Athenaeum, 1838/1. félév
1838-06-10 / 46. szám
és objectív gondolat - határozásoknak nem összetétele — mint ezt némellyek igen könynyedén akarnák, hanem közvetítése által igyekszik mindenütt emelkedni általános gondolat-határozásokra , így eszmeileg, de azért tartalmasan, és általánosságra törekedőleg, és ezt nem előföltevőleg. Ez az, miért én az általános, és tartalmas eszméket fejtegető olylyan philosophiához szeretek tartozni, mint Hegelé." Ezeket annak megitélhetéséért, mennyiben vagyok vagy nem vagyok Hegel’ követője, előre bocsátván: addig is , míg saját nézetemet Philosophia’ encyclopaediája czímet munkálatomból bővebben láttatni szerencsém lehetne; átmegyek az általam igen méltánylott kérelemre, előadandó , miképen értem én Hegel’ gondolkozását, úgy értette-e azt maga a’ dicsőült, nem tudom. Én munkájából ’s tanítványitól a’ következő értelmet testem ki, úgy látszik, fölszólító’ nehézségei a’ következőkben határoztalak: 1) Mi a’ közvetlen Van? lényege az*), vagy fogalom, vagy egyik sem ? vagy mind kettő ? 2) Mik jelesül a’ lelki vagy gondolkozási, természeti és szellemi VANOk? 3) Mi az a’ dialecticus modus, melly által Hegel az érintett VANOkat általánosságra törekszik fejteni. I. Egy philosophusi vizsgálódáshoz kezdő léleknek vagy gondolkozásnak, a’ phaenomenologia’ nagyobb fokain: a’ vidáimon, éntudalmon, és észen, azon különös tanulmányok által, mellyek ezekre közvetlenül hatnak, anynyira ki kell fejtenie a’ nevelés-tudomány’ szabályai szerint, hogy az ész alkalmas legyen a’ philosophiai vizsgálódásra. Ez oka, miért kell a’ tulajdon philosophia’ tanulása előtt a’ lelki tehetséget a’ gymnasiális tanulmányok által fejteni, és mint illyen kifejtettel, vagy a’ phaenomenologia’ előbocsátásával fogni a’ philosopháláshoz. De ez a’ philosophiai vizsgálás ismét vissza tartozik azokra hatni, miken emelkedett. Ezért teszi Hegelnél, a’ phaenomenologia egy részét a’ szellem-philosophiának. — Ilyen előfejtett gondolkozási tehetségnek, tűnjék bármi föl a’ gondolkozási, testi és szellemi világban, mind az közvetlen Van, így a’ gondolkozási világban közvetlen Van a’ gondolkozás, ennek akámelylyikünk által iskolailag, ha tetszik a’ gondolkozás-gyakorlatokban betanult törvényei, a’ különböző philosophiai nézetek különböző tárgyak fölött, a’ különböző philosophiai rendszerek stb. úgy, mint elünkbe adattak vagy föltűnnek. A’ természeti világban közvetlen VANOk a’ hézagban létező, és időben mozgó, mind kettőben fejlő testek stb. A’szellemiben közvetlen VANOk az erénynyel, és erénytelenséggel, joggal és jogtalansággal, törvénynyel és törvénytelenséggel föltűnő tettek. De a’ philosophiailag gondolkozó nem elégszik meg ezen közvetlen VANOkkal, vagy tünetekkel , hanem belső határozásuk után mind magokat egymás közt elrendezni, mind pedig egyetemes, szükségképi és általános eszmékre emelkedni törekszik. Még pedig, minthogy ez nem másképen mint gondolkozás által történhetik, először az elrendelendő, és szerkesztendő gondolkozás’ törvényei tűnnek föl, másodszor a’ gondolkozás a’ magávali foglalatosságból kikelve azonnal* a’ kültermészet’ tárgyaira talál, harmadszor ezeknek és gondolkozásának belső határozásai után ismét viszszafordulva, magára talál. Az első a’ tiszta logicai, a’ második a’ kültermészeti, a’ harmadik a’ szellemvilági eszméket közvetíti. Ezért oszlik már föl Hegel’ philosophiája logira, természet- és szellemphilosophiára. — A’ Hegel’ philosophiájának érintett közvetlen VANjai vagy az ezeken kezdő gondolkozás ellenbe tétetik a’ Kant által paralogismusba, antinómiákba és üres idealismusba ejtett metaphysicáknak, mellyekben , bármi hosszas vitatkozás után semmi más nem történik, mint jegyszók (praedicatum) szerkesztetnek, és aztán az kerestetik, vájjon megfelel-e azoknak akár egyesen, akár összesen véve valami subjectum. Az illy szerkezetű metaphysicának, midőn végére értünk, nagyon méltán tehetjük föl ezen kérdést: vájjon azoknak, miket tanulánk, megfelel-e valami valóság, vagy csak puszta szószerkezetek ’s üres képzemények azok? De a’ Hegel’ közvetlen VANjain kezdő gondolkozásban, a’ gondolkozás’ VANjain,így a’ tartalmas gondolkozáson kétkedni nem lehet. Azonban, hogy’ fejlenek a’ közvetlen VANOk lénynyé, fogalommá, ’s ezekből hogyan *) Mélyen bocsánatot kérek, hogy itt a’ lényt, lényeggel cserélem föl. A’ lény sens, a’ lényeg — essentia.