Athenaeum, 1838/2. félév
1838-11-25 / 44. szám
694 jelenléttel tudott cselekedni, mire az eddig leírt polgári és hadi pályáján előforduló jelenéseken kívül nem szükség egyebet próbául előhozni, mint azt, hogy épen ezen szellemi ügyességének, mi szerint magát a’ körülményekhez alkalmazni, az elválasztó pillantatokat megragadni és sikeresen használni tudta, köszönheté igen középszerű állapotából az ország’ első méltóságaira fölemeltetését. ’S ezen szellemi tehetségeit a’ történetészek is közönségesen magasztalják. * * Az elme’ élességével pedig szép emlékező tehetséget is kötött össze Nádasdy. Ennek jeleit ő az országgyűlési, meg követségi szónoklatokban elégszer adá. Ékesszólása ’s ügyes bánásmódja által bírta ő Isabellát is Erdély’ átadására; mit, miként fönőbb említem, Utissenicz az özvegy fejedelemnőnél nem eszközölhető ki. Emlékező tehetségét tanúsítják jártassága a’ világi ’s egyházi tudományokban, és széles nyelvismeretei: az anyain kívül a’ latint, németet és olaszt tökéletesen beszélte és irta, némi tudománya a’ görögben is volt. E’ tulajdonoknál ’s különféle politicai helyzeteiben kifejtett munkálkodásánál fogva, mint országférfiban is meg kell benne ismernünk a’ nagyságot. Nem említem itt, hogy ő egyedül politicai ügyessége és szolgálatai által emelte föl magát az ország’első méltóságára. Pedig figyelmet érdemelt, hogy a’ nádori polczra jutásban igen nagy nehézségek gördültek elébe. Ferdinand király legyőzhetetlen előítélettel viseltetett ezen nagy hatalmú tisztség ellen, ’s azt a’ rendek’ többszöri kérelmére is vonakodott betölteni. ’S midőn azt végre Nádasdyban cselekvő, ’s alighanem a’ legbonyolúdottabb körülmények közt, nem csak erkölcsi charactere’ fedhetetlenségéről ’s hűsége’ állandóságáról, hanem politicai talentumairól is meggyőződve kellett lennie ; miként ebbeli meggyőződését a’ nádori méltóságba iktató oklevélben nyilván ki is jelenti. Azután olly vágytársai is valának e’ tisztben, kiket csak személyes tulajdonainak ’s politicai ügyességének túlsúlya győzhetett ’s győzött is meg olly dicsőséggel, hogy fejedelem és nemzet egy szívvel lélekkel állapodott meg ő benne. De fussuk át röviden politicai pályáját. Olly veszélyteli kevületekben, minek az óriási erejű ’s hódoltatni vágyó töröknek készületei miatt a’ szerte bomlott hazát a’ mohácsi ütközet előtt fenyegeték, ’s minek e’ vérnap után a’ trón változás okozta ’s egész dühbel kitörő zajlongásokban fejlettek ki, bizonyosan olly követet láttak a’ rendek szükségesnek, segéd kezekért küldeni a’ szomszéd német — szinte pártokra szakadt ’s személyes ügyekkel bajlakodó — országgyűlésbe, ki az óhajtott czélt ügyessége által eszközleni, joggal tartathaték képesnek. Mind a’ két esetben pedig a’ még ifjú statusemberbe, Nádasdyba, helyezteték a’ bizodalom. Minek mennyire felelt legyen meg, senki sem fogja, kivált első követségében, egyedül a’ sikerből, a’ kívánt segély’ kész nyújtásából (mi a’ német rendek’ egymás közötti viszálkodásaik miatt részint ígéretben maradt, részint későn érkezett) megítélni akarni, ki csak egy kissé ismeri a’ német birodalom akkori állapotát. Nádasdynak egész politicai élete a’ mohácsi veszély után egy eszme’ létesítése, egy terv’ kivitele körül forgott, ’s ez nem egyéb, nem csekélyebb vala, mint az egész országot egy fő, egy király alatt egyesíteni’ ’s igy összesített erővel a’ veszélyben forgó hazát, mellyel a’ töröktől egyéb, általa meghódoltatott tartományok’ példájára, szolgai iga alá vettetni kitüzöttnek látott, kiszabadítani, vagy szabadulását legalább elősegíteni. *) E’ szép terv ámbár az annyira szertebomlott hazában egy embernek kivihetlen volt is; de példás hazafiságát ’s a’ törekvés, mellyel e’ czélt megközelíteni igyekezett, politicai belátását világosan kitüntetik. Lássuk e’ törekvést részleteiben. Ámbár a’ mohácsi vérnap után a’ nemesség’ nagy részétől Zápolya kiáltatott ki fejedelemmé, Nádasdy még is az okosabb honfiakkal Ferdinand’ részére állott, biztosan remélvén , hogy ő nem csak Zápolya’ bitorlását elnyomandja , hanem testvérével Károly csá k Forgách maga is így ír: ,,Summo fastigio inter odia externa et interna prudenter usus est; pace militiaque praestans.“ Slásutt: ,,Vir magnus et prudens.“ Herold , a’ babocsai ütközet’ leírásában : ,,Sub Thoma Hungáriae spectabilissimo Palatino in omni litteratura excellent!, atque in belli artibus ingenii peracris ac incredibilis prudentiae viro.“ Szint’ így emlékeznek róla Isthvánffy és Veráncz számos helyeken. *) Ezen eszme terjed el egy Ferdinandhoz írt levelében ’s az abban érintett, magyarul írott tervben is, mellyet az ország’ megszabadítása iránt a’ cancellárral közlött, annak idejében a’királynak elolvasandót ’s átfordítandót. Epist. Proc. 2, 239. 44 *