egy páholyt a földszinten. Leon a kereskedők tüntetéséről beszél. Ki­jelenti hogy látta, amikor a rendőrök brutali­­táshoz folyamodtak és hogy egyes kereskedő­ket meg is vertek. Calinescu, belügyi államtitkár kitér arra, hogy a kereskedők arra kértek enge­délyt, hogy felvonuljanak az ismeretlen katona sírja elé, azonban ennek ellenére a királyi palo­ta elé készültek. Tudomása szerint nem történ­tek brutalitások. Leon követeli, h­ogy küldjenek ki egy vizs­gáló­bizottságot. Calinescu meg is ígéri ezt, és kijelenti, hogy, a­­vizsgáló­bizottságban Leon is részt vehet. Mihailescu­ kéri, h­ogy Manoilescu számol­jon be a genfi vámkonferenciáról. Ceasoglu a petróleum-vállalatokat támadja. Hans Otto Roth képviselő egyik aradi ki­sebbségi lapnak nemrégiben megjelent vezércik­két támadja, melyben a lap az inflációt követel­te. A cikk rrriatt gazdasági körökben pánik h­e­lyeén az­­állatexporttal kapcsolatban intéz kérdést Madgearuhoz és kijelenti, hogy Mad­­gearunak erről már kellett volna nyilatkoznia. Madgearu: Mit akar mindig tőlem? 1Leon: Ön a rossz szellem, az ország pénz­ügyi diktátora, aki pénzügyminisztersége alatt tönkretette az országot. Raduceanu (szoc. demokrata) az ország mező­­gazdasági helyzetét bírálja és éles kritikával il­leti a kormányt. Madgearu:­ Csodálkozom, Hogy önök be­szélnek így, akikkel egy listán szerepeltünk a választásokon és akik a mi segítségünkkel ju­tottak a parlamentbe. Mirescu: Szégyeljü­k, Hogy magukkal sze­repeltünk egy listán. Jumanca (szoc. demokrata) : Ma tizenkét éve az egyesülésnek. Egy után igyekeztünk halad­ni magukkal 1928-ban, mert együtt h­arcoltunk a liberálisok ellen, de most szétválnak utaink. Radaceanu a felirati vita során kifogásol­ja azt, hogy abban nem szerepelt a munkanél­küliség kérdése. Megemlíti, hogy a decentrali­zációt nem sikerült végrehajtani. Az antiszemi­tizmus még most is virágzik, a betegsegélyzők­­ről sem esett szó. A trónbeszéd felhívja a politi­kai pártokat az együttműködésre. Ez csak a polgári pártoknak szólhat, mert a szocialisták sohasem fognak azokkal együttműködni.­­A parlament ülése után a kormánypárt­ ma ülést tartott a miniszterelnökségen, ahonnan Mironescu a királyhoz ment, akitől visszajövet hivatalos kommünikét adott a sajtó képvi­selőinek. A kommünikében felemlíti, hogy a sú­lyos viszonyokra való tekintettel a trónbeszéd felhívta az ország politikai vezetőit az együtt­működésre. Ezzel kapcsolatban nyilatkozatok hangzottak el, amiknek nem kell jelentőséget tulajdonítani. A kormány bírja Őfelsége bizal­mát és a munkát alkotmányos úton folytatni fogja. Véres incidens robbant­­ a bnerneszt­i kereskedők mai sztrájkja alkalmával Betörték egy nyitva tartott üzlet kirakatait és taeiszták berendezését — Töntető menet a királyi palota felé — összeütközés a kereskedők és a csen­dőrség között Megsebesült a Sfatul Negustoresc elnöke Bucure­stiből jelentik­. Mint ismeretes a Sfatul Negustoresc vasárnap országos kon­gresszust tartott. A kongresszus elfogadta a kereskedők ama határozatát, hogy ma dél­után három óráig az összes bucuresti-i ke­reskedők tartsák zárva üzletüket és ezzel til­takozzanak a súlyos adóterhek ellen. Ma reg­gel óriási feltűnést keltett a fővárosban, hogy minden üzlet redőnye zárva maradt. A keres­kedők ma tovább folytatták a tegnap félbema­radt gyűlést. Egy kisebb kereskedőcsoport ellenőrző körútra indult és ezen ellenőrző körút alkal­mával tö­bb incidens játszódott le a kereskedők és a karhatalom között. A kongresszusnak ugyanis tudomására hozták, hogy a karhata­lom több kereskedőt arra kény­szerí­tett, hogy­­üzletét tartsa nyitva. Az ellenőrök így nyitva tálaltak a Calea Victor­iei n egy gyümölcsáru üzletet. Amikor a tulajdonost felszólították, hogy húzza le redőnyét, az ellenszegült, mire az ellenőrök beverték az üzlet kirakatait és az üzlet berendezését teljesen szétzúzták,. Három­kereskedőt letartóztattak. Ezenközben a többi, kereskedők elsiettek és értesítették­ a kon­gresszus tagjait, milyen inzultus érte őket. A kongresszus tagjai erre tüntető menetben fel­vonultak. útjuk a királyi palota felé vezetett. A nemzeti színház előtt a felvonulók a csend­­őrséggel találták magukat szemben. Csakhamar megtörtént az összeütközés is, amelynek során Niculescu Ritz, a Sfatul Negustoresc országos elnöke és egy Andrees­­cu nevű nagykereskedő megsérült. A csendőr­,­ség visszaszorította a tömegét, mire a keres­kedők a Sir. Academiein keresztül akartak a királyi palotához jutni. De az utca túlsó ré­szén újabb csendőrosztaggal találták magukat szemben, mire a kereskedők bevonultak a bel­ügyminiszteriua udvarába. Az incidensek ügyében Mihalache belügyminiszter nyilatko­zo­t­­a sajtónak, kijelentette, hogy a kormány megenged bármilyen tüntetést, de csak a tör­vény határain belül, ellenkező esetben pedig könyörtelenül érvényesíti az alku­rend érde­kében hozott­ tör­vényeket.

Next