Athenaeum, 1838/1. félév

1838-06-10 / 46. szám

és objectív gondolat - határozásoknak nem összetétele — mint ezt némellyek igen köny­­nyedén akarnák, hanem közvetítése által i­­gyekszik mindenütt emelkedni általános gon­dolat-határozásokra , így eszmeileg, de azért tartalmasan, és általánosságra törekedőleg, és ezt nem előföltevőleg. Ez az, miért én az általános, és tartalmas eszméket fejtegető oly­­lyan philosophiához szeretek tartozni, mint Hegelé." Ezeket annak megitélhetéséért, mennyi­ben vagyok vagy nem vagyok Hegel’ követő­je, előre bocsátván: addig is , míg saját né­zetemet Philosophia’ encyclopaediá­­j­a czímet munkálatomból bővebben láttatni sze­rencsém­ lehetne; átmegyek az általam igen méltánylott kérelemre, előadandó , miképen értem én Hegel’ gondolkozását, úgy értette-e azt maga a’ dicsőült, nem tudom. Én munká­jából ’s tanítványitól a’ következő értelmet testem ki, úgy látszik, fölszólító’ nehézségei a’ kö­vetkezőkben határoztalak: 1) Mi a’ közvet­len Van? lényeg­e az*), vagy fogalom, vagy egyik sem ? vagy mind kettő ? 2) Mik jelesül a’ lelki vagy gondolkozási, természeti és szel­lemi VANOk? 3) Mi az a’ dialecticus modus, melly által Hegel az érintett VANOkat általá­nosságra törekszik fejteni. I. Egy ph­ilosophusi vizsgálódáshoz kezdő léleknek vagy gondolkozásnak, a’ ph­aenome­­nologia’ nagyobb fokain: a’ vidáimon, éntu­­dalmon, és észen, azon különös tanulmányok által, mellyek ezekre közvetlenül hatnak, any­­nyira ki kell fejtenie a’ nevelés-tudomány’ szabályai szerint, hogy az ész alkalmas le­gyen a’ ph­ilosophiai vizsgálódásra. Ez oka, miért kell a’ tulajdon philosophia’ tanulása előtt a’ lelki tehetséget a’ gymnasiális tanulmányok által fejteni, és mint illyen kifejtettel, vagy a’ phaenomenologia’ előbocsátásával fogni a’ ph­ilosopháláshoz. De ez a’ ph­ilosophiai vizs­­gálás ismét vissza tartozik azokra hatni, mi­ken emelkedett. Ezért teszi Hegelnél, a’ phae­nomenologia egy részét a’ szellem-philoso­­phiának. — Ilyen előfejtett gondolkozási te­hetségnek, tűnjék bármi föl a’ gondolkozási, testi és szellemi világban, mind az közvet­len Van, így a’ gondolkozási világban köz­vetlen Van a’ gondolkozás, ennek akám­ely­­lyikünk által iskolailag, ha tetszik a’ gondol­kozás-gyakorlatokban betanult törvényei, a’ különböző ph­ilosophiai nézetek különböző tárgyak fölött, a’ különböző ph­ilosophiai rend­szerek stb. úgy, mint elünkbe adattak vagy föltűnnek. A’ természeti világban közvetlen VANOk a’ hézagban létező, és időben mozgó, mind kettőben fejlő testek stb. A’szellemiben közvetlen VANOk az erénynyel, és erényte­­lenséggel, joggal és jogtalansággal, törvény­nyel és törvénytelenséggel föltűnő tettek. De a’ philosoph­iailag gondolkozó nem elégszik meg ezen közvetlen VANOkkal, vagy tüne­tekkel , hanem belső határozásuk után mind magokat egymás közt elrendezni, mind pedig egyetemes, szükségképi és általános eszmékre emelkedni törekszik. Még pedig, minthogy ez nem másképen mint gondolkozás által történ­hetik, először az elrendelendő, és szerkesz­tendő gondolkozás’ törvényei tűnnek föl, má­sodszor a’ gondolkozás a’ magávali foglalatos­ságból kikelve azonnal* a’ kü­ltermészet’ tár­gyaira talál, harmadszor ezeknek és gondol­kozásának belső határozásai után ismét visz­­szafordulva, magára talál. Az első a’ tiszta logicai, a’ második a’ kültermészeti, a’ har­madik a’ szellemvilági eszméket közvetíti. Ezért oszlik már föl Hegel’ philosoph­iája lo­­gira, természet- és szellemphilosophiára. — A’ Hegel’ ph­ilosoph­iájának érintett közvetlen VANjai vagy az ezeken kezdő gondolkozás el­lenbe tétetik a’ Kant által paralogismusba, an­tinómiákba és üres idealismusba ejtett meta­­physicáknak, mellyekben , bármi hosszas vi­tatkozás után semmi más nem történik, mint jegyszók (praedicatum) szerkesztetnek, és az­tán az kerestetik, vájjon megfelel-e azoknak akár egyesen, akár összesen véve valami sub­­jectum. Az illy szerkezetű metaph­ysicának, midőn végére értünk, nagyon méltán tehetjük föl ezen kérdést: vájjon azoknak, miket tanu­­lánk, megfelel-e valami valóság, vagy csak puszta szószerkezetek ’s üres képzemények azok? De a’ Hegel’ közvetlen VANjain kezdő gondolkozásban, a’ gondolkozás’ VANjain,így a’ tartalmas gondolkozáson kétkedni nem le­het. Azonban, hogy’ fejlenek a’ közvetlen VANOk lénynyé, fogalommá, ’s ezekből hogyan *) Mélyen bocsánatot kérek, hogy itt a’ lényt, lé­nyeggel cserélem föl. A’ lény s­ens, a’ lé­nyeg — essentia.

Next