Aradi Közlöny, 1932. december (47. évfolyam, 280-304. szám)

1932-12-01 / 280. szám

MA 12 OLDAL Szerkesztőség, kiad'',hivatal és nyomd­a- Rut. Pee Ferdi­nand (József főherceg-ut) 4. Telefon: 151. Sörvénycím­ű Közlöny, Arad- Az Aradi Nyom­da Vállalat tulajdona­­kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggel.Közlöny XLVII. évfolyam, 280. szám . Főszerkesztő: SZAUBER JÓZSEF ARA 3 LEJ Előfizetési árak: évente 840, félévre 420, negyed­évre 210, havonta 70 Lej. Külföldre havonta 50 Lejjel több. Egyes szám 3 Lej- Vasárnap 5 Lej. .. (Bucsi, restiben 50 báni felár.) Hirdetések tarifa szerint- rt 1897—1932. Csütörtök, 1932. december 1 Mindent egy­szegre A mai pénzügyminiszterek rendszerint ugyanegyet akarnak: szaporítani az államház­tartás jövedelmeit. Tiszteletreméltó szándék ez, hiszen mindenütt esztendőről-esztendőre csökken az államkincstár bevétele és az egy­­mást­ követő kormányoknak mindegyre na­gyobb nehézségekkel kell megbirkózniok, ha hivatalnokaikat, szállítóikat, növekedő külföldi adósságaikat fizetni akarják. Mit csinálhat ilyenkor a pénzügyminiszter? A megszokott mozdulattal csavar egyet a közterhek présén, amelyben az állam polgára fekszik és ezzel egy rövidke időre elintézettnek veszi a maga ré­széről az állami jövedelmek gyarapításának nagy problémáját. A közterhek újabb szaporulatát jelenti az a pénzügyminiszteri intézkedés is, amely új rendszert visz az adás-vételi, örökösödési, át­íratási illetékek eddigi gyakorlatába. Részletes szakmai cikkben ismertetjük lapunk belső ha­sábjain az új intézkedések tervezetét, melynek lényege az, hogy ezentúl a házak vételét rend­kívül megnehezíti az új illetékszámítási rend­szer, amely nem a ház vételárának nyolc szá­zalékát számítja fel kötelező illeték címén, hanem a bruttó jövedelem húszszorosa után ki­számított nyolc százalékos összeget. Ötven- száz-százötvenezer lejes differenciák keletkez­nek ily módon az állam javára, de indokolatlan terhére a ház új vevőjének, akinek ezt az ille­téket fizetnie kell. Még méltánytalanabb ez a rendszer, ha meggondoljuk, hogy örökösödés esetén is ugyanilyen kulcs alapján határozzák meg az örökösödési illetéket: a „boldog“ örö­kös, aki nagy bérpalotát kap, könnyen koldus­botra juthat a „szerencsés“ örökség alkalmá­ból, az örökösödési illeték kivetési rendszeré­nek aránytalanságai miatt. Nyilvánvaló, hogy ezek az irreális mérté­kű, közvetett utón rendszerré avatott adásvé­teli, átírási és örökösödési illetékezések való­sággal meg fogják bénítani a városi házak nor­mális értékforgalmát. Attól eltekintve, hogy a visszaélésekre ezerféle ötletes lehetőséget fog­nak találni azok, akik eddig is tudták a mód­ját, hogy hogyan szerkesszenek az igazinál jóval alacsonyabb összeggel szereplő szerző­déseket, az államkincstár azért nem érheti el célját, — jövedelmének növelését — mert senki sem vásárol házat ezentúl csak azért, hogy a fölösleges kiadástól megóvja vagyonát. Be kell látni­uk az arra illetékes gazdasági tényezőknek, hogy amint egyetlen egy szegre sem lehet mindenféle súlyt akasztani, — egész a roskadásig — mert végül is meggörbül és lehajlik, éppúgy nem lehet unos-untalan a ma­gántőkét sem megterhelni különböző ballasz­tokkal, amelyeknek terhét mindig ugyanannak a társadalmi osztálynak kell viselnie. Helyes, ha szaporítani kívánják az államkassza bevé­teleit, de ennek vannak más módjai is azon az egy köztehernövelési rendszeren kívül, ami nálunk használatos. Ismerünk példákat, ahol a pénzügyi kormányzat például idegenforgalmi propagandákat szervez az ország természeti kincseinek, fürdőinek, klimatikus gyógyhelyei­nek népszerűsítésére. Vannak államok, amelyek­­vámpolitikai trükkökkel érnek el nagyobb jöve­delmeket, melyeknek forrását a külföldi tőke közvetlenül nyújtja. Igaz, hogy ezek a mód­szerek sokkal komplikáltabbak a belföldi köz­terhek emelésénél, de ha megpróbálják, rá fog­nak jönni a mi illetékeseink is, hogy eredmé­nyei áldásosabbak az eddigi rendszernél és amidőn jövedelmet hajtanak az államháztartás számára, egyben egészséges vérkeringést indí­tanak meg az egész közgazdasági élet kiszik-­j­kadt artériájibanis..(JJ A Kamara nagy többsége elítélte Cuza szereplését Húsz napra kizárták az antiszemita vezért.­­- Ismét izgalmas ülés volt a Kamarában.­­ Parlament elétt az új autóadó-töörvényjavaslat Cuza a vérvád meséjét dobta a parlamenti vitába Az Aradi Közlöny bucuresti-i tudó­sítójának telefonjelentése. A kamara mai ülé­sét ismét az antiszemita­ viták uralták. Amikor Ernest Ene, a fegyelmi bizottság elnöke jelen­tést tett a tegnapi tettleges inzultusról és kö­zölte, hogy a bizottság Cuza György húsz napi kizárását indítványozza, Cuza azonnal szólásra emelkedett és kijelentette, hogy meg­győződésből cselekedett. Szavaival ismét a zsidók ellen uszított. Felemlítette, hogy Ar­gentínából két leánykereskedőt kiutasítottak. „Kik voltak ezek?“ — tette fel a kérdést. — „Leánykereskedők, csakis zsidók lehetnek“, mondotta. — Majd a vérvád meséjével hoza­kodott elő és azt bizonyítgatta, hogy a vérvád igen is való adatokon épült fel. Izgalmas vita Cuza kijelentései körül S­o­c­o­r Emil: Talán a kedves apja bizo­nyította ezt be? Cuza válaszában rövid tömörséggel áru­lónak nevezte a közbeszóló Socort. Rosenberg (többségi): A világ egyet­len parlamentjében se lehet így egy vallás el­len uszítani, mint nálunk. Fischer József dr.: Kérem az elnök urat, ne engedje meg, hogy a zsidókat ilyen inzultusok érjék. Cuza György ezután az evangéliumból idéz és azt akarja beigazolni, hogy már Krisz­tus is különbséget tett katholikus és zsidók között. — Ez a nép idegen Románia testében, — mondja. L­u­p­u dr.: A parlamentnek igazán más dolga van, mint a vérvád meséjével foglalkoz­ni. Nevetséges a világ előtt, hogy állandóan antiszemita kérdésekkel töltjük az időnket. Cuza ezután azt adja elő, hogy az inzul­­tált Weissman egy küldöttség élén felkereste Titulescut, akit arra kért, hogy vegye fel a kapcsolatot Palesztinával és küldjön román konzult oda. Az Erec Jiszroél nem más, mint a vi­láguralom megszerzésére való törekvés. — je­lenti ki. Ezután az elnök szavazásra teszi fel Cuza kizárási ügyét, amit a parlament 126 szava­zattal, 41 ellenében elfogad. Weissmann a következő felszólaló, aki felemlítette, hogy Take Ionescu, Ma­ni­u, V­a­id a, Duca T i t u l e s c u, mind­mind elismerték a zsidó nemzeti otthon jogo­sultságát.­­ Hogy Argentínából kitiltottak két zsidó leánykereskedőt, azt nem lehet fegyverként felhasználni a zsidók ellen. Milyen badarság­lenne például most Nicolaescu és Boteanu asz­­szony esetéből a románságot karakterizálni."A rituális vérvád a fantázia szüleménye. Ami pedig az árulásunkat illeti, emlékeznek-e a Monitorul Oficial azon számaira, amelyek a hősi halottak neveit jegyezték fel. Hány és hány zsidó halottat olvashattak közöttük. A szenátusban Niemerower főrabbi szintén az antiszemita izgatás ellen szólalt fel, majd L u g o j e a n u miniszter beterjesztette a városi kényszervégrehajtások felfüggeszté­séről szóló törvényjavaslatot. Az új autóadó-törvényjavaslat fontos rendelkezései A parlament izgalmas lefolyású ülésén egyébként ma tették le az új autótörvényjavas­latot, amely érdekes rendelkezéseket tartal­maz. Az új törvényjavaslat elsősorban az adó­zásra nézve intézkedik és kimondja, hogy a személyautók és autóbuszok tulajdonosai évi 4000 lej, a motorbiciklisták évi 1000 lej adót fi­zetnek. Taxik, teherautók és ciszternaautók tu­lajdonosai 2000 lej adót fizetnek évenkint, mis a hatósági autók, öntöző- és tűzoltóautók, mentőautók, traktorok adómentesek. Az adó­ negyedévenkint fizetendő és azok az autótulaj­donosok, akik nem fizetik ki adójukat és génü­­ket mégis üzemben tartják, az előírt adó há­romszorosát fizetik büntetésképpen. Az adóhi­vatal ellenőrei bármelyik autóvezetőt felszólít­hatják, hogy mutassa elő adónyugtáját. A rend­őrség a hajtási igazolvány kiadásától számított tíz napon belül a pénzügyigazgatóságnak jelen­tést tesz arról, hogy új autó került forgalomba, amely adóköteles. Ennek elmulasztása minden esetben ezer lejes bírságot eredményez a mu­lasztó tisztviselőnek. A rendőrkvesztúrák a jövőben nem ad­hatnak ki ideiglenes számot az autócégek tulaj­donosainak vagy autólerakatoknak. Ezek az adóhivataltól kapják ezt az ideiglenes igazol­ványt, amely a próbautak megtételére jogosít. Az ideiglenes igazolványért napi tíz lej tarisát fizetnek az autólerakatok, amelyek legfeljebb három ilyen igazolványt kaphatnak. Azok,­­ a­kik nem fizetik ki adójukat, elvesztik hajtási igazolványukat. Akik az adóeltitkolókat felje­lentik, a behajtott büntetés ötven százalékát kapják jutalomképpen. Azok az adótisztvise­lők, akik állásukkal visszaélnek és elősegítik az autótulajdonosok adóeltitkolását, hat hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetést kapnak. Megrenti szabályozzák a kiisikrnl érkező árakat­ ­Az országba érkező külföldi autók vezetői a határon igazolványt kapnak a vámhivataltól, amely ezért az igazolványért száz lejt inkasz­­szál a külföldi kocsi tulajdonosától. A külföldi kocsik romániai tartózkodásuk ideje alatt napi húsz lej adót fizetnek. Az országból való távo­zásuk alkalmával a határállomás vámhivatala állapítja meg, mennyi ideig tartózkodtak az országban és beszedi a kirótt adót. A külföldi motorbiciklik tulajdonosai az országba való belépéskor ötven lejt s az itt tartózkodás alatt napi tíz lejt fizetnek.

Next