Athenaeum, 1838/2. félév
1838-08-19 / 15. szám
at sassalsä. TUDOMÁNOK’ ÉS SKÉI®.ÜIGYÉSZETEK.' TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHERET, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: BAJZA. -—-------- mii nur: második évam... ----------második félév.*est , augustus* 19. 1838. 15. szám. Tartalom: A’ budapesti állóhíd’ tárgyában. Berekesztés, három kőnyomattal [Vásárhelyi Pál). —Befolyása a’ közlekedés’ eszközeinek a’ polgárisodásra és szabadságra (Chevalier ut. Fábián Gábor.) — Az apácza, Ithlandból. Sejtemény (Beöthy Zsigmond). — A’ szép matrózleány. Vége (Haraszty). — Magyar játékszíni krónika (V.). * A* budapesti álláhita tárgyában. (Berekesztés *). Három kőnyomattal. Nem bocsátkozhatom ez úttal a’ jégárnak részletes!) leírásába, melly tulajdonképem feladásom’ megfejtését határtalan távolságra vetné. A’ drámának égen azon jelenésén állunk, hol számtalanok nyugtalanul azt kérdik, vájjon lesz-e állóhíd, vájjon lehet-e állóhíd? Lesz-e? azt nem tudom. De hogy lehet, arról meg vagyok győződve. Vízmívi, vagyis vízáradási tekintetben pedig azért, mert olly hídnak építését tartom kivihetőnek, melly a’ folyamban vagy épen semmi változást, vagy ha igen, csak jótékonyt eszközöl, ’s így a’ folyam’ szabályozásától független tervezeten alapúl. Az I. sz. alatt ide mellékelt térképbe bele rajzolom ugyan a’ partok’ vonalát, mint azoknak rendeztetését Budapest között óhajtanám, de e’ javaslat nem azért létetik, mint ha az hidtervemmel szorosan össze volna kötve, hanem inkább mint Budapestnek jégár elleni biztosítására szolgálandó, hat.i. a’ szabályozás illendő távolságra a’ szerint folytattatnék. Győry’ terve *), melly szerint a’ folyamnak 150 ölre szorítása ’s egy kőoszlopnak a’ meder’ közepén felállítása ajánltatik, a’ folyam’ szabályozását, bizonyos távolságra a’ hídon felül ’s alul teszi fel. A’ hammersmithi hídterv két oszlopot tenne szükségessé, mellyek a’ partoktól ’s tulajdonképen a’ parti oszlopoktól az általfeszítendő köznek ( részényi **) távolságra vol *) L. legközelebb a’ II. félév’ 2d. számát. *) Az Ismertető i. é. 22dik számában, hol Győrynek terve a’ Budapest közt építendő állóhídról kivonatban közöltetik, ezt olvasom : ,,Végre tehát a’ hammersmithi hidat legjobbnak találván, melly 1100,000 pengő forintnál többe nem került, Budapest közt nem legkedvezőbb körülmények között is a’ hídra teendő költséget, az igazolásra szükséges mindennemű munkákkal együtt 2,000,000 forintra teszi.“ Ezen közlés könnyen azon véleménybe hozhatná az olvasót, mint ha Győry’ hídja a hammersmithi hidnak formája szerint volna tervezve: azért szükségesnek tartam az olvasót figyelmeztetni, hogy a’ Győry’ javaslata szerinti ** a' hammersmithi hídtól különböző szerkezetű. ) Győry úr, Gerstner után, vagy talán más forrásból , azt állítja, hogy a’ Hammersmith-formán elrendelés szerint, az egész által feszítendő szélesség öt felé osztatik ’s abból három rész a’ középső ívnek , kettő a’ két szélső fél fél íveknek tulajdonítatik. Áll-e ez, kérdem? 15