Athenaeum, 1874/6. kötet
1874-06-11 / 24. szám
II. évfolyam. Előfizetési ár: félévre 6 ft. negyedévre 3 ft. 24. sz. Szerkesztői lakás. Budavár uri utca 42. sz. VI. kötet. ATHENAEUM. TÁRSADALMI, POLITIKAI, MŰVÉSZETI ÉS IRODALMI HETILAP. BUDAPEST, 1874. JUNIUS 11. A MAGYARORSZÁGI KÖZÉPTANODÁKRÓL. Statisztikai adatok alapján. (Harmadik és befejező közlemény.) IV.Talán nem egészen alaptalan a gyanú, hogy a dicstelen szokás, mely az országban leginkább a világosi katasztrófára következett aléltsági korszakban kapott lábra, s melynél fogva az emberek minden dologban nem azt nézték többé, millőbb, hanem azt, mi előnyösebb; nem azt, hogy mi jár több dicsőséggel, hanem, mi ígér több hasznot; nem azt, mit követel a jelen nemzedéktől a nemzet, vagy akár az egyes község- vagy éppen csak egy család- vagy édes magunk jövője, hanem azt, mi jó nekünk ma, ebben az órában, tekintet nélkül arra, hogy nem áldozzuk-e fel egész jövőnket a rövid pillanat mámorának, mely szokást úgy lehet talán legrövidebben jellemezni, hogy mindenben szeretjük a dolog könnyebb végét fogni, — mondom, talán nem egészen alaptalan a gyanú, hogy azért fogy újabb időben a gimnáziumokban a tanulók serege, s azért keresi fel előszeretettel a reáliskolákat, mert a reáliskolát az ifjú elvégzi hat év alatt, holott a gimnázium elvégzéséhez nyolc év kell, s a reálból érettségi vizsga nélkül mehet az ifjú az egyetemre, míg a gimnázium ifjúsága előtt ott áll folytonosan az érettségi vizsga kényszere, mint ijesztő rém, mint fenyegető örvény, melyben a véletlen jó, vagy balsors befolyása nem egyszer dönt érdemes és érdemetlen fejek sikere fölött, s melynek szerencsés vége adja az egyetem kapuit megnyitó érettségi bizonyítványt a tanuló kezébe, mint nyolc évig tartott költekezése és fáradozásai látható gyümölcsét. Lehet azonban, hogy későbben, ha majd a kereslet és kínálat közti viszonyt jobban felismeri népünk, látván, hogy a tudományegyetemből nyíló pályákon nagy a versenyzők száma, míg a műegyetemet megkívánó életpályákra még mindig a külföldről kell hozatni ezőket, a műegyetemre vezető reáliskolákba még akkor is tódulni fog az ifjúság, ha nyolc évig tartana ezeknél is a tanfolyam, melyet szintén érettségi vizsga követene, mint a gimnáziumoknál. Majd elválik. Addig is vegyük szemle alá a multat. A gimnázium évi termelésének tulajdonképen azon ifjakat kell tekinteni, kik abból érettségi bizonyítványnyal kilépnek, a többi mind csak készülgetés az érettségi vizsga napjaira, melyeket siettetni, s a nyolcadik év vége előtt elérni csak rendkívüli esetekben adatik meg. Az érettségi vizsgálatnál a statisztikus e kérdéseket veti fel: hány ifjú jelentkezett a tanév folyama alatt, s különösen a tanév végén érettségi vizsgára valamelyik, és hány jelentkezett valamennyi gimnáziumnál ? Ezek közül hány volt az illető iskola saját, akár nyilvános, akár magánnövendéke, hány jött más iskolából vagy intézetből, s hány volt a jelentkezettek közt, aki másodszor jelentkezett ? Továbbá kérdi, mi történt a jelentkezett ifjakkal. Hány lépett önként vissza, hány vizsgáltatott meg, s ezek közöl hány találtatott kitünőleg, hány egyszerűn érettnek, végre hány utasit- Athenaeum 24. sz.