Athenaeum, 1840/1. félév
1840-04-23 / 33. szám
TUDOMÁNYOK.’ ÉS SZEPMÜVESZETEM! TARA. Kiadd szerkesztők: SCIEEDETI, VtlRUfiEEARW3 szerkesztő társ: RjUXAL, NEGYEDIK KV Pest, április* 30. 1810. 33. szám. Vartaloiujs Az elfoglalásokról a’ XII. században. Vége {Vajda). — Váltójogi elöfogalmak. Folytatás [Fogarasi). — Az állandó katonaság Angliában (Sz. D.). — Világ’ folyása (Beöthy Zsigmond). — Második szerelem (Császár). — A’ troubadour’ szive. Folytatás (Garay János).— Magyar játékszíni krónika. — Egyveleg (11. Jsarkóczy Ferencz). — lírai félév. -iz elfoglalásokról a XIX. szá-Zilflltstít. (Vége.) Ezen értekezés’ elején mondottam, hogy az erő küzdésben áll és viszonyban az anyaggal , ’s további fürkészet után csakhamar azon határozathoz jutunk, hotgy az élet tulajdonkénen az erőnek az anyaggali küzdésében áll. így van a’ dolog az ember’ társaságai életében is: az úgynevezett teremtő erő anyagokkal áll itt is vitában. És a’ meggazdagodás’ örök szabálya ez: fagyjátok az erő minél szabadabban hatni anyagaira. Az emberi társaságra alkalmazottait így hangzik ezen szabály: engedjetek szabad téri kezet a’ termesztőnek, a’ kézmívesnek, a’ kereskedő és tudósnak; ne rakonczázzátok körül tilalmakkal, ne árkoljátok be egymást keresztező szabályok’ tömegével, hanem vegyétek inkább a’ törvény’ pártoló ernyője alá, sőt buzdítsátok őt. Ezen úton az erő egyenesen tárgyának eredhet, nem vesztegetend időt az ellenőrökkeli vitában, nem emésztendi magát, nem tisztatik fel több részre. Pedig ki fogja tagadni, hogy biztos és kellő süker csak illy módon eszközölhető. Mindennapiasabban szólva, a’ gazdagodás’ módja a’ munka, a’ dolog, és pedig a’ szabadon dolgozhatás. Ha tíz millióra rugó néptömeg között csak egy milliónak szabad földet mivelni, azon nép termesztményekben gazdag nem lehet; ha csak tízezer űzhet mesterséget, a’ mívek’ száma csekély lesz, ha csak húsz kereskedhetik, a’ kereskedés ügye rész lábon álland; sőt az egész országról el lehet mondani, hogy — koplaland, ha sült verebek nem repkednek lakói’ szájába. Mert ha a’ nagyobb résznek nincs munkakör nyitva, az koldus marad, tehát sem a’ termesztőtől, sem a’ mívestől, sem a’ kereskedőtől mit sem vehet; és igy az egész öszvegnek fel kopik az álla. Ezen úgy tanii, ha egy helyett két három millió miveli a’ földet, száz ezerek űznek mesterséget és ezren kereskedhetnek, de tökéletes jó lábon csak akkor álland, ha anynyi a’ termesztő, míves és kereskedő, a’ mennyi kell, azaz, ha kiki tetszése szerint foglalhatja el azon helyet, mellyel üresnek talál! És az ember igen szemes az 33