Athenaeum, 1839/1. félév
1839-04-25 / 33. szám
ATHSK)^3©55J. TUDOMÁNYOK* ÉS SZÉPMÜVESZETEK’ TARA. Kiadó verkesztők: SCHEDULE/* VÖRÖSMARTY, »KkenUtán: BAJMA» — ^■HARMADIK tvWmmm ■ ' Klaá félév. Pert » április* SS. 18M. **• Tartalom ! A’ tengerek (Vajda).— A’pesti magyar színigazgató választmány és az Athenaeum (4’ tierk). — Sybilla. Velenczei novella (Agárdíi). — Egyveleg. A' tengere le. A’ földet kis dió’ képében akarom tekinteni. És erre szabadságom van, bár mi nevetségesnek tessék is a’ védtelen nagy földet, mellyet ember épen nem ’s ez emberi faj is csak alig* tuda hajánál fogva keresztül vizsgálni, egy olly csekély dologgal hasonlítani egybe, mint a’ dió, ezen csekély gyümölcs, mellyböl egy mérőbe százak férnek. De a’ hasonlításhoz sokszor illy ellentétet kívántatik meg. Ha a’ földet magával hasonlítom össze, a’ dolgon semmit sem segítek ’s a’ czéltúl annyira vagyok, mint első hangom’ adásakor valók. A’ diónak képzelt földdel könnyebben bánom, tengereit könnyebben tudom vizsgálni. Ezen diócska térben létezik, és hogy azon tér nem üres, onnan következtethetem, hogy bár meddig hasson is az ember fel vagy alá, ürességre nem talál, ’s az üresség a’ világegység’ képzeletével össze épen nem fér. Tehát a’ föld-dió nem üres, hanem valamiféle anyaggal telt térben forog. Ezen anyag a’ platinánál, aranynál, ezüst és ólomnál, sőt a’ földnél és vizeknél is könnyebb, különben emezeket kiszorítaná helyéből; de könnyebb magánál ,a’ levegőnél is, különben vagy helyet cserélnének, vagy összevegyülnének egyegymással. Nevet neki nem tudok adni, ha csak nethéznek nem nevezem a’ régiek’ fogalma szerint, kik a’ finomabb levegőt, vagy talán a’ levegőnél finomabb világtér-anyagot akarák e’ néven köszönteni. — És ez volna az első tenger, melly a’ földet körűl fogná. Sajnos, hogy ezen első tengerfolyadékról semmi közelebbit nem mondhatni. Létele’ tanújául is talán csak a’ sugár és melegségterjesztést hozhatni fel. De többet mondhatni már a’ második tengerről, melly a’ földdiót keresztül öleli. Ez a’ mágnesi és villanyos folyadék, mellynek létezését mindenkor és mindenhol az egyenlítő és földsarkok alatt, az ormok’ csúcsán és a’ bányák’ mélyében dél- és éjfélkor, reggel és estve, akár mnelylyik perczben megtudhatni, érezhetni, olly tenger ez, melly a’ levegőt, vizeket, a’ száraz földet, a’ fölületen és a’ középpont felé keresztül áradja ’s hiányát sehol nem mutatja. Egységét, hatásának örök egysége mellett, kétségbe nem hozhatni, mert folyásának mindenhol azon iránya van ’s változásai mint