Athenaeum, 1839/1. félév
1839-05-16 / 39. szám
lemét illetőleg méltányolhassuk, szükség a’ tudat és lét közti viszonyt eleitől fogva átfutnunk. E’ tekintetben minden eddigi philosophia három pontra vonható. 1) A’ tudat megelőzi a’ létet. E’ nézetet Plato kora’ művészeti tökélyéből fejté ki , azon egyszerű következtetéssel, hogy a’ művész’ ecsete’ ’s vésője’ remekeit, elölálltuk előtt eszmény (idea!) gyanánt fejében hordja — következőleg a’ teremtőnél is az eszmék elébb meg voltak, mint az anyag, mellyböl a’ világ lett ’ lét. — 2) A’ tudat és lét mindenben ugyanazon egy (Identitätslehre), ennek alapját Aristoteles az egyetemes tudattal sóvárgással veté meg,_ és így ez a’ kor’ tudományosságából fejlék ki, mint az elöbbeni a’ kor’ műveltségéből. E’ nézet szerint a’ tudat tapasztalatból származván, a’ tapasztalati anyagoknak mindenütt ott kell a’ tudattal lenniük,— ezért örökké való már a’ világ’ anyagára nézve is. — Illy szellemű a’ Spinosa’ önállománya is (substantia). — Fichte és Lehellehetetlenség’ határain túl nem hághatnak , vagy is a phantasia nem teremthet magának olly képeket, mellyeknek tárgyait a’valóságban fel nem lehetne találni. Minden mythologiai képzetek valóságos tárgyakat tükröznek vissza. A’ sphinx és phoenix madarak, a’ syrenek , fúriák, harpyák, sylphek, daemonok ’s Olympus’ minden lakói, emberi vagy más állati formákban tűntek fel a’ képzeletben a’ szerint, a’ mi ilyen ismeretek volt a’ nemzeteknek embertársaikról és a’ világról, bár mi arabesk formába rakogatta is egybe azokat phantasiájok, de az egyes részek, mindig csak tapasztalati ingredientiák voltak“. Tudománytár 1-ső köt. 4. 5. 1. Kár hogy ezen szép okoskodás minden philosophiai alap nélkül áll. Mi korlátozandja ugyanis a’ kicsapongó ábrándozásokat? — A’ „lehetetlenség“ mond e’ czikk. Úgyde azt ismét mi szabályozandja, hogy a’ képzelet’ szárnyain lehetőnek ne tűnjék fel? — Lehetne mondani, hogy a’ tapasztalat. — Úgyde, mivel a’ tapasztalati kör nagyon szűk, a’ természet torzképekbeni működése sem eléggé ismeretes, nem szorúl-e a’ tapasztalat ismét a’ „lehetetlenségre“? így az egész okoskodás nem fog-e kerengésben vesződni? — E’ tömkelegből csak a’ hegeli közvetlen vagy szükségképi fejlés ment ki. — Nincs aranyhegy, avvagy szárnyasló, mivel a’ hegy szükségkép völgyet tesz fel stb. ling szintén e’ szempontból indulnak ki. — Fichte a’ tudatot, minthogy pedig tudata csak „en“jének (Ich) van, önmagát tevén mindennek, Sehelling pedig a’ világot, mellyben élünk, mozgunk és vagyunk mindnyájan. És így amaz a’ tudat’, ez pedig a’ lét’ ugyanazonságának egy oldalúságából indúlának ki. 3. Az újtan’ értelmében a’ tudat’ következménye a’ létnek, az ismeretes hegeli elv („Was wirklich ist, das ist vernünftig“) szerint. De mivel a’ lét ideális és reális milylyenségi különbséggel, nem mint Schellingnél csak mennyiségivel, Spinozánál formálissal, Fichténél pedig minden különbség nélkül, — látható, hogy ezen harmadik nézet a’ két elsőbbet is magában foglalja, egyoldalúságuk’ kiegészítésével egyetemes kört csinál. — A’ tudat’ elsőbbsége ugyanis a’ valót, reálét, az eszmékbe helyezi, az anyagos világot csupa formáiénak veszi, mi természetesen idealismusra vezet. — A’ tudat’ és lét’ ugyanazonsága pedig a’tudatot, a’lelki oktőt a’ léttel vagy világgal elnyeleti, mi következetesen materialismusra megyen ki. — Egyedül csak a’ lét’ qualitativ különbsége (Sein, Dasein), ’s az ebből közvetlenül fejlő tudatos lét (Fürsichsein), adja az ideális (Logik), reális (Natúr), és szellemi lét (Geist) öszveségét, ’s alakítja azon egyetemes kart, mellyben a’ tudat és lét olly két focus, melylyekben létezik az igazság’ tiszta fényben ragyogó napja. — Ennek bővebb értesítéséül szolgáljon ezen egyszerű históriai vázlat. Természetesen okoskodva, kell lennie valamelly gondolati non plus ultrának, mellyen túl az ész nem haladhat. — Ez a’ lét, mert mi lehet ennél elsőbb ?*■ még pedig minden testiségtől elvont lét, minthogy az istenségnek magában való örök léte (illy lét a’ hegeli logica’ tartalma), ebből, vagy mi mindegy, ennek tartalma által jön közvetlen — kezdetben külön lét, a’ testi világ; így a’ lét testté (Natúr) lévén, a’ legnagyobb megtestülés után, az érez magnes vonaglatiban (az új vegytan’ értelmében minden érez magnetizálható) kezd lassúban magához jöni ; — majd ezen bevonulásból ’s befele hatásból a’ villany’ tünedezésiben kívülre csalatni, esannyira, hogy az életküszöbön álló galvanismusban már életműves világra történik a’ közvetlen átmenet — azonban még a’ növény- 39 *