Athenaeum, 1837/1. félév
1837-05-04 / 36. szám
intézetbe fölvétetnének — előkészületet, 2) a’ szükséges tudományok’ teljes ismeretét, — 3) tanítói gyakorlott ügyességet kívánnék. — 1. A’ tanító’ eszméje fölteszi: a’ tanítandó tanulmányok’ teljes ismeretét, a’ tanításmódban jártasságot, tiszta erényességet, és tanítói ügyességet, vagy az iskola-vezethetést. — Ki szükséges ismeret nélkül mer tanítószéket foglalni, az a’legszédültebb vakmerő, növendékeivel együtt folyvást sötét homályban tébolyog, minden pillanatban féktelen mélységbe rohanó. Ki vallásos és erkölcsi érzés nélkül közeibe a’ tanítószékhez , az már nemzedékeket mételyezett el. Ki iskolavezethetési készség nélkül nyúl a’ tanításhoz, az folyvást zavarral küzd, nevelése czélt nem ér. Ezen közönséges tanítói eszmében foglaltatik a’ népiskola - tanítóé is. Bár mi jó karban legyenek már népiskoláink, a’ népiskola-tanító intézetek’ közvetítése után; még is a’ növendékek’ éretlen kora , ’s minden tanításnál a’ képező tanitásmód, vagy a’ tehetségeknek kifejtése, és nem minden ismeretekkeli megrakása, különösen pedig a’ népiskoláknál, az a’ nagy feladat, hogy a’ nép’ legnagyobb tömege rendeltetése felé fejtessék, úgy látszik, nem engedik meg azt, hogy a’ növendékek a’ népiskola-tanító intézetbe, egyenesen a’ népiskolákból lépjenek , hanem előkészítő intézet kívántatik, mellyben a’ növendékek a’ tulajdonképeni népiskola-tanító intézetekre legalább két évig előképeztessenek, mint a’ felsőbb tudományiak előkészíttetnek a’ gymnasimnok által. Ezen népiskola-tanítókat előkészítő intézetben taníttatnának : a) A’ vallásból, a’ bibliai történet ’s a’ biblia’ ismerete. — b) Értelmes, ízletes, ’s erővel és jelentéssel teljes olvasásbani gyakorlás. c) A’ számtan, a’ különböző öszvetett kikeletekig, az alak’ és mértan’ elemei. d) A’ szép - és helyes irás, a’ gondolatok’ papirosra tétele, elbeszélése, ’s honi nyelvgyakorlatok. e) A’ rajzolás’ első eleme. f) Éneklés-tanítás, zongora és orgona, a’ hol lehet más eszközök, különösen hegedű is. Ezen tárgyak mint ollyak, mellyek, az éneklést kivévén, a’ népiskolákban nem taníttatnak, azonban még hajlékony kort kívánnak, különös figyelmet érdemelnek az előkészületnél. — g) A’ valódi tudományokból, miilyenek a’ föld- és természet-leírás, a’ történet- és természet-tan, a’ legnevezetesbeknek ismerete , ’s gyakorlása. Lehetne még, polgári viszonyunkat tekintve, itt tanítani a’ latin nyelv’ elemeit is, de nem mint stúdiumot. Erre mint stúdiumra a’ népiskola-tanítónak semmi szüksége. ( 2) Az előkészületi tanúlmányok után lépjenek a’ növendékek a’ tulajdon népiskola-tanító intézetbe, hol taníttassanak az értelmet világositó, az érzést nemesitő, az akaratot belsőleg szabaddá tevő tanúlmányokban, miilyenek lennének: a) A’ vallás-tudomány, melly a’ bibliai történet’ bevezetése után a’ bibliába, a’ hit és keresztényi erénytant, ’s a’ vallás’ rövid történetét foglalná magában, mind ezekben pedig ne a’ szoros dogmatizálás tétessék czélúl, hanem a’ keresztény vallás’ helyes fogalma ; az erény’ megerősítése és terjesztése, vagy a’ keresztényi hit, a’ keresztényi cselekedettel párosítva. A’ szoros dogmatizáló könnyen türelmetlenné, a’ türelmetlen szeretetlenné lesz, a’ szeretetlen vallás pedig ellenmondás. Ilyen ellenmondásos vallásit pedig hogyan taníthatná a’ gyermeket tiszta vallásra, hogyan terjeszthetné a’ legkeresztényibb erényt, a’ szeretetet, mellyben áll fő bélyege a’ keresztény vallásnak. b) A’ nyomos gondolkozás’ megalapítására, a’beszéd- és gondolkozás-gyakorlatok után a’ gondolkozás-tan’ ismerete. — De ez ne szőrszálhasogató dialectica, se üres faigica, se mély philosophia által történjék; hanem a’ legelemibb adatoktól emelkedjék folyvást azon törvényekre, mellyek a’jegyek’ viszonyítása után előterjesztményeket, az előterjesztmények’ összevetése után fogalmakat, a’ fogalmak után ítéleteket, az ítéletek után okoskodást, az okoskodás után elvet szerkeszteni tanítanak. Mert mire építtetnek majd a’ növendékeknek tanítandó tudományok, ha gondolkozás’ törvényei által az elme fogékonynyá nem tétetik azoknak megértésére. — Minden szó, melly értelemtől nincs áthatva, elrepülő üres hang. c) A’ hazai nyelv’ ismerete, különös nézettel a’ gondolatnak papirosra tételére és