Aradi Közlöny, 1930. december (45. évfolyam, 274-296. szám)

1930-12-02 / 274. szám

* 1.1 ARAD1 KÖZLÖNY" KEDD, DECEMBER 2. A szappan gyakran ártalmas csirák hordozója így gyártás közben kézzel érintett szappant veszedelmes csirákat hordhat. A C'adumí (szappant sohasem érinti az emberi kéz, mert) képpel gyártják és csomagolják. A Cadumí (Szappan a legjobb tisztasági és egészségi feltételek mellett melyek emberileg elérhetők, keerül a közönség kezébe A Cadum-szappai úkökeménységig és az utolsó darabkáig használható. A Cadum-szappan használata teháta legtakarékosabb, der és ezek a bérek az állandósult gazdasági leromlás mellett, tovább fenn nem tarthatók. Az aradi kereskedők országos harcot índít Nagygyűlés a Kereskedelmi és Iparkama- 1 A | __ r*!?a?, “ S°rsiá4ék a kereskedők nyug- tStlSK 37 OlCSOS3£0ft díjmfeseseert — Olcsóbba kell lenni a TM vasutat, villanyt, gázt — Érdekes javaslatok — A bucuresti-i sztrájk és az aradi kereskedők — Akció az üzletbérek leszállításáért Nemcsak Arad, hanem Románia egész gazdasági életére fordulópontot jelentő határozatokat hozott vasárnap délelőtt az aradi Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében az aradi kereskedők hatalmas tábora. A Kereskedelmi Testület és a fűszerkiskereskedők szindikátusa, úgyszólván teljes taglétszámban vonult fel a gyűlésre, hogy több nagyfontosságú kérdésről: az üzletbér-leszállításról és az árredukcióról határozzon. Délelőtt 11 órakor nyitotta meg a gyűlést Domán Sándor, az aradi Kereskedelmi Testület agilis elnöke, aki üdvözölte a megjelent tagokat és Pacuraru Brutus, Kereskedelmi és Iparkamarai főtitkárt, majd beszámolt arról, hogy a testület vezetőségéhez száz aláírásos memorandum érkezett, az üzletbér leszállítására irányuló mozgalom megindítására. Az elnök ezután bejelentette, hogy az aradi kereskedelmi iskola internátását már véglegesen jóváhagyott megállapodással eladták az iskolát fenntartó testületnek. Az új tulajdonos a vételár első részletét félmillió lejt, azonkívül 150.000 lejt a második részletre már kifizetett. Bejelentette továbbá, hogy a vezetőségnek sikerült megfelelő helyiséget találni a Kereskedő Otthon számára. A helyiség az Általános Takarékpénztár épületében levő Kornis-féle helyiség, ahol nemcsak hatalmas gyűlésterem állna rendelkezésre, hanem a titkárságok is megfelelő elhelyezést találnak. A közgyűlés a testület igazgató-választmányát bízta meg a helyiség kibérlésére. A tárgyalások alkalmával a fűszerkiskereskedők szindikátusát Engel Gyula elnök fogja képviselni. Az elnök ez után bejelentette, hogy december 14-én Temesváron országos kongresszust tartanak a kereskedők, ezért felhívja az aradi kartársakat, hogy ezen a kongresszuson minél számosabban vegyenek részt. Az állam kezdja meg az árleszállítást Szöllösy Zsigmond dr. előterjesztésére a közgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a kereskedők nyugdíjintézete jogi személyként megalakuljon és alapjait egy országos, sorsjátékkal vesse meg. A főtitkár ezután felolvasta az aradi kereskedők által aláírt memorandumot, az üzletbér leszállítási akció megindítására vonatkozólag. Az első hozzászóló Glesinger Jenő kereskedő volt, aki az üzletbér-leszállítási akció végrehajtására tett néhány javaslatot. Holländer Alfréd fakereskedő hozzájárulását adta a mozgalomhoz, majd egy igen érdekes felszólalás keretében ennek az akciónak kibővítését kérte. — Őfelsége Károly király, — mondotta Holländer Alfréd volt az első az országban, aki belátta, hogy csak általános árleszállítással lehet megmenteni a helyzetet. Ennek akadálya a kormány, mert a miniszterek mint az újságokban olvasható, nem hajlandók a költségvetések redukálását végrehajtani. Pedig elsősorban az államnak és a többi hatóságoknak kell az adókkal és a közszolgáltatásokkal, a vasúttal, a postáival, a villannyal és gázzal megkezdeni az árleszállítást. Holländer Alfréd javasolja, hogy az árredukció érdekében indítson országos mozgalmat a kereskedelmi testület. Az idők parancsszava... , " Kerpel Izsó arra kívánja figyelmeztetni a háztulajdonosokat, hogy erkölcsi szempontból is súlyos felelősség hárul rájuk, ha az idők kényszerítő parancsszavának hatása alatt nem redukálják az üzletbéreket. Igen érdekes indítványt terjesztett elő Kerpel Izsó. Kimutatta, hogy a kartellek és trösztök a magas behozatali vámok kihasználásával súlyosabb uzsorát folytatnak és nagyobb károkat okoznak az ország gazdasági életének, mint a háború idején azok, akik ellen a kormányok kénytelenek voltak az uzsoratörvényt életbe léptetni. Kéri, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara indítson mozgalmat a kartelláraknak a világtarifák nívójára való leszállítása érdekében. Ezután Liszka Pál, a fűszerkiskereskedők hozzájárulását tolmácsolja az árleszállítási mozgalomhoz. Reiner György pedig a kereskedők kiszeigerolása ellen kér óvintézkedést. Szenes Henrik, a maga részéről hihetetlennek tartja, hogy akadjon kereskedő, aki a közös érdekek ellen tör. Azt javasolja, hogy a fogyasztóközönség tájékoztatása céljából a kereskedők minden második héten tartsanak nagygyűlést a városházán az árleszállítás érdekében, hogy a közönség is tudomást szerezzen arról, hogy legelsősorban a kereskedők követelik az árak letörését. Ezután Pacurari Brutus, a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára emelkedett nagy éljenzés közepette szólásra. Ezeket mondotta: — Ahogy én ismerem az aradi közönséget, a magam részéről is kizártnak tartom, hogy a tökéletesen egybekovácsolt összetartásból valaki tévútra essék. — Nagyon helyesnek tartja a városházán tervezett árleszállító e gyűléseket, mert ezáltal a fogyasztóközönség támogatását is megnyerik a kereskedők. Kijelentette, hogy a kereskedelmi kamara minden eszközzel támogatni fogja a kereskedőknek ezt az országos jelentőségű mozgalmát. Szöllősy Zsigmond dr. főtitkár ezután felolvasta a határozati javaslatot, amely kimutatja, hogy a mai üzletbérek magassága nagy te-„Mi nem sztrájkolunk...** Ezután kimondja az aradi kereskedelmi testület, hogy minden olyan esetben, ahol az üzletbérlőnek nem sikerült a háztulajdonossal a* üzletbér leszállítására vonatkozólag megállaspodni, teljes erkölcsi súlyaival veszi át a köz érdekében tagjai védelmét. Egyben pedig ezt a határozatot a mozgalom országosan egyöntetű lebonyolítása végett az összes kereskedelmi és ipari szervezetekkel közlik. Domán Sándor elnök az ülés berekesztése alkalmával igen érdekes elnöki enunciációt tett: — Közlöm a gyűléssel, hogy a regáti kereskedőtársaim a kereskedőket ért sérelmek miatt a hétfői napon sztrájkba lépnek. Mi nem sztrájkolunk, nekünk nem fegyverünk a sztrájk a mi erőnk az összetartás. Tudjuk, hogy ez az összetartás olyan hatalmas erő, amellyel minden eredményt el tudunk érni. Az érdekes elnöki bejelentéssel az ülés véget ért. Felavatták a bánsági magyarság otthonát Fényes ünnepségek a temesvári Magyar Ház avatásán ~ Jakabfy Elemér dr. nmy beszéde — Parecz Béla dr. és Purgly László üdvözlése — Ünnepi ülés a Magyar Háziján — mi Temesvár egyik impozáns útvonalán nemes egyszerűségében áll a Magyar Ház, a bánsági magyarság hajléka. A Magyar Ház ünnepéhes felavatása tegnap ment végbe és ez az ünnepség a magyarság jövőbe vetett hitének és élni akarásának hatalmas megnyilvánulása volt. Szombaton este díszhangverseny és irodalmi estély vezette be az avató-ünnepséget. A színházat előkelő közönség zsúfolásig megtöltötte. Ott volt mindenki, akinek a magyar kultúrához valamelyes köze van. Nemes Elemér igazfalvai református lelkész , Magyar Párt bánsági tagozatának alelnöke mondott üdvözlő beszédet, kifejtvén, hogy a Magyar Ház szimbólum és azt jelenti, hogy a magyarság ezen a földön otthon van és a hazája még akkor is, ha a többségi nemzettől eltérő nyelvet beszél és különálló kultúrát vall. Ezután Temesvár előkelő magyar társadalmának nőtagjai léptek a színpadra, majd Jakabffy Elemér dr. a Magyar Párt kisebbségi ügyosztályának vezetője ezeket mondotta: — Néhány napja ott álltam a Magyar Ház előtt. Telkemre vetítettem kompozíciója igazi hatását, amikor egy magyar ismerősöm szólított meg és ezeket kérdezte:— Mit gondolnak az urak, ha egy külföldi eljut ide és az út egyik oldalán a német kultúra nagyszerű otthonát, a másikon pedig a magyar palotát látja, elhiszi-e, hogy a nemzetiségek itt keserves napjaikat élik. Erre a kérdésre itt adok választ: a román nemzet politikai múltjának nevezetes korszaka az, melyben az úgynevezett memorandum készült, hogy ebben a trón és Európa nyilvánossága előtt fölpanaszolják azon sérelmeket, melyeket a magyar államhatalom részéről éreztek. Ennek a memorandumnak politikai hullámai olyan magasra csaptak, hogy a román nemzet vezérei még a millenáris ünnepségektől is távol maradtak, ellenben ugyanekkor elhatározták, hogy Nagyszebenben nemzeti házat építenek. Román polgártársaink tehát aligha tekinthetik egy ilyen kultúrépület emelését annak bizonyságául, hogy valamely kisebbség kulturális és politikai szabadságának szükséges révéhez jutott, mi pedig, a román példára hivatkozva adhatunk feleletet a külföldi érdeklődőknek is. Vasárnap reggel kilenc órakor a Magyar Házban a Magyar Párt intézőbizottsága ülést tartott. Az ülést Ambrózy Andor báró elnök nyitotta meg és azon számosan vettek részt. Délelőtt 11 órakor a Magyar Ház R. T. a palota elsőemeletén tartotta meg díszközgyűlését. Ambrózy Andor báró üdvözölte a megjelenteket, majd az avató beszédet Hajdú Frigyes dr. a részvénytársaság alelnöke mondotta el. Hangulatos beszédét ezzel fejezte be: — Isten, népek Istene vezéreld, védd és áldd meg a magyart! Ezután Jakabffy Elemér dr. szólalt föl, majd a németség nevében Kräuter Ferenc dr. üdvözölte a bánsági magyarságot ezen ünnepélyes alkalomból. Purgly László, a Magyar Párt aradi tagozatának delegátusa ezeket mondotta: — Aradvármegye és Aradváros magyar, párti tagozatának szerencsekivonatát s üdvözletét tolmácsolom. Az aradi és bánsági tagozatnak közös a szenvedése, közös a bánata, de közös az ünnepe is. A bánsági Magyar Párt példát szolgáltató, utat megjelölő szervezettségről fed tanúbizonyságot. Mély tisztelettel meghajtjuk előttetek az elismerés zászlaját, Parecz Béla dr. országgyűlési képviselő az aradi Kölcsey-Egyesület nevében beszélt- Ezeket mondotta: — A mi egyesületünk részt kér ebből az ünnepből. Ti megcsináltátok azt, amit mi fennállásunk ötvenedik esztendeje után megtettünk. _ Délben egy órakor közös ebéd volt a gyárvárosi vigadóban, amelyen számtalan pohárköszöntő hangzott el. Késő délután a kolozsvári magyar egyetemi hallgatók köre javára a kalb délutánt tartottak. Este pedig a bánsági magyar közművelődési egyesület ünnepelte hajlékának fölavatását. A temesvári Magyar Ház valóünnepsége imponáló keretek között ért véget..