Athenaeum, 1839/2. félév
1839-10-24 / 33. szám
AV HB (Kl ^3 MGS). TUDOsIKATOK’ ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHERET, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. RAJZA. mnc HARMADIK ÉV. M~»i.... MÁsodik félév. Pest, October 24. 1830. 33. szám. Tartalom . Vázolatok a’ magyar népiség’ történetéből. Vége (Horváth Mihály). — Nő testvérem’ sírján ( Riskó Ignácz). — A’ basa’ esküje. Vége (—ld.). — Egyveleg. — Böngészek Hy de Ligne után (Lupiks János). — Vasolatott a’ magyar népiség' történetéből. (Vége.) A’ statusgazdaságra mind törvényhozásunk, mind fejedelmeink annál nagyobb figyelmet fordítanak, minél inkább sürgeték a’ segédkezet ’s ápolást az annak elhanyaglásából származott hiányok és szükségek. Idegen földművelők és kézművesek kedvező föltételek által édesgettettek, ’s valóban számos német, franczia és rácz családok is szállíttattak az országba. Folyamok’ szabályozását és csatornák’ készítését rendelő törvények hozattak, ’s némelly folyók: a’ Körös, Böge, Mura, Vág valóban szabályoztalak is; az erdők’ és kaszálók’ pusztítása, a’ borok’ meghamisítása, az uzsora kemény büntetés alatt megtiltaték ; gabona, réz, czinober- stb. lakhelyek emeltetni rendeltettek; a’ belközlekedés a’ felállított posta-intézet, sok helyit kijobbitott ’s készített utak, vendégfogadók’ megnyitása, rablók’ kiirtása által megkönnyíttetett; a’ bányaművelésieni szorgalom megkettöztetett, új, czélszerű gépelyek alkalmaztattak , új vagy elhagyott aknák nyittattak , mellyek köztt a’ hegyizöld, dárdány- és ónbányák nagy haszonnal munkáltattak. M. Teréziától bányász-academia állíttatott fel; a’ statusgazdaság’ minden részeinek rendszeres kidolgozása a’ kir. helytartó tanácsnak meghagyatott stb. — A’ földművelés több új, vagy eddig kevéssé műveit hasznos növényekkel, minők; a’ törökbúza, dohány, burgonya, eperfa, gyarapíttatott. A’ temesi bánságban, Fehér, Tolna, Baranya stb. megyékben mocsárok száríttattak. A’ fölébredt szorgalmat eléggé tanúsítja az, hogy 1770 és 71 ben négy millió mérőnél több gabona vitetett ki a’ szomszéd, szűk terméssel látogatott tartományokba. A’ műveltebb mezei gazdaság azonban még ismeretlen valt. Az állattenyésztés’ nemesítésében és gyarapításában maga a’kormány tette az első lépéseket; a’ páratlan mezőhegyesi ménes, a’ ló-, a’ mercopaili merino julmajorság a’ juhtenyésztés’ nemesbítésének szép sikerű példányai, ’s hogy úgy mondjam, bölcsői valának. A’ selyembogár’ tenyésztése szinte e’ korban ’s kivált Károlynak buzgó sürgetése által hozatott létre , ’s néhány évek alatt annyira előhaladt, hogy a’ kamrai pénztárban, melly a’ nyers 33