Aradi Ujság, 1923. január (22. évfolyam, 5-22. szám)

1923-01-31 / 22. szám

XXII. évfolyam 22. szám. TELEFON: 503. egyes szám ára 1 leu. Vidéken*. 1*50 leu. Hirdetéseket felvesz: „Kelet" hírlapíród« Str. Alex! (Salac-utca), „Wallinger“ hirdetési Iroda Str. Boranovics (Lázár Vámos-utca) és a kiadóhivatal. • Távirati jelentések: ti m­­asa­­­tel fMb­sÉn látni Ment ii a NM ill. Határzárról vagy vámvonalról egyelőre még nincs szó.­­ Február 1-től nyolcvan százalékkal drágul a német szén. Essen. Szombat éjszaka óta 200 kilométeres hosszúságban teljes lett a bekerítés a Ruhr-területen. A francia és belga csapatok kor­donja a Rajna mellett. Düsseldorf­tól délre kezdődik, onnan észak­keletre vonul Hattingenen, Kett­­wigen és Steelen át. Itt a Rajna medrét követve, délkeletnek ka­nyarodik Hagenig, majd ismét északra fordul Lühnenig, azután nyugatra Recklitighausenig, érinti Gladbecket, Botropot és eléri Rufk­ortot, ahol megint érintkezik a Rajnával. Ez a katonai kordon eddig még nem határ­zár, sem vám­vonal, mert a vasutak, már tudnillik ott, ahol a német vasutasok nem bénították meg a forgalmat, még ren­desen járnak. A Ruhr nyugati vonalain a né­met vasutasok mindenütt megta­gadták az engedelmességet és így elérték azt, hogy francia és belga katonai vonatok nem jöhetnek nyugatról s a Ruhr-területről szén­szállítmányok nem juthatnak Fran­ciaországba. Ezt az akadályt a megszálló parancsnokságok úgy iparkodnak legyőzni, hogy csa­pat- és anyagutánpótlásaikat az országutakon irányítják. Minden útvonal nyüzsög a fran­cia katonaságtól, ágyúiktól és élel­mező oszlopoktól, ami annak a bizonysága, hogy a csapatok át­csoportosítása még nincs befe­jezve. Eddig a vámhatárt sem al­gáival vitte Hamburgba. Ilyen kör­ították föl, han otthagyták­­szolgálati helyü­ket, mihelyt francia őrjárat jelent meg a pályaudvaron. Szombaton még 13.000 üres te­herkocsit adtak a vasutak a bá­nyáknak szénszállításokra, vasár­nap már csak 3500 vagyont kér­tek a bányák. A kiaknázott szén legnagyobb része még a Ruhr-terü­leten fekszik és a torlódás miatt nehezen megy a szállítás. A németországi szén­­kereskedelem igyekszik még feb­ruár elseje előtt mennél nagyobb tömegeket, szerezni, mert a szén ára ezen a napon 80 százalékkal fog drágulni. Maguk a bánya­válálatok nem akarnak előnyt az áremlkedésből és készséggel adnak bármilyen mennyiséget a meg nem szállott területek számára, a hátralevő, három napon­ azonban már nem sok szén mehet el, aminek na­gyon érdekes az oka. A vasutak igyekeznek mentel több vagyont és mozdonyt ki­vinni a Ruhr-területről, mert az a veszedelem fenyeget, hogy abban a pillanatban, amikor a francia—belga katonai kordon mindenütt bezárul, a megszállott területen rekedt szerelvényeket a franciák le fogják foglalni Már nap­oik óta nem küldenek modern nagy lokomotivokat és egészen új vasúti kocsikat a Ruihr-területre, ezért van, hogy a gyorsvonatok nem mennek nyugatra s általá­ban a személyforgalom a lehető legcsekélyebb. A gyorsvonatokat úgy járatják, hogy körülvezetik a megszállott­­terület mentén, de a megszállási zónákat nem érintik. A postaforgalom is teljesen sza­bálytalan­, a nagyobb városok között teherőautomobilok járnak, pénzküldeményeket és ajánlott le­veleket nem vesznek föl a posta­hivatalok. Az esseni főpostán szombaton francia katonaság je­lent meg é­s követelte, hogy ad­ják ki a leveleket cenzúrázás vé­gett. A német hivatalnokok ezt megtagadták, erre aztán a fran­cia tis­zt­iszuronyos katonákat kül­dött be a levélhordók termébe, mire valamennyi német postás kivonult az épületből. Vasárnap a postahivatalok, összes alkalmazot­tai ultimátumot küldtek a fran­ciáknak, hogy ha hétfőn délelőtt kilenc óráig nem ürítik ki a pos­taépületet, akkor nem állnak mun­kába. A francia parancsnokság nem válaszolt. Koblenzből jelentik, hogy a szö­­vets­ég k­özt Rajnasőseotfeág a belga megszállási zónának azon a területén, ahol a Mörs bánya fekszik, kihirdette­­ a hadiálapotot. .Mindazokat a kormányhatóságo­­kat, amelyek nem engedelmesked­tek, felfüggesztették, a hivatalno­kokat kiutasították. Berlin: A Ruhr vidék katonai be­kerítését a franciáik és belgák va­sárnap befejezték, de még eddig sem határelzáráshoz, sem vámha­tárhoz nem jutottak el. A forga­lom az egész nyugati részen szü­netel, a franciák csapatmozdula­­tai­knál és a pótlásoknál többnyi­re az ors­zágutakra vannak szo­rulva. Zavargás nélkül folyt le a bajor nemzeti szocialisták napja. Münchenből jelenti tudósítónk: A vasárnap minden veszedelem nélkül múlt el. Hadiiállapot van ugyan, de a kormány nem tiltotta be, a nemzeti szocialisták gyűlé­seit, és tüntető felvonulásukat. Vezérük, Hitler, becsületszavát adta Lossow tábornoknak, a biro­dalmi védőrség parancsnokának, hogy nem lesz állami csiny s igy mind a tizenkét gyűlést megtar­tották zárt helyiségekben, aztán megvolt a tüntető körmenet. A gyűléseken határozatoikat hoztak, hogy tiltakoznak a nemzeti szo­cialisták­ mozgalmának elnyomása ellen és követelik a versaillesi szerződés revízióját. A felvonulás­ban legfeljebb 3000 ember vett részt öt zenekarral. A nemzeti s­zo­cialisták nagy része acélsisakot vagy­ osztrák katonasiipkát viselt a polgári ruhához, piros szalaggal, amelyen nagy kereszt volt és ke­resztes zászlókkal. Egész Mün­chen rendőrsége kivonult, de se­hol sem történt összeütközés. Szabaddá teszik a kereskedelmet. Bucurestiből jelentik: Sassu ke­reskedelmi és iparminiszter egy újságíró előtt a kö­vet­kező kielen­­tést tette: „A behozatal kérdé­sére nem közelebbről fontos ivártoztatá­sok­at fognak életbeléptetni. Ugyanis nagyon va­lósszinű, hogy az 1921. október lliilki 3742. sz. minisztertanácsi határozatot ala­pos revízió alá vesszük s az ab­ban szabad behozatalra vonatko­zó rendeletet hatályon kü­ívül he­lyezzük , s ezeknek az áruknak behozatalát eltiltjuk. A kivitelre nézve nem szándékozunk nagyobb változtatásokat eszközölni. Bizo­nyos áruk kivitelére magasabb díj­tételeket fogunk behozni, más ed­dig­i szabadforgalmú áruikat pedig szintén kiviteli vám alá helyez­zük. Végül a miiszter kijelentette, hogy ő maga is meggyőződésből hí­vve a szabad kereskedelemnek. Ebben az irányban rövidesen meg­felelő intézkedéseket szándékozik életbeléptetni és a kontingentálási rendszert teljesen eltörli. Azokon az állomásokon, ame­lyeken a német vasutasok sztrájk­ba léptek, francia mérnökök és­­műszaki tisztek vezetése alatt francia vasutasok igyekeznek fön­­tartani a forgalmat. ifimen állomáson a né­met­ vasutasok abban a pillanat­ Hatévi fegyház elmebeteg-szökte­­tésért. Budapest. A bíróság Vajczák Lajos ápolót, aki megszöktette a tébolydából Koncz Károly dr. ügy­véd feleségét és akivel együtt ki­­­­rabolták Konczné nagyanyját, hat évi fegyház­ra, Koncznét három­évi börtönre ítélte. 1923. január 11. is adóhivatal Arad, Bule­­vardul Regina Maria (Andrássy-út 204 ) ... Cenzurat: Dr. V. MARCOVICL­ara Felelős szerkesztő: Dr. VÖRÖS LÁSZLÓ. Kiadja : az Aradi Lap­­ kiadó Vállalat. Németország harmincmillió aranymárkás ajánlata. Hir szerint új jóvátételi tervet juttat az angol kormányhoz. London. A Chicago Newyork­­nak jelentik Berlinből. A németek újabb ajánlatot tesznek a szövet­ségeseknek a jóvátételi fizetésre. Hir szerint Bergman© külügyi tit­kár útján már át is nyújtották az új javaslatokat a brit kormánynak. A javaslatban, a lap értesülése szerint, Németország 30 m­illió aranymárkát aj­á­n­l fel. A m­i­r-vidéki munkásság elvetette az általános sztrájk tervét. Berlin: Az esseni francia tábor­nok­ minden további tüntetést fegy­veres erővel való fenyegetéssel megtiltott. Berlin: Mörzben és Aachenben kihirdették­­az ostromállapotot, mert a kipróbált német hivatalno­kokat felfüggesztették, mire vála­szul általános sztrájk tört ki. Berlintől jelentik, hogy az egész Ruhr-vidék bányaüzemeinek taná­csai gyűlést tartottak, hogy a helyzettel szemben állást foglal­­janak.­­ Az általános sztrájk tervét egy­hangúkig elvetették. A mun­kásság eddigi védekező állás­pontját teljes mértékben fel­tartják. Határozatiig visszautasították a nacionalizmust, a munkabérek­nek frankértékben való kifizetését és hűséget fogadtak a német köz­társaságnak. Görögország nem vonja vissza csapatait a Maric­a mögé. Pár is. A Matin jelenti Athénből. A görög főparancsnok kijelentette a francia katonai attas­énak hogy Görögország semmis körülmények között nem vonja csapatait tíz ki­lométernyire a Marica mögé, mert elveszítené ezt a területet, amely Görögország élelmezése szempont­jából egyedül jöhet tekintetbe. Koronatanács Belgrádban a délszerbiai események miatt. A kisantant újabb lépést tesz a nagykövetek tanácsánál. Meg kell vizsgálni a magyar hadsereg létszámát és felszerelését. Belgrád: A Politika hiteles for­rásból közli, hogy holnap vagy holnap után a király elnöklete alatt koronatanács lesz, amely a dél­­szrbiai eseményekkel fog foglal­kozni és tárgyalja a kormánynak tervbe vett intézkedéseit, amelyek szükségessé váltak a délszerb ha­táron Bulgáriával símben. Mivel a paralment fel van oszlatva, a ko­ronatanács egyedül hivatott a ha­tárvédelemre szolgál intézkedése­ket megszabni és királyi rendelet fogja a szükséges rendszabályokat életbe léptetni. Egy­idejűleg írják, a mai bel­grádi lapok, hogy a csehszlovák kormány kez­deményezésére a kisantant kormányai lépést fognak tenni a nagykövetek tanácsánál. A közös akciót a prágai kor­mány sürgősnek tartja s végből Bucurestiben és Belgrádban meg­tette a kellő lépéseket. A kisantant arra fogja kérni a nagykövetek tanácsát, hogy hívjon össze egy ankétet, amely vizsgálja felül a magyarországi, ellenőrző katonai bizottságok tevékenységét s amely a helyszínen tüzetes vizsgálódás után állapítsa meg a magyar had­­sereg létszámát és felszerelését.

Next